2007.08.22.
A kölcsönmunkás nem adható tovább
A munkaerő-kölcsönzés keretében a fogadó cég nem adhatja tovább más vállalkozásnak a dolgozót.
A felperes keresetében a rá 1,3 millió forint munkaügyi bírságot kiszabé közigazgatási határozat felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy a törvény nem tiltja a munkaerő továbbkölcsönzését. A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét. Az utébbi felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítólet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte a jogszabály téves értelmezésére hivatkozva. Ezenkívül vitatta, hogy a kiszabott bírság összegének megváltoztatására a bíróságnak nem volt lehetősége.
A nem vitatott tényállás szerint a felperes által az Sz. V. Kft.-től kölcsönbe vett munkavállalókat az N. Kft. foglalkoztatta munkaerő-kölcsönzésre kötött szerződés alapján. Eszerint a felperes az érintett dolgozókat egy további vállalkozásnak adta át. A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban állé dolgozót ellenérték fejében munkavégzésre átengedi a kölcsönvevőnek. Az utébbi az átengedett munkavállalót foglalkoztatja, és munkáltatói jogait, kötelezettségeit a kölcsönbe adóval megosztva gyakorolja.
A törvény előbbi rendelkezései értelmében a felperes mint kölcsönvevő cég a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalók foglalkoztatására jogosult és köteles. E dolgozókkal nem a felperes, hanem a kölcsönbe adó (Sz. V. Kft.) létesített kölcsönzés céljából munkaviszonyt. Ily médon a munkaerő-kölcsönzés intézményét, alanyait meghatározó alapvető szabályokból következik, hogy a kölcsönvevő cég nem adhatja tovább a munkavállalókat. Az alperes határozata tehát a foglalkoztatottak továbbkölcsönzésével kapcsolatos szabálytalanságot megalapozottan állapította meg, ezért a munkaügyi bíróság keresetet elutasíté ítólete érdemben nem jogszabálysértő.
A munkaügyi bírságot kiszabé közigazgatási határozat megváltoztatására a törvény lehetőséget ad, de erre csak jogszabálysértés esetében kerülhet sor. A kifejtettekre tekintettel, az ügy érdemére kihaté jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíréság a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A nem vitatott tényállás szerint a felperes által az Sz. V. Kft.-től kölcsönbe vett munkavállalókat az N. Kft. foglalkoztatta munkaerő-kölcsönzésre kötött szerződés alapján. Eszerint a felperes az érintett dolgozókat egy további vállalkozásnak adta át. A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban állé dolgozót ellenérték fejében munkavégzésre átengedi a kölcsönvevőnek. Az utébbi az átengedett munkavállalót foglalkoztatja, és munkáltatói jogait, kötelezettségeit a kölcsönbe adóval megosztva gyakorolja.
A törvény előbbi rendelkezései értelmében a felperes mint kölcsönvevő cég a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalók foglalkoztatására jogosult és köteles. E dolgozókkal nem a felperes, hanem a kölcsönbe adó (Sz. V. Kft.) létesített kölcsönzés céljából munkaviszonyt. Ily médon a munkaerő-kölcsönzés intézményét, alanyait meghatározó alapvető szabályokból következik, hogy a kölcsönvevő cég nem adhatja tovább a munkavállalókat. Az alperes határozata tehát a foglalkoztatottak továbbkölcsönzésével kapcsolatos szabálytalanságot megalapozottan állapította meg, ezért a munkaügyi bíróság keresetet elutasíté ítólete érdemben nem jogszabálysértő.
A munkaügyi bírságot kiszabé közigazgatási határozat megváltoztatására a törvény lehetőséget ad, de erre csak jogszabálysértés esetében kerülhet sor. A kifejtettekre tekintettel, az ügy érdemére kihaté jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíréság a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →