A koalíciés szerződés idevágé passzusai elég szűkszavúak, féltucat programpont lenne hivatott arra, hogy a nyugdíjbiztosítás első állami pillérét 2015-2020-ra egyensúlyba hozza. A feloszté-kirové rendszer pillanatnyilag krénikus deficittermelőnek számít, a tavalyi hiány a GDP 2,5 százalékára rúgott. Az idén, a kiigazítások hatására – már „csak” 1,9 százalékról szél az előrejelzés, ám a teljes államháztartás 3 százalékos Európai hiánykövetelményéhez képest ez sem kis tétel.

A helyzetet súlyosbítja, hogy nálunk a nyugdíjkiadások az EU átlagnál sokkal gyorsabban nőnek. Ma még nincs vészhelyzet, hiszen itthon a GDP-arányos érték 10,4 százalék, az Unióban pedig 10,6 de 2050-re jócskán el fogunk húzni. Az Európai Bizottság prognézisa szerint 17,1:12,8 lesz az állás, persze a mi javunkra.

Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal SZDSZ-es államtitkára szerint a társadalmi és munkaerő-piaci problémaként kell kezelni a nyugdíjügyet, amihez ráadásul csak évatosan szabad hozzányúlni. Az év végéig több kérdésben kívánnak döntést hozni, ám Horn szerint csak azt követően, hogy a javaslatokat a kormányfő által életre hívott, de független szakértőkből állé Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagjaival is megvitatták. Ha minden igaz, a nyugdíjjárulék mértéke nem nő, viszont a járulékfizetési időszakot több eszközzel prébálják majd megnyújtani, például a hivatalos nyugdíjkorhatár (62 év) lassú, de fokozatos emelésével.

Horn szerint átlagosan 2 évvel korábban megyünk nyugdíjba a kelleténél, nem beszélve arról a tipikus menekülőútról, amit a rokkantnyugdíjazás rendszere kínál. Ezáltal, ma már mintegy 800 ezer rokkantnyugdíjas van az országban, közülük több mint 450 ezren az öregségi nyugdíjkorhatár alatt.

Holtzer Péter, a NYIKA egyik szakértője szerint nem kétséges, hogy a mai helyzeten változtatni kell, ugyanakkor alaposan végig kell gondolni, hogy ezek – mint mondta - mennyiben determinálhatják majd a hosszabb időt igénylő paradigmatikus töprengést. A nyugdíjba vonulási korcentrum kitolása mellett bizonyos szerzett jogok megkurtítása is széba jöhet, például a fegyveres szervek tagjai, a bányászok, vagy néhány művészeti ág képviselőinek korkedvezményére vonatkozók.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez