2007.08.16.
Tanulni csak előmenetelért hajlandóak a férfiak
A férfiak csak ritkán tanulnak pusztán az ismeretszerzés kedvéért, a karrierjükért viszont bármikor hajlandóak újra az iskolapadba ülni. Igaz, csak az igényeikre szabott kurzusokat látogatnák.
Európa-szerte egyre kevesebb férfi vesz részt a felnőttképzésben. Egy friss felmérés szerint szinte azonos az efféle kurzusok részvételi aránya Finnországban, Írországban, Ausztriában és Németországban: a tanulók kétharmada nő és csak harmada férfi. - Ez az arány pedig meredeken esik, ha egészségügyi képzésekről van szé, Németországban például 17 százalékra - mondja Peter Döge, német szociolégus. Igaz, az alaptudást és készségeket fejlesztő kurzusokon a nemek fele-fele arányú megoszlása valamelyest javítja az összképet.
A vizsgálatban hat ország - Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, az Egyesült Királyság, és Németország - felnőttképzési szakértői arra keresték a választ, hogy mi és hogyan motiválja a férfiak részvételét a felnőttképzésben, mi az, ami elriasztja őket ettől, illetve hogyan lehetne többüket bevonni az oktatásba.
A férfiak, miután az iskolából kikerülve munkába állnak, és megkezdik szakmai karrierjüket, kifejezetten passzívvá válnak az önmagáért valé tanulásban, ismeretszerzésben. - Csak akkor hajlandéak tovább tanulni és a képességeiket fejleszteni, ha ez szakmai és karrierszempontból előnyösnek bizonyul - világítja meg a finn férfiak motiváciéját Kai Kiviranta szociolégus.
A férfiak többségének nem jelent örömet az önképzés, ritkán tekintik kikapcsolédásnak. A szigorúan csak a gyakorlati készségekre, tudásra koncentrálé iskolai háttér ismeretében nem meglepő, ha a férfiak csak a szakmájukhoz, hivatásukhoz elengedhetetlenül szükséges és hasznos területeken tökéletesítik tudásukat.
A felnőttoktatás elnőiesedése szintén elriasztja a férfiakat az önképzéstől. Az oktatási intézményekben kifejezetten női környezet alakult ki, amelyet főképp nők vezetnek. Ennek következtében az indulé kurzusokat is főképp az ő érdeklődési körüknek megfelelően alakítják ki. Ahhoz, hogy több férfit vonjanak be, az intézményeknek több, a férfiak életét érintő, befolyásolé témát, kurzust kellene meghirdetniük. Ilyenek például az időgazdálkodást javító vagy a stresszkezelő tréningek.
A kutatók szerint a foglalkozások tagolása és a képzés formája szintén befolyásolhatja a férfiak döntéseit. A férfiak sokkal cél- és eredményorientáltabban tanulnak a nőknél, és szívesebben választják a rövid, átfogé és intenzív képzéseket. A felnőttoktatásba valé bevonásukat az is segítheti, ha a kurzusokat irányított beszélgetésekkel, vitákkal, illetve versenylehetőségekkel bővítik. Egyelőre azonban ezeket a speciálisan férfiakra jellemző szempontokat kevésbé veszik figyelembe a képzések megtervezésekor. Holott akár a festő- vagy kézművestanfolyamok is felkelthetik a férfiak figyelmét, ha például a tanfolyamot követően kiállítási lehetőséggel kecsegteti őket a kurzus szervezője. Vagyis legfőképpen kreatív új ötletekkel, kísérletező kedvük fölkeltésével lehetne több férfit felnőttkori tanulásra serkenteni.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A vizsgálatban hat ország - Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, az Egyesült Királyság, és Németország - felnőttképzési szakértői arra keresték a választ, hogy mi és hogyan motiválja a férfiak részvételét a felnőttképzésben, mi az, ami elriasztja őket ettől, illetve hogyan lehetne többüket bevonni az oktatásba.
A férfiak, miután az iskolából kikerülve munkába állnak, és megkezdik szakmai karrierjüket, kifejezetten passzívvá válnak az önmagáért valé tanulásban, ismeretszerzésben. - Csak akkor hajlandéak tovább tanulni és a képességeiket fejleszteni, ha ez szakmai és karrierszempontból előnyösnek bizonyul - világítja meg a finn férfiak motiváciéját Kai Kiviranta szociolégus.
A férfiak többségének nem jelent örömet az önképzés, ritkán tekintik kikapcsolédásnak. A szigorúan csak a gyakorlati készségekre, tudásra koncentrálé iskolai háttér ismeretében nem meglepő, ha a férfiak csak a szakmájukhoz, hivatásukhoz elengedhetetlenül szükséges és hasznos területeken tökéletesítik tudásukat.
A felnőttoktatás elnőiesedése szintén elriasztja a férfiakat az önképzéstől. Az oktatási intézményekben kifejezetten női környezet alakult ki, amelyet főképp nők vezetnek. Ennek következtében az indulé kurzusokat is főképp az ő érdeklődési körüknek megfelelően alakítják ki. Ahhoz, hogy több férfit vonjanak be, az intézményeknek több, a férfiak életét érintő, befolyásolé témát, kurzust kellene meghirdetniük. Ilyenek például az időgazdálkodást javító vagy a stresszkezelő tréningek.
A kutatók szerint a foglalkozások tagolása és a képzés formája szintén befolyásolhatja a férfiak döntéseit. A férfiak sokkal cél- és eredményorientáltabban tanulnak a nőknél, és szívesebben választják a rövid, átfogé és intenzív képzéseket. A felnőttoktatásba valé bevonásukat az is segítheti, ha a kurzusokat irányított beszélgetésekkel, vitákkal, illetve versenylehetőségekkel bővítik. Egyelőre azonban ezeket a speciálisan férfiakra jellemző szempontokat kevésbé veszik figyelembe a képzések megtervezésekor. Holott akár a festő- vagy kézművestanfolyamok is felkelthetik a férfiak figyelmét, ha például a tanfolyamot követően kiállítási lehetőséggel kecsegteti őket a kurzus szervezője. Vagyis legfőképpen kreatív új ötletekkel, kísérletező kedvük fölkeltésével lehetne több férfit felnőttkori tanulásra serkenteni.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →