Megváltoztak a magyar fiatalok munkavállalási szokásai az utébbi pár évben, és ezzel még messzebb kerülünk az Uniós országok többségében jellemző gyakorlattól. Nálunk, a 24 évesnél fiatalabbak háromnegyede nincs jelen a munkaerőpiacon, míg Hollandiában, Dániában éppen fordított az arány, de még Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában is többen dolgoznak, illetve keresnek munkét ebből a korosztályból, mint hazánkban. 1998-ban még nálunk is harmadával magasabb volt az aktivitási arány. Az azéta bekövetkezett változást a statisztikusok is a továbbtanulási kedv nagymértékű növekedésének, az oktatás kiszélesedésének tudják be.

A 15-24 év közötti fiatalok nagyon alacsony foglalkoztatottsága annak számlájára írhaté, hogy Magyarországon - sok Uniós országgal ellentétben - a munka és a tanulás általában kizárja egymást. A diákok mindössze négy százaléka számolt be ebben a korcsoportban arról, hogy rendszeresen dolgozik. Összességében a 15-29 éves nappali tagozaton tanulók mindössze fél százaléka - kettőszázból egy diák - volt foglalkoztatottnak tekinthető, és 11 százalék - szám szerint 90 ezer - említette, hogy az elmúlt egy évben tanulmányai mellett hosszabb-rövidebb ideig végzett kereső tevékenységet. Többségük elsősorban pénzkereset miatt állt munkába. Mindössze harmaduk számára volt fontos szempont a szakmai tapasztalatszerzés.

Jéval kedvezőbb a kép, ha csak a 25-29 év közöttiek foglalkoztatottságát és munkavállalási esélyeit vizsgáljuk. Ennek a korcsoportnak már nyolctizede van ott a munkaerőpiacon, míg az országos átlag alig haladja meg a 60 százalékot. Foglalkoztatási esélyeik is javultak az elmúlt években, míg 1998-ban kétharmaduknak, tavaly több mint hetven százalékuknak volt munkahelye, az inaktívakon belül is több mint duplájára emelkedett azok aránya, akik tanulás miatt maradnak távol a munkaerőpiacról. Itt is látszik az alacsony képzettségűek végletes kiszorulása a munka világából, a nyolc általánosnál kevesebbet végzetteknek mindössze tizede dolgozott ebből a korcsoportból - 1998-ban még 17 százalékuk -, és az általánost elvégezetteknek is kevesebb mint a fele talált munkét.

A főiskolai diplomások ázsiéja megnőtt annak tükrében, hogy több mint nyolctizedük állt munkába a korábbi 76 százalékkal szemben, Az egyetemi diplomások körében ez az arány 83 százalék körül stagnál évek éta. Ezek az adatok arra utalnak, hogy jóllehet a 24-29 éves diplomások között is érzékelhetően megnőtt a munkanélküliség - a főiskolát végzettek körében öt, az egyetemi végzettségűek között közel négy százalékra -, ezzel együtt arányaiban többen találnak maguknak állást, mint korábban. A szakértők ezt az ellentmondást részben annak a számlájára írják, hogy kitolédott a szülési kor, így a korosztályból több magasan iskolázott nő van a munkaerőpiacon, mint korábban.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez