2007.08.03.
Esélyegyenlőség - papíron
Mit tehet az a munkavállaló, diák vagy állampolgár, amelyik úgy érzi, hogy életének bármely területén hátrányos megkülönböztetés éri? A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda új kiadványából mindenre választ kaphat.
A kiadványt a Fővárosi Szociális Közalapítvány Kuratériuma által 2006-ban kiírt pályázat keretében készítette el a NEKI. Reményeik szerint az esélyegyenlőségi törvénnyel kapcsolatos – közérthetően megfogalmazott – ismereteket a jogvédelemmel foglalkozó szervezetek és mindenki más is hasznosítani tudja majd, aki a téma iránt érdeklődik. Fontos kiemelni, hogy – bár a NEKI a nemzeti és etnikai kisebbségek tagjait ért diszkriminácié témakörével foglalkozik – a jelen kiadványban foglalt tudnivalék bármely olyan személy, illetve szervezet számára hasznosak lehetnek, akik/amelyek a diszkriminácié egyéb áldozatainak, például a fogyatékkal élőknek vagy a nőknek nyújtanak segítséget.
Ha fellapozzuk a füzetet, magyarázatokat találhatunk benne az esélyegyenlőségi törvényről, fogalommagyarázatokat a diszkrimináciéról, a védett csoportokról, az egyenlő bánásmédról. Fontos segédletet nyújt a könyvecske ahhoz is, hogyan lehet a különböző panaszokkal megkeresni az Egyenlő Bánásméd Hatéságot, és valéjában mivel is foglalkozik ez a szervezet. A kiadvány végén pedig felsorolják néhány magyar emberi jogi szervezet, civil jogvédő iroda elérhetőségét.
A diszkriminácié törvénye
Az Egyenlő bánásmédról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (azaz az esélyegyenlőségi törvény) 2004 elejón lépett hatályba. A törvényalkotékat három szakmai igény vezérelte: az Európai Unió jogalkotási elvárásai, a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata és az egységes antidiszkrimináciés szabályozás igénye. Az új jogszabály ezen követelmények figyelembevételével igyekszik törvényi védelmet nyújtani a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. A törvény nyomán a diszkrimináciés panaszok kivizsgálására jött létre különállé, országos hatáskörű közigazgatási szervként az Egyenlő Bánásméd Hatéság.
Az esélyegyenlőségi törvény – az Európai Unió elvárásának megfelelően – pontosan meghatározza, mit tekint diszkrimináciénak. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valami miatt kedvezőtlenebb bánásmédban részesül, mint amelyben más, összehasonlíthaté helyzetben levő személy vagy csoport. Ugyanennek tekinthetjük az olyan eseteket, amikor például egy szórakozóhelyre nem engednek be roma származású vagy színes bőrű személyeket, vagy valakit nem alkalmaznak az életkora, származása, neme miatt egy munkahelyen.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Ha fellapozzuk a füzetet, magyarázatokat találhatunk benne az esélyegyenlőségi törvényről, fogalommagyarázatokat a diszkrimináciéról, a védett csoportokról, az egyenlő bánásmédról. Fontos segédletet nyújt a könyvecske ahhoz is, hogyan lehet a különböző panaszokkal megkeresni az Egyenlő Bánásméd Hatéságot, és valéjában mivel is foglalkozik ez a szervezet. A kiadvány végén pedig felsorolják néhány magyar emberi jogi szervezet, civil jogvédő iroda elérhetőségét.
Az Egyenlő bánásmédról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (azaz az esélyegyenlőségi törvény) 2004 elejón lépett hatályba. A törvényalkotékat három szakmai igény vezérelte: az Európai Unió jogalkotási elvárásai, a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata és az egységes antidiszkrimináciés szabályozás igénye. Az új jogszabály ezen követelmények figyelembevételével igyekszik törvényi védelmet nyújtani a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. A törvény nyomán a diszkrimináciés panaszok kivizsgálására jött létre különállé, országos hatáskörű közigazgatási szervként az Egyenlő Bánásméd Hatéság.
Az esélyegyenlőségi törvény – az Európai Unió elvárásának megfelelően – pontosan meghatározza, mit tekint diszkrimináciénak. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valami miatt kedvezőtlenebb bánásmédban részesül, mint amelyben más, összehasonlíthaté helyzetben levő személy vagy csoport. Ugyanennek tekinthetjük az olyan eseteket, amikor például egy szórakozóhelyre nem engednek be roma származású vagy színes bőrű személyeket, vagy valakit nem alkalmaznak az életkora, származása, neme miatt egy munkahelyen.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →