A vezetői kereseteket döntően meghatározza, hogy milyen politikai, vagy éppen gazdasági rizikéval kell szembenézniük a vezetőknek, mekkora a kínálat az adott országban jól képzett gyakorlott menedzserekből, valamint az, hogy a közszolgáltatások milyen színvonalúak - magyarázza a Hay Group menedzsment tanácsadó magyarországi munkatársa, Gyenge Zsolt, a globalizálédé világban is létező jelentős javadalmazásbeli különbségeket.

Mert ezek a különbségek jobbára éppen fordítottjai annak, mint amit a józan ész diktálna, jellemzően az alacsony bérű országok menedzserei keresnek a legjobban. Igaz, a lista élén a szaúd-arábiai és az egyesült emirátusokbeli vezetők állnak. Ennek oka - állítja a dubai iroda vezetője -, az, hogy ott az alapbérnek jóval nagyobb a szerepe, mint bárhol másutt. őket azonban közvetlenül a fejlődő országok követik. Oroszországban, Törökországban vagy éppen Ukrajnában egy vezető nagyjából másfélszer olyan jól élhet fizetéséből mint egy magyar és majd háromszor olyan jól mint egy kanadai vagy észt.

A lengyel vezetők átlagosan harmadával - évi 37 ezer dollárral -, a románok pedig 24 ezer dollárral többet keresnek mint a magyarok. A Hay Group munkatársa szerint a hazai vezetők viszonylagos "alulértékeltségének" legfőbb oka az, hogy honfitársaink - és ez részben a vezetőkre is érvényes - viszonylag kevéssé mobilisak, szemben például a románokkal, így a munkadóknak nem kell attól félniük, hogy pár ezer dollár különbségért áttelepülnek máshova.

Az egyesült államokbeli és a nyugat-Európai országok gazdasági vezetői, jobban élnek, mint a magyarok, de nem anynyival, mint gondolnánk. A vezetői keresetek vásárléértéke a lista 19. helyén állé Németországban évi 30 ezer dollárral haladja meg az itthon jellemző átlagos jövedelmet, az Egyesült Államokban vagy Hollandiában dolgozó menedzsereké pedig alig több mint 10 ezer dollárral. A skandináv államokban viszont évi 14-15 ezer dollárral elmaradnak a keresetek a hazaiaktól, az Egyesül Királyságban pedig ötezerrel.

Azt, hogy ezek az országok miért baktatnak a lista végén, a kutatásban résztvevők a kiterjedt és minőségi közszolgáltatásokkal magyarázzák. Svédországban, Norvégiában vagy Finnországban ugyanis olyan magas színvonalú például a közoktatás, hogy a gyerekeket nem kell magániskolába járatni, vagy olyan szintű az egészségügyi ellátás, hogy nem kell magánbiztosításra költeni. Így az, hogy Szaúd-Arábiában vagy Hongkongban háromszor akkora a vezetők reálkeresete, mint Skandinéviában, korántsem jelenti azt, hogy háromszor jobban is élnek.

A felmérés a jövedelmek közötti különbségek terén is meglepő eredményre jutott. Az OECD nemrég közzétett jelentésével szemben, ők korántsem tapasztaltak olyan nagy jövedelemkülönbségeket az alkalmazottak körében Magyarországon: adataik szerint kifejezetten a "középmezőnybe" tartozunk ezen a téren.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez