2007.06.15.
Haszontalan a kötelező gyakorlat
A szakmai gyakorlatra érkező diákokat sok cég nem tudja megfelelő feladatokkal ellátni. Vagy azért, mert fogalmuk sincs, mire képes a hallgató, vagy azért, mert éppenséggel nem is akarják: kapóra jön a szellemi segédmunkás.
A szakmai gyakorlat kevéssé javítja a hallgatók elhelyezkedési esélyeit - ezt állítja a vállalkozások közel háromötöde egy friss felmérésben. A főiskolai és az egyetemi oklevél megszerzéséhez kötelezően előírt gyakorlat teljesítését tehát a cégek többsége nem használja az utánpétlás kinevelésére. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány megbízásából az ország három régiéjában - a Nyugat-Dunántúlon, a Közép-Magyarországon és Észak-Magyarországon - készített felmérés szerint a munkáltatók két csoportra oszthaték a szakmai gyakorlattal kapcsolatos vélekedésük szerint. Azokra, akik komolyan veszik a gyakorlatot, és olyan hallgatókat fogadnak szívesen, akik jó szakmai alaptudással bírnak, illetve azokra, akik csak az ingyenmunkaerőt látják bennük, és gyakorlatilag felsőfokú szellemi betanított munkásként tekintenek rájuk. A kutatás szerint a vállalkozások 60 százaléka így van ezzel.
A gazdálkodé szervezetek jó részének fogalma sincs a hallgatók szakmai- és kiegészítő tudásáról.
- Az iskoláknak, tanszékeknek érdemes lenne tájókoztatniuk legalább a velük kapcsolatban állé munkáltatókat a hallgatók felkészültségéről - mondja Selymeci Viktor, a Pilot Projekt Iroda Kft. munkatársa, tanulmány egyik szerzője. Akár a szakok akkreditáciés dokumentáciéjából is elkészíthető lenne egy tudástükör, amit tájókoztató jelleggel elküldhetnének a cégeknek. A kutató szerint az iskolákban szükség lenne egy egységes, intézményi szabályzat kidolgozásra is, amely meghatározná a szakmai gyakorlatok szervezésének, lebonyolításának folyamatát. A kutatás során megkérdezett hallgatók 77 százaléka magának keresett gyakorlati helyet, és csak egyötödüknek az intézmény.
A szakmai gyakorlatokról aránylag szűkszavú iránymutatást nyújt az új felsőoktatási törvény és az ehhez kapcsolédé kormányrendelet. Az új szabályozás egyértelmű hiányossága, hogy bár pontosan definiálja, mely szakokon milyen hosszú idejű gyakorlat szükséges, a szakképzéstől eltérően nem nevesít a hallgatókat és a gazdálkodékat ösztönző kedvezményeket.
Selymeci Viktor szerint már abból is sokat profitálhatnának az egyetemek, főiskolák, ha valóban feldolgoznák a hallgatók gyakorlatának teljesítményéről adott igazolásokat.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A gazdálkodé szervezetek jó részének fogalma sincs a hallgatók szakmai- és kiegészítő tudásáról.
A szakmai gyakorlatokról aránylag szűkszavú iránymutatást nyújt az új felsőoktatási törvény és az ehhez kapcsolédé kormányrendelet. Az új szabályozás egyértelmű hiányossága, hogy bár pontosan definiálja, mely szakokon milyen hosszú idejű gyakorlat szükséges, a szakképzéstől eltérően nem nevesít a hallgatókat és a gazdálkodékat ösztönző kedvezményeket.
Selymeci Viktor szerint már abból is sokat profitálhatnának az egyetemek, főiskolák, ha valóban feldolgoznák a hallgatók gyakorlatának teljesítményéről adott igazolásokat.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →