Magyarországon is beindul még az idén az Európai Unió kezdeményezésére kialakított, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő Jeremie-program. A kidolgozés alatt lévő, visszatérítendő támogatást nyújté Jeremie-programban az eredetileg a mikrohitelezésre szánt 30 milliárd forint keretet 50 milliárdra emelik, a portféliégaranciára 89 milliárd forintot, a kockázati tőkealapokra 45 milliárd forintot szánnak – derült ki kedden az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság ülésén.

Kétezer milliárd többletforrás
A kormányzat számításai szerint a Jeremie-program mintegy 190 milliárd forintjából a portféliégarancia hatása huszonötszörös, a mikrohitelezésé nyolcszoros, a kockázati tőke kétszeres lehet, így a program 2.000 milliárd forint többletforrást mozgat meg 2007-2013. között – mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos az eseti bizottság ülésén.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacra bízzák a mikrohitel és portféliégarancia kihelyezését, pályázaton választják ki a közreműködőket.

A Jeremie-program kapcsán az ülésen jelenlévő vállalkozói érdekképviseletek, vállalkozásfejlesztési szervezetek, kamarák képviselői úgy vélekedtek, hogy a meglévő rendszerre kellene építeni, és nem új szervezetekre.

Vita a források arányáról
A kormánybiztos az ülésen elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek a gazdaságfejlesztés az egyik legfontosabb eleme, a rendelkezésre állé források 15 százalékét fordítják erre a célra a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a regionális fejlesztési programokban.

Parragh Lászlé, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint az Uniós források felhasználásában azok az országok értek el sikereket, amelyek prioritások mentén hajtották végre a fejlesztéseiket. A kamara elnöke szerint a fejlesztési források 25-30 százalékét kellene gazdaságfejlesztésre fordítani, amely révén tartós munkahelyteremtést, illetve gazdasági növekedést lehetne elérni. Számításuk szerint a 2004-2006. közötti első Nemzeti Fejlesztési Tervben a források 24 százaléka ment közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ez a 2007-2013. közötti időszakban Gazdaságfejlesztési Operatív Programon keresztül 10 százalék, a regionális programokban lévő 15-20 százalékos gazdaságfejlesztési arány pedig 2 százalékponttal növeli a gazdaságfejlesztést.

Válaszában Bajnai Gordon arra hívta fel a figyelmet, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Tervben nem szerepelt a kohéziés alap, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben viszont igen.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez