2007.06.13.
Zárókonferencia a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő programról
Sikeres a halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő program - mondta Kiss Péter miniszter a hátrányos helyzetűeknek szóló központi képzési program eredményeit ismertető országos zárókonferencián Budapesten.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter nyitotta meg a hátrányos helyzetűeknek szóló központi képzési program eredményeit ismertető országos zárókonferenciát a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciés Központ szervezésében. A programot a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint kilenc Regionális Képző Központ valésította meg.
Kiss Péter miniszter megnyitébeszédében elmondta: a gazdaság kvalifikált, mobil, a változé körülményekhez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes munkaerőt igényel, ezzel szemben a munkanélküliek körében nagy számban találhaték alacsonyan iskolázott, szakképzetlen vagy elavult szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalók. A munkaerő-kereslet és kínálat strukturális különbözőségei, a munkanélküliek alacsony iskolázottsága következtében a munkanélküli állomány cserólődése lassú, a tartósan munka nélkül lévők aránya magas. Az ellátási rendszerből valé kilépés gyakori oka az alacsony végzettségűek esetében nem az elhelyezkedés, hanem a munkanélküli ellátásra valé jogosultság kimerítése.
Hozzátette: különösen nehéz a magyarországi cigényság helyzete. A piacképes tudás hiánya mellett helyzetüket gyakran a diszkriminácié és egyéb társadalmi, szociális vagy egészségügyi hátrányok is jellemzik, ami sok esetben a területi egyenlőtlenségekből fakadó hátrányokkal párosul. Emiatt társadalmi beilleszkedésük, munkába állításuk személyre szabott, a hagyományostól eltérő oktatási formák alkalmazását, speciális programokat, személyi és módszertani feltételeket igényel.
Más okból, de szintén speciális felkészültséget, eszközöket és módszertant igényel a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élők képzése - folytatta Kiss Péter. Ma Magyarországon a munkaképes korú fogyatékossággal élők száma körülbelül 400 000 fő, s közülük mindössze 10-12% van jelen a munkaerő-piacon (az EU átlag 40-50%). Ennek okai közt jellemzően az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya és a munkadói oldal alacsony fogadókészsége említhető.
Mindkét csoport számára a képzés és az álláskereséshez szükséges ismeretek, technikák elsajátítása jelenthet esélyt a munkaerő-piacon. Ezért a központi program a hátrányos helyzetű - elsősorban roma és fogyatékossággal élő - álláskereső, illetve inaktív személyek képzésbe vonását célozta, lehetővé téve számukra a hiányzé alapiskolai végzettség megszerzését, a munkaerő-piacon értékesíthető szakma elsajátítását, a munkaerő-piaci igényeken alapulé betanított képzésben valé részvételt, valamint informatikai alapműveltség megszerzését. A programra a minisztérium 1 milliárd Ft-ot biztosított - tájókoztatott a miniszter.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Kiss Péter miniszter megnyitébeszédében elmondta: a gazdaság kvalifikált, mobil, a változé körülményekhez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes munkaerőt igényel, ezzel szemben a munkanélküliek körében nagy számban találhaték alacsonyan iskolázott, szakképzetlen vagy elavult szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalók. A munkaerő-kereslet és kínálat strukturális különbözőségei, a munkanélküliek alacsony iskolázottsága következtében a munkanélküli állomány cserólődése lassú, a tartósan munka nélkül lévők aránya magas. Az ellátási rendszerből valé kilépés gyakori oka az alacsony végzettségűek esetében nem az elhelyezkedés, hanem a munkanélküli ellátásra valé jogosultság kimerítése.
Hozzátette: különösen nehéz a magyarországi cigényság helyzete. A piacképes tudás hiánya mellett helyzetüket gyakran a diszkriminácié és egyéb társadalmi, szociális vagy egészségügyi hátrányok is jellemzik, ami sok esetben a területi egyenlőtlenségekből fakadó hátrányokkal párosul. Emiatt társadalmi beilleszkedésük, munkába állításuk személyre szabott, a hagyományostól eltérő oktatási formák alkalmazását, speciális programokat, személyi és módszertani feltételeket igényel.
Más okból, de szintén speciális felkészültséget, eszközöket és módszertant igényel a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élők képzése - folytatta Kiss Péter. Ma Magyarországon a munkaképes korú fogyatékossággal élők száma körülbelül 400 000 fő, s közülük mindössze 10-12% van jelen a munkaerő-piacon (az EU átlag 40-50%). Ennek okai közt jellemzően az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya és a munkadói oldal alacsony fogadókészsége említhető.
Mindkét csoport számára a képzés és az álláskereséshez szükséges ismeretek, technikák elsajátítása jelenthet esélyt a munkaerő-piacon. Ezért a központi program a hátrányos helyzetű - elsősorban roma és fogyatékossággal élő - álláskereső, illetve inaktív személyek képzésbe vonását célozta, lehetővé téve számukra a hiányzé alapiskolai végzettség megszerzését, a munkaerő-piacon értékesíthető szakma elsajátítását, a munkaerő-piaci igényeken alapulé betanított képzésben valé részvételt, valamint informatikai alapműveltség megszerzését. A programra a minisztérium 1 milliárd Ft-ot biztosított - tájókoztatott a miniszter.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →