Budapesten és az ország nyugati részén lévő nagyvárosok környékén gyakoribb a "minőségi munkalehetőség" - ott a cégek keresik a több nyelven beszélő, a számítógéphez értő diákokat. A keleti megyékben inkább a kevesebb tudást igénylő összeszerelési munkákra, gyümölcsszedésre van igény. A Balatonnál kedvező a helyzet, ilyenkor ugyanis a bejelentett munkaerőigény nyolcvan százaléka határozott időre szóló idénymunka, ami kedvez a diákoknak: most például bolti eladókat, felszolgálókat és konyhai kisegítőket keresnek.

A munkáltatók előnyben részesítik a helyi diákokat, mivel nekik nincs szállásgondjuk. Az utébbi években kialakult a megfelelő diákfoglalkoztatási kultúra a Balatonnál, így egyre ritkábban fordul elő, hogy a munkadók elvennék a fiatalok kedvét a munkétól azzal, hogy visszaélnek kiszolgáltatottságukkal - számolt be Papp Gábor, a Dél-dunántúli Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség vezetője.

Jé helyzetben vannak a Zala megyeiek is: Zalakaroson és Hévízen tolmácsként helyezkedhetnek el azok a fiatalok, akik legalább két idegen nyelvet beszélnek - ők éránként hatszáz forintot is kereshetnek. A Balatontól és a fürdővárosoktól távolabb főként pénztárosként, adatrögzítőként, hitelügyintézőként vagy szérólapterjesztőként dolgozhatnak, háromszáz-négyszáz forintos órabérért. A diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szervezetek szerint a fiatalokra ritkán érkezik panasz, s az őket alkalmazé cégek is szinte kivétel nélkül teljesítik a szerződésben vállaltakat. Érdekesség, hogy Zalában, Somogyban, de az ország keleti megyéiben is az a tapasztalat: elsősorban középiskolások érdeklődnek, a főiskolások és az egyetemisták egyre kevésbé keresik a klaszszikus nyári munkét. Ferencz Pál, a Melé-Diák hálézat Zala megyei vezetője szerint ennek az is oka lehet, hogy a főiskolások, egyetemisták közül sokan diákhitellel oldják meg anyagi gondjaikat, s a nyarat munka helyett pihenéssel, bulizással töltik.

Az alföldi megyékben - Hajdú-Biharban vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyében - jellemzően nem az idegenforgalomban vagy a vendéglátásban, hanem inkább a mezőgazdaságban és az iparban keresik a nyári diákmunkaerőt. Gulyás Tamás, a Melé-Diák debreceni ágazatvezetője elmondta: betanított fémipari segédmunka, kukoricacímerezés, csomagolási, címkézési és gépkezelési munka várja a tizenhatodik életévüket betöltött ifjakat. Varga Magdolna, a hálézat szolnoki vezetője arról számolt be, hogy inkább a jászsági nagyüzemek keresnek összeszerelési munkára fiatalokat, Szolnokon kisebb a kínálat. A korai nyár "keresztbe tett" a klasszikus munkalehetőségeknek, mint például a cseresznye- vagy meggyszedés - mire a középiskolások június közepén kikerülnek az iskolapadból, ezeknek a gyümölcsöknek a szezonjamár lefutott.

Elvétve akad egy-egy jobb idénymunka-lehetőség - például ásatásokon is közreműködhetnek a diákok -, ezek azonban csak néhány jelentkezőt érintenek, s a szerencsések inkább a munkét végző felnőttek ismerősi köréből kerülnek ki.

Négrádban - ahol a munkanélküliség az országos átlagnál magasabb - a diákoknak is kevesebb lehetőség jut. Boros Miklés, az Universitas Szolgáltaté Iskolaszövetkezet képviselője elmondta: tavaly sok fiatalt küldhettek egy dobozüzembe, ám az idén még nem jelentkezett a cég. Most legfeljebb 380 forint órabérrel árufeltöltő, 400 forinttal pedig pénztárosi munkét tudnak ajánlani egy helyi hipermarketben. Alkalmilag előfordul reklámszérólapok kihordása, illetve annak ellenőrzése. Egy másik iskolaszövetkezet, a Pannonwork nemrég vízi mentőket toborzott balatoni munkára, de Salgétarjánban nem akadt, aki az ehhez szükséges tanfolyamot elvégezte volna.

A munkákat szervező szövetkezetek vezetőitől megtudtuk: az a diák, aki hajt, netán éjszakai műszakot is vállal, 70 ezer forint körül kereshet egy hónapban. Általában kedvező visszajelzéseket kapnak a diákok munkájáról: aki részorul a pénzre, igyekszik jól dolgozni.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez