A leginkább "beköpős" nemzet ebből a szempontból Nagy-Britannia, a hol az Ernst & Young tanácsadó cég felmérésben megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő bizony felnyomná munkatársát, ha ilyen gyanúja támadna. A skála túlsé végén a franciák állnak, akiknek csak 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelentene kollégájáról, azaz több mint 60 százalékuk nem adná fel munkatársát. Magyarországon csak a megkérdezettek 20 százaléka mondta azt, hogy tartózkodna a bejelentéstől vesztegetés vagy korrupcié gyanúja esetén.

Magyarországon a megkérdezettek 50 százaléka azért nem tenne feljelentést, mert attól fél, hogy ha megteszi, akkor őt is megbünteti a főnökség. Kelet-Közép-Eurépában 55, Nyugat-Eurépában 37 százalék ez az arány. Itthon 45 százalék azok részaránya, akik szerint nem fontos a bejelentés, míg a régiéban és a kontinens nyugati felén csak 21-21 százalék az így gondolkodék aránya. A kollégák retorziéjától azonban idehaza csak a dolgozók 5 százaléka fél, míg a kelet-közép-Európaiak 13, a nyugat-Európaiak 18 százaléka.

Bár a tapasztalatok szerint a korrupcié, csalás és vesztegetés elleni legjobb módszer az, ha az alkalmazottak figyelik egymást, és besúgják a főnökségnek, ha ilyesmire gyanakodnak, a cégek nem tesznek eleget e rendszer kiépítése érdekében. A piackutató felmérésben megkérdezett dolgozóknak csak egyharmada volt tisztában azzal, hogy megvan a lehetősége a kollégájával kapcsolatos gyanúi közlésére.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)