A Felszámolék és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) adatai alapján a felszámolási eljárósok mintegy 90 százalékában az adós cégnek szinte semmi vagyona sincs. A bejelentett hitelezői igények kielégítése így nem éri el átlagosan még az 1 százalékot sem. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszhiszeműen „kimentették” volna a pénzt. Molnár György, a FOE elnöke szerint a csalárdság csupán az „üres” vállalkozások egyharmadánál valészínűsíthető.

Olyan is előfordul, hogy egy jól működő társaság önhibáján kívül kerül felszámolásba, és éppen a felszámolé magatartása miatt lehetetlenül el végleg. Erre példa annak a vállalkozónak az esete, aki egy hajdúsági kisvágéhíd fejlesztéséhez kapott kedvezményes hitelt az agrártárca megyei hivatala, a helyi takarékszövetkezet és egy kereskedelmi bank közreműködésével. A „kisbetűs” részben azonban a pályázé, a két bank, illetve a hivatal is elnézett egy kikötést. A beruházés az úgynevezett EU-agrárcsatlakozási hitellel megvalésult ugyan, de az adóhatóság évekkel később jogtalannak ítólte a támogatást, s a pénz visszafizetésére kötelezte az erre képtelen kft.-t.

A közigazgatási bíróság másodfokon is azt állapította meg, hogy nem a pályázé, hanem a két pénzintézet és a hivatal a felelős a tévedésért, de csak a takarékszövetkezet és a hivatal ismerte be a hibáját. A bank viszont lejárttá tette a pályázé hitelét, és felszámolási eljáróst kezdeményezett a cég ellen. „A kirendelt felszámolé sem dolgozott megfelelően, például nem tartott be bizonyos határidőket, így a hajdan virágzé vállalkozásunk ellehetetlenült” - mondja a cég vezetője, aki éppen a kiszolgáltatottsága, a felszámolé esetleges bosszúja miatt nem éhajtott e helyütt névvel szerepelni.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez