Korábban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, majd 2006. július 1-jótől az e törvényt hatályon kívül helyező 2006. évi IV. törvény tartalmazza, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni a gazdasági társaság cégnevét. A cégnévre vonatkozó részletes szabályokat korábban az 1997. évi CXLV. törvény rögzítette, amelyet a Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárósról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény helyezett hatályon kívül. „A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket”.

Alapvető kellék
A cégnév a gazdasági társaság létrejöttének alapvető kelléke, a társasági szerződés kötelező eleme. A cégnév tájókoztat a cégformáról is, tehát arról, hogy a cég betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában működik-e, továbbá arról, hogy tevékenysége mire irányul, például „kereskedelmi és szolgáltaté” vagy „öntöde”.

Vezérszét is tartalmazhat, ami a más cégektől valé megkülönböztetést szolgálja. Ez lehet idegen nyelvű vagy magyar szé, rövidítés vagy mozaikszé, de utána már csak magyar szavak következhetnek, magyar helyesírással. Történelmi név használatára a Magyar Tudományos Akadómia ad engedélyt. Kivéve, ha a vállalkozó családi neve is az, például Rákéczi vagy Deák, mert akkor szabadon alkalmazhatja cége nevében is.

A földrajzi névnek a cégnévben valé használatánál két eset van. „Ha működne például Soproni Fafeldolgozó Kft., a tulajdonosnak nem kellene semmit tennie. De ha „Pallér Építőipari Kft. Sopron” nevet szeretne, vagyis a cége nevében is fel akarja venni székhelyét, illetve egy földrajzi nevet, de azt nem vezérszéként, akkor ehhez hatósági engedélyre van szükség” – magyarázza Lőrinczy Jenő.

A Cégbíróságon ajánlatos előre megnézni, nem szerepel-e már a nyilvántartásban a választott névvel azonos nevű vállalkozás, mert akkor a céget ezzel a névvel nem jegyzik be. „Korábban, mire elkészült az ügyvédnél a társasági szerződés, elkészítették a közjegyzőnél az aláírási címpéldányt, majd az iratokat benyújtották, előfordult, hogy időközben már más kérelmezte a nevet. Ilyenkor mindent elölről kellett kezdeni ” – idézi a cégnévválasztás körüli korábbi nehézséget Lőrinczy Jenő.

A 2006. évi V. törvény lehetővé teszi a cégnévfoglalást. Öt, tetszőleges név megjelölhető, és ezek közül az elsőre, ami nem foglalt, a Cégbíróság három napon belül kiadja a végzést. A vállalkozás elsőbbséget élvez, amennyiben 60 napon belül benyújtja a kérelmét a végzésben engedélyezett névre.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez