A zsenialitás kevés, és a sok munka sem elég - a családi kereteken jócskán túlnőtt egykori kisvállalkozások további sikeréhez profizmus kell, állítja a vállalati tanácsadó.

nyolcvanas években indult vállalkozóknak lassan le kell cserólniük önmagukat. Van, aki tudatosan készíti elő a generáciéváltást, ám a stafétabot átadása lelkileg sem könnyű.

A szendvicsgyerek szindréma mintha a gazdaságban is létezne. Legalábbis Fixler Lászlé - a vállalati tanácsadással, képzéssel, válságmenedzseléssel foglalkozó Qualiforum vezetőjónek - tapasztalata szerint: a legkevesebb figyelem a munkavállalók felét foglalkoztató kis- és középvállalkozásokra jut. Mint a családban a középső gyerekre. Az üzleti életben a kedvezmények élvezői vagy a legnagyobbak, a multik, vagy a legkisebbek, a mikrovállalkozások. Pedig éppen ennek a középszférának meghatározó szereplői kerülhetnek most válaszút elé. Azok, akik a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elejón indították vállalkozásaikat, és képesek voltak növekedni és talpon maradni, zsenik a maguk műfajában - állítja. Ám elérkezett annak az ideje, hogy az ösztönös vezetők helyét átvegyék a tudatos vezetők. Az elkövetkező négy-öt évben mindenkinek le kellene cserólnie önmagát, ami lelkileg sem könnyű feladat.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)