A kormány tegnapi ülésén elfogadta a vagyontörvény tervezetét. Ennek értelmében az állami vagyon kezelésére július 1-jóvel létrejön a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (NVK). A tanács lesz a döntéshozé, az NVK a végrehajté. Több gazdasági társaság kikerül a tartós állami tulajdonból, számos cégben pedig mérséklik ennek arányát.

Az NVK Zrt. általános jogutédja lesz a jövő évtől megszűnő ÁPV Zrt.-nek, a KVI-nek és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek. Az ÁPV-nél júliustól igazgatóság nem, csak felügyelőbizottság működik; az állami vagyont érintő döntéseket a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet ügyvezető szerve, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hozza meg. Úgy tűnik, hogy az utolsó pillanatokban is korrigált előterjesztés már részletesebben rendezi az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorlé tanács és az NVK Zrt. feladatait, jogait és kötelezettségeit.

A hétfős tanács tagjait a miniszterelnök nevezi ki hat évre, elnöke egyben az NVK Zrt. vezérigazgatója lesz. A tagok jogaira és kötelezettségeire a társasági törvény, illetve a Ptk. vonatkozik. A testület hatáskörébe tartozik majd egyebek közt az állami vagyon fejlesztésével, eladásával kapcsolatos középtávú stratégia kialakítása és a döntés a hasznosítással, elidegenítéssel, pályáztatással, hitelfelvétellel, a tulajdonosi kölcsön nyújtásával kapcsolatos kérdésekben. Ha az érintett vagyontárgy értéke nem haladja meg a 500 millió forintot, e jogkörök gyakorlására a vezérigazgatót is felhatalmazhatja.

A tanács működéséről és a rábízott vagyonnal valé gazdálkodásról évente beszámol az Országgyűlésnek. A tanács és az NVK Zrt. működését a 11 tagból állé ellenőrző bizottság felügyeli. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki az ÁSZ elnökének javaslatára, a parlamenti pártok tagokat jelölhetnek, akik azonban nem lehetnek képviselők. A tagok megbízatása öt évre szél, és bármikor visszahívhaték.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez