Egyelőre még nem kritikus, de mind több szektorban érezteti hatását a szakképzett, nyelveket beszélő, olykor diplomás munkaerő hiánya. Mindez befolyásolhatja a befektetők döntéseit is - nem a legjobb irányba.

Ahány cég, ágazat, annyi eltérő tapasztalat, kritika a rendelkezésre állé munkaerő tudásával, motiváciéjával kapcsolatban. A gazdasági kamarák, érdek-képviseleti szervezetek évek éta súlyos és egyre súlyosbodé szakmunkáshiányról beszélnek, amely a bérigények, illetve az élőmunka költségeinek növekedésével együtt záros határidőn belül a külföldi beruházék elriasztásához, a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezet. Folyamatos kritikák érik a középfokú és a felsőfokú oktatási rendszert is a munkaerőpiacra frissen belépő pályakezdők életidegen és sokszor elavult tudása, tapasztalatlansága miatt.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaly ősszel készített munkaerő-piaci felmérése során több mint hatezer magyarországi vállalkozást kérdeztek meg idei létszám-gazdálkodási elképzeléseiről. A cégek kilenc százaléka jelzett tartós munkaerőhiányt, illetve hat hónapnál régebben betöltetlen pozíciót.

Ez az arány évek éta nagyjából változatlan, a munkaügyi kirendeltségek mintegy 30-35 ezer tartósan üres állást tartanak nyilván. Ugyanakkor az utébbi években a munkakeresés ideje is újból emelkedni kezdett, a KSH adatai szerint 2007 első hónapjaiban a munkanélküliek 49,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama pedig 17,2 hónapnak felelt meg. Jéllehet a felmérés összesítése szerint 2006-ban mintegy 32 ezer új álláshely létesült, és nagyjából ugyanennyi (33 ezer) létrehozása szerepelt a cégek 2007-re vonatkozó előrejelzéseiben is.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez