Tanuljon valaki adótanácsadónak, egészségügyi menedzsernek vagy épp elektroműszerésznek, ha felnőttként szerzi meg az oklevelét, akkor a felnőttképzési intézménynek hamarosan adatot kell szolgáltatnia a képzésben részt vevő vizsgáiról, illetve a szakképesítés hasznosításáról, például szerzett-e a felnőtt új állást vele, megtartotta-e a régit. A regionális pályakövetési rendszer számára különösen akkor lesz fontos adatokat szolgáltatni, ha a képzés állami és Európai Uniós források terhére valésul meg. Többek között ezt a regulát tartalmazza a lapunk birtokába került szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazé előterjesztés.

Nemcsak erre érdemes figyelniük majd az intézményeknek, hanem arra is, hogy az általuk folytatott képzéseket hivatalosan nyilvántartják-e, illetve az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplők esetében a gyakorlati oktatást a szakmai és a vizsgakövetelményeknek megfelelően végzik-e. Szeptembertől ugyanis ezeket is ellenőrizheti az állami foglalkoztatási szerv, amely komoly bírságot réhat ki a felnőttképzőre, ha nincs minden rendben. Ha például a szervezett felnőttképzést nem tartják nyilván, akkor a szankcié a minimálbér nyolcszorosa lehet, sőt, a képzéstől is eltilthatják a vállalkozást.

A szakanyag elismeri, hogy a mesterségesen deformált képzési struktúrát csak a gazdaság szereplőinek fokozottabb bevonásával lehet helyrehozni. A törvénymódosításokat tartalmazé csomagban vélhetően épp ezért szerepel az újonnan alakulé térségi integrált szakképző központok (TISZK) átalakítása. A kormány tervei szerint a továbbiakban kétféle TISZK jöhet létre. Az „újak” (az önkormányzati fenntartású szakképző iskolák integrálásával) és a szakképzés-szervezési társulások (az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények fenntartóinak társulásával, beleértve a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási iskolákat is) kialakulásával létrejön egy olyan intézmény-fenntartói és intézményi hálézat, amelynek szakképzési feladatait (képzési struktúra, tanulólétszámok) regionális szinten koordinálják és vezérlik. Főleg a szakképzés-szervezési társulásokhoz valé csatlakozás biztosíthatja a „régi” 16 TISZK további működtetését, amelyekben eddig nem sikerült elérni, hogy az intézmény-fenntartói érdekek megtörjenek, s valóban a hiányszakmák képzése kerüljön a középpontba a slágerszakok helyett – ugyanis ez a cél. ősztől változhat a szakmai vizsgák ellenőrzésének rendszere is. Ha a honatyák megszavazzák a változásokat, újdonság lesz, hogy az adott szakképesítésért felelős miniszter az ágazati, sőt a munkaerő-piaci sajátosságokat figyelembe véve akár a vizsgaszabályzattól eltérő szakmai és vizsgakövetelményeket is előírhat.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez