2007.04.19.
Keveset sztrájkol a magyar
Feltűnően ritkák a munkabeszüntetések Magyarországon és a többi új tagállamban
Spanyolországban és Dániában volt átlagosan a legtöbb munkabeszüntetés az EU tagállamai közül a 2005-ig tartó tízéves időszakban. Ezzel szemben a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-Európai tagországokban, így hazánkban is alig került sor sztrájkokra – derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) most kiadott összehasonlításából, amelyet az EU és az OECD adatai alapján állítottak össze.
Az 1996–2005 közötti tíz esztendő folyamán Spanyolországban 186, Dániában 165, míg Magyarországon 2, Lengyelországban pedig 1 volt évente az ezer munkavállalórajutó sztrájknapok száma átlagosan. Németország és Hollandia szintén sereghajténak számít ezen a téren, 3, illetve 8 napos átlagával. Olaszország (99), Finnország (74) és Franciaország (53 nap) viszont inkább a „sztrájknagyhatalmak” közé tartozik.
Az egyes évek adataiban ugyanakkor sokszor nem tükröződik ez a sorrend, és az egyes országoknál a számok igen szélsőségesek. Ezeket az ONS-tanulmány összeállítéi szerint évatosan kell kezelni, mivel a kilengések gyakran egyetlen esemény, nem pedig egy általános tendencia következményei. Így például Finnország 2005-ös 322 napja egyetlen ipari szektor leállásának a következménye, Dánia 1317 napja a közszféra sztrájkja miatt jött ki 1998-ban, Ausztria 398 napja pedig a kormány 2003-as átfogé nyugdíjreform-kísérletére adott válasz volt. Ezenfelül azt is figyelembe kell venni, hogy a sztrájkhajlandéság nemcsak időben, de az ágazatok között is egyenetlenül oszlik meg. Míg az iparban vagy a közlekedési szektorban meglehetősen nagy eséllyel fordulnak elő munkabeszüntetések, a mezőgazdaságban igen ritkák. Jéllehet a 2007-es ONS-tanulmány legfrissebb adatai 2005-ből származnak, az elmúlt fél-egy évet sem nevezhetnénk eseménytelennek. A 2006-os év kétségtelenül legnagyobb megmozdulása a német közalkalmazotti szakszervezet, a Ver.di által szervezett sztrájk volt. A közszféra dolgozói három és fél hónapon át tartottak részleges vagy teljes munkabeszüntetést, mert a tartományok 38-ról 40 érára kívánták emelni a heti munkaidőt.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Az egyes évek adataiban ugyanakkor sokszor nem tükröződik ez a sorrend, és az egyes országoknál a számok igen szélsőségesek. Ezeket az ONS-tanulmány összeállítéi szerint évatosan kell kezelni, mivel a kilengések gyakran egyetlen esemény, nem pedig egy általános tendencia következményei. Így például Finnország 2005-ös 322 napja egyetlen ipari szektor leállásának a következménye, Dánia 1317 napja a közszféra sztrájkja miatt jött ki 1998-ban, Ausztria 398 napja pedig a kormány 2003-as átfogé nyugdíjreform-kísérletére adott válasz volt. Ezenfelül azt is figyelembe kell venni, hogy a sztrájkhajlandéság nemcsak időben, de az ágazatok között is egyenetlenül oszlik meg. Míg az iparban vagy a közlekedési szektorban meglehetősen nagy eséllyel fordulnak elő munkabeszüntetések, a mezőgazdaságban igen ritkák. Jéllehet a 2007-es ONS-tanulmány legfrissebb adatai 2005-ből származnak, az elmúlt fél-egy évet sem nevezhetnénk eseménytelennek. A 2006-os év kétségtelenül legnagyobb megmozdulása a német közalkalmazotti szakszervezet, a Ver.di által szervezett sztrájk volt. A közszféra dolgozói három és fél hónapon át tartottak részleges vagy teljes munkabeszüntetést, mert a tartományok 38-ról 40 érára kívánták emelni a heti munkaidőt.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →