2007.04.18.
A németek nyitnának is meg nem is
Az újonnan csatlakozott országok polgárainak munkavállalását több uniós ország is könnyítené a szakemberhiány miatt.
A német gazdaság fellendülését immár nemcsak az ígéretes számok jelzik (kétszázalékos növekedés, csökkenő deficit és munkanélküliség), hanem az is, hogy ismét előkerült a régi vita: nem kellene-e megnyitni végre a német munkaerőpiacot a külföldiek, elsősorban a kelet-Európai EU-tagállamok előtt?
A kérdést Michael Glos (CSU) gazdasági miniszter vetette fel, akire a nagypolitikában gyakran legyinteni szoktak, most viszont a lényegre tapintott. Hiába van még mindig négymillió ember munka nélkül, egyes ágazatokban - a távközlésben, az informatikában, a szolgáltaté szektorokban és az általános mérnöki munkakörökben - máris munkaerőhiányra panaszkodnak a német vállalatok. Glos ezért azt javasolta, hogy mielőbb oldják fel a kelet-Európai EU-tagállamokat sújtó korlátozásokat, sőt, könnyítsék meg az EU-n kívüliek dolgát is a német munkaerőpiacon. Utébbiak a jelenlegi bevándorlási törvény szerint csak 85 ezer Euró bruttó évi fizetés fölött kapnak tartózkodási engedélyt - ez pedig még a német vállalati szférában is kiugréan magas fizetésnek számít. Tavaly összesen ezer munkavállalási engedélyt adtak ki EU-n kívülieknek, így aztán kár azzal érvelni, hogy ők vennék el a munkét a németek elől.
A kelet-Európaiakkal més a helyzet, ők 2009 előtt munkavállalóként hivatalosan elvileg nem kaphatnak munkét. Jönnek tehát nem hivatalosan, a német mezőgazdaság például aligha működne lengyel idénymunkások nélkül. Ha Berlin megnyitná munkaerőpiacát, akkor esetleg a képzettebb kelet-Európai agyakból is profitálhatna. Glos javaslatát - mint ahogy azt várni lehetett - a testvérpárt CDU évatos támogatásáról biztosította. Laurenz Meyer, a CDU-frakcié gazdasági szakértője azt is felvetette, hogy a cégek alkalmazhassanak EU-n kívüli munkaerőt a 85 ezer Eurós éves fizetésnél olcsébban is - ha cserében ugyanannyi helyi munkanélkülit is felvesznek. Így a kecske is jóllakna és a káposzta is megmaradna: vagyis a német cégek sem feledkeznének meg saját társadalmukkal szembeni kötelességeikről - érvelt Meyer.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A kérdést Michael Glos (CSU) gazdasági miniszter vetette fel, akire a nagypolitikában gyakran legyinteni szoktak, most viszont a lényegre tapintott. Hiába van még mindig négymillió ember munka nélkül, egyes ágazatokban - a távközlésben, az informatikában, a szolgáltaté szektorokban és az általános mérnöki munkakörökben - máris munkaerőhiányra panaszkodnak a német vállalatok. Glos ezért azt javasolta, hogy mielőbb oldják fel a kelet-Európai EU-tagállamokat sújtó korlátozásokat, sőt, könnyítsék meg az EU-n kívüliek dolgát is a német munkaerőpiacon. Utébbiak a jelenlegi bevándorlási törvény szerint csak 85 ezer Euró bruttó évi fizetés fölött kapnak tartózkodási engedélyt - ez pedig még a német vállalati szférában is kiugréan magas fizetésnek számít. Tavaly összesen ezer munkavállalási engedélyt adtak ki EU-n kívülieknek, így aztán kár azzal érvelni, hogy ők vennék el a munkét a németek elől.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →