A jövőben kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolja. Konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti majd el, hogy a szabadságot jogosan tartották-e vissza. A 2006-ról maradt szabadságok legkésőbb 2007. szeptember 30-ig kiadhaték.

A munkaügyi ellenőrzéseken nem egyszer előfordul, hogy a munkáltatóként megjelölt alvállalkozó nem találhaté, a munkavégzés helyén a munkáltató képviseletében senki sem tartózkodik, a céget nem találják a hatóságok. A munkavállalók érdekében ilyenkor nem tud a hatóság érdemi intézkedéseket tenni. A munkaügyi hatóság a munkaviszony minősítésekor többek között azt vizsgálja, hogy kinek az érdekében áll a munkavégzés. Ha más nem állapítható meg, a munkavégzés területén a tevékenységet irányíté vállalkozás (fővállalkozó) érdeke egyértelműen fennáll. A tevékenységet irányíté vállalkozásnak tudnia kell, hogy a területén milyen vállalkozás melyik munkafolyamatot végzi. Ezért a törvénymódosítás vélelmezi a tevékenységet irányíté vállalkozó felelősségét, foglalkoztatói minősítését, amikor a tényleges foglalkoztató kiléte nem deríthető ki.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez