A munkajogi szakértő szerint a piaci viszonyok között a munkáltatói érdekcsoportok egyre nagyobb nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozékra, a szakszervezeteknek pedig gyenge az érdekérvényesítő képességük.

A Munka Törvénykönyvének első markáns módosítását 1992-ben hajtották végre. Az addigi egypélusú munkajogi szabályozás három pélusúvá vált, külön piaci, közalkalmazotti, illetve köztisztviselői szférára. A jogszabálygyűjteményt 1992 és 2007 között több mint negyvenszer médosították, hogy beépítsék azokat a nyugat-Európai szabályozékat, amelyek még hiányoznak a hazai joganyagból - tájókoztatta a Magyar Rádiét Viszlé Lászlé ügyvéd. A munkajogi szakértő példaként említette a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat, ugyanakkor megjegyezte: az elmúlt 15 év változtatásai elsősorban visszalépést hoztak a munkavállalóknak.

A szabályozés a munkanélküli ellátás területén is átalakult, a munkavállalóra nem éppen kedvezően. Míg 1991-ben 720 napig folyósították a munkanélküli járadékot, addig most már csak 270 napig. Változott az összeg is: 16 éve a minimálbér háromszorosa volt a csúcs, most a legkisebb kereset 60 százalékának kétszerese. 1992-ben havonta 144 érát lehetett elrendelni túlmunkaként, most 200 érát, de ettől a kollektív szerződés akár 300 éráig el is térhet. Változtak a felmondási, illetve a betegszabadság kiadására vonatkozó szabályok is - hangzott el a Magyar Rádiéban.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez