2007.08.29.
Iskolakezdés a személyi jövedelemadóban
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletében
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletében adómentes természetbeni juttatásként szerepel az iskolakezdési támogatás, a 8.30. pontban. Most van ennek a szezonja, hiszen hamarosan kezdődik az iskola, és tanszereket, tankönyveket, ruhákat, tornafelszerelést kell vásárolni a gyerekek számára.
A törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a tanév első napját megelőző 60 napon belül, illetve a tanév első napját követő 60 napon belül adhatja a munkáltató az iskolakezdési támogatást. Tehát összesen 120 nap áll rendelkezésünkre. A munkáltatók ezzel a természetbeni juttatással tudják segíteni a szülők pénzkiadási gondjainak megoldását. A munkáltató lehet bármilyen gazdálkodé szervezet, amely munkaviszony keretében foglalkoztatja dolgozóit, (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.) és a munkabérüket ő fizeti ki. A munkáltató a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozójának iskolakezdési támogatást nyújthat, évi 20.000 forintos értékig. Ez az érték egy felső határt jelent. Adémentesen kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatottak kaphatják. Tagi jogviszonyban, vagy egyéni vállalkozóként nem. Ugyanakkor a részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók is forintkorlátozás nélkül kaphatnak iskolakezdési támogatást, a teljes munkaidősökkel azonos mértékben. Felhívom a munkáltatók figyelmét, hogy az iskolakezdési támogatás az adóköteles béren kívüli juttatások korlátozott értékhatárába beletartozik. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§-a szerint, az éves szinten adómentesen adhaté béren kívüli juttatások 400.000 forintos összegének meghatározása során figyelembe kell venni. A munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatás - 400.001 forinttól - meghatározásához, a 71. §-ban szereplő juttatásokat összesíteni kell, és az értékhatár feletti rész után 54% személyi jövedelemadót kell fizetni. A munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek adott juttatásokat kell figyelembe venni a számítás során. A dolgozó kilépésekor szintén el kell végezni az összesítést, és időarányosan megállapítani az értékhatárt. Kilépéskor az adatlapon az iskolakezdési támogatást a feljegyzések elnevezésű rovatban kell feltüntetni. Felhívom a figyelmet arra, hogy az iskolakezdési támogatásra vonatkozó, az Adé és Ellenőrzési értesítő 2003. évi 3. számában és 2003. évi 7. számában megjelent tájókoztatások már hatályukat vesztették, mert a szabályozás változott. Úgy tűnik, hogy erre sokan nem figyeltek oda eddig. Az iskolakezdési támogatás három formában nyújthaté:
- a munkáltató nevére szóló számla végösszegének megtérítésével a dolgozó számára,
- kizárólag tankönyv, taneszközök, gyerekruházat vásárlására jogosíté utalvány átadásával,
- és valéjában a munkáltató is megvásárolhatná ezeket a dolgokat, de ez a gyakorlatban - a méret, szín, árfekvés, tankönyv-típus, stb. - szinte kivitelezhetetlen, tehát ne foglalkozzunk vele. Mindegyik módszernél a felmerült költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések - 55. számlacsoport - valamelyik főkönyvi számlájára kell könyvelni. A juttatás értékét általános forgalmi adóval együtt kell figyelembe venni. Ezen kívül, a munkáltatónak analitikus nyilvántartást is kell vezetnie az iskolakezdési támogatásról. A dolgozó adatain, a juttatás időpontján (kifizetés) és a támogatás összegén kívül, a gyermek azonosíté adatait is fel kell jegyezni, a jogosultság igazolásaként. A jogosultsághoz a gyermek adatait ismernünk szükséges, hiszen lényegében a gyerek részesül az iskolakezdési támogatásban, mégpedig a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanuló. Eszerint az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő, illetve az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalok a célszemélyek. A támogatást ténylegesen viszont a szülők (szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) útján kaphatják meg. Mégpedig azok a szülők kaphatnak iskolakezdési támogatást, akik
- munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók,
- és a saját gyerekük (tanuló) után családi pótlékra jogosultak. A támogatás adómentességének nem feltétele, hogy a családi pótlékot ténylegesen is az adott szülő részére folyósítsák. Csak a jogosultságot kell vizsgálni a családok támogatásáról szóló törvény szerint. Élettársi kapcsolatban élő szülő részére csak akkor adhaté adómentes iskolakezdési támogatás, ha a vonatkozó jogszabály szerint ő maga is jogosult a családi pótlékra, mivel a gyerek közös. A 13.048/2003. APEH tájókoztató szerint a támogatásban a tanuló mindkét szülő útján részesülhet. Még akkor is, ha a szülők azonos munkáltatónál dolgoznak. Adéköteles viszont az iskolakezdési támogatás, ha
- a szülő nem felel meg az előírt feltételeknek,
- a gyermek már nem általános vagy középiskolás,
- a támogatás 20.000 forint feletti része,
- a támogatásra pénzben kifizetnek egy összeget (pénzben nyújtják). Amennyiben az iskolakezdési támogatás adókötelessé válik, azt munkabérként kell kezelni, annak minden adó és járulékvonzatával együtt. (Tehát nem adóköteles természetbeni juttatás!) A társasági adóban elismert költségnek tekinthető.
(Adófórum)
A törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a tanév első napját megelőző 60 napon belül, illetve a tanév első napját követő 60 napon belül adhatja a munkáltató az iskolakezdési támogatást. Tehát összesen 120 nap áll rendelkezésünkre. A munkáltatók ezzel a természetbeni juttatással tudják segíteni a szülők pénzkiadási gondjainak megoldását. A munkáltató lehet bármilyen gazdálkodé szervezet, amely munkaviszony keretében foglalkoztatja dolgozóit, (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.) és a munkabérüket ő fizeti ki. A munkáltató a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozójának iskolakezdési támogatást nyújthat, évi 20.000 forintos értékig. Ez az érték egy felső határt jelent. Adémentesen kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatottak kaphatják. Tagi jogviszonyban, vagy egyéni vállalkozóként nem. Ugyanakkor a részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók is forintkorlátozás nélkül kaphatnak iskolakezdési támogatást, a teljes munkaidősökkel azonos mértékben. Felhívom a munkáltatók figyelmét, hogy az iskolakezdési támogatás az adóköteles béren kívüli juttatások korlátozott értékhatárába beletartozik. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§-a szerint, az éves szinten adómentesen adhaté béren kívüli juttatások 400.000 forintos összegének meghatározása során figyelembe kell venni. A munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatás - 400.001 forinttól - meghatározásához, a 71. §-ban szereplő juttatásokat összesíteni kell, és az értékhatár feletti rész után 54% személyi jövedelemadót kell fizetni. A munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek adott juttatásokat kell figyelembe venni a számítás során. A dolgozó kilépésekor szintén el kell végezni az összesítést, és időarányosan megállapítani az értékhatárt. Kilépéskor az adatlapon az iskolakezdési támogatást a feljegyzések elnevezésű rovatban kell feltüntetni. Felhívom a figyelmet arra, hogy az iskolakezdési támogatásra vonatkozó, az Adé és Ellenőrzési értesítő 2003. évi 3. számában és 2003. évi 7. számában megjelent tájókoztatások már hatályukat vesztették, mert a szabályozás változott. Úgy tűnik, hogy erre sokan nem figyeltek oda eddig. Az iskolakezdési támogatás három formában nyújthaté:
- a munkáltató nevére szóló számla végösszegének megtérítésével a dolgozó számára,
- kizárólag tankönyv, taneszközök, gyerekruházat vásárlására jogosíté utalvány átadásával,
- és valéjában a munkáltató is megvásárolhatná ezeket a dolgokat, de ez a gyakorlatban - a méret, szín, árfekvés, tankönyv-típus, stb. - szinte kivitelezhetetlen, tehát ne foglalkozzunk vele. Mindegyik módszernél a felmerült költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések - 55. számlacsoport - valamelyik főkönyvi számlájára kell könyvelni. A juttatás értékét általános forgalmi adóval együtt kell figyelembe venni. Ezen kívül, a munkáltatónak analitikus nyilvántartást is kell vezetnie az iskolakezdési támogatásról. A dolgozó adatain, a juttatás időpontján (kifizetés) és a támogatás összegén kívül, a gyermek azonosíté adatait is fel kell jegyezni, a jogosultság igazolásaként. A jogosultsághoz a gyermek adatait ismernünk szükséges, hiszen lényegében a gyerek részesül az iskolakezdési támogatásban, mégpedig a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanuló. Eszerint az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő, illetve az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalok a célszemélyek. A támogatást ténylegesen viszont a szülők (szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) útján kaphatják meg. Mégpedig azok a szülők kaphatnak iskolakezdési támogatást, akik
- munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók,
- és a saját gyerekük (tanuló) után családi pótlékra jogosultak. A támogatás adómentességének nem feltétele, hogy a családi pótlékot ténylegesen is az adott szülő részére folyósítsák. Csak a jogosultságot kell vizsgálni a családok támogatásáról szóló törvény szerint. Élettársi kapcsolatban élő szülő részére csak akkor adhaté adómentes iskolakezdési támogatás, ha a vonatkozó jogszabály szerint ő maga is jogosult a családi pótlékra, mivel a gyerek közös. A 13.048/2003. APEH tájókoztató szerint a támogatásban a tanuló mindkét szülő útján részesülhet. Még akkor is, ha a szülők azonos munkáltatónál dolgoznak. Adéköteles viszont az iskolakezdési támogatás, ha
- a szülő nem felel meg az előírt feltételeknek,
- a gyermek már nem általános vagy középiskolás,
- a támogatás 20.000 forint feletti része,
- a támogatásra pénzben kifizetnek egy összeget (pénzben nyújtják). Amennyiben az iskolakezdési támogatás adókötelessé válik, azt munkabérként kell kezelni, annak minden adó és járulékvonzatával együtt. (Tehát nem adóköteles természetbeni juttatás!) A társasági adóban elismert költségnek tekinthető.
(Adófórum)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →