A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg A szabadságok ütemezésénél ennek révén a munkadó érvényesítheti saját gazdasági érdekeit. Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia, melyet a tárgyévre vonatkozó szabadságterven írásban rögzítenek.A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.Ez a szabadság a munkavállalóhuszonötödik életévétől huszonegy;
huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
harmincegyedik életévétől huszonhárom;
harmincharmadik életévétől huszonnégy;
harmincötödik életévétől huszonöt;
harminchetedik életévétől huszonhat;
harminckilencedik életévétől huszonhét;
negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. Az alapszabadság mértéke tehát teljesen független a munkaviszonyban töltött idő hosszától (az ún. szolgálati időtől), kizárólag az életkor függvénye.A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. A szülők döntése alapján - melyről munkavállaló nyilatkozatot tesz a munkába lépés napján - gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállalé munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
A föld alatt állandé jelleggel dolgozó, illetve az ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három érát eltöltő munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladóktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszélítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladóktalanul igazolni köteles. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig adja ki.
A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Az itt szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató megtéríti. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolná. A szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el. A szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető. A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alél, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhaté időpontja elé essen. Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez