2026. június 06. szombat Norbert, Cintia
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
MNB Árfolyam
Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
A munkáltató átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál is foglalkoztathatja a munkavállalót. Ennek időtartamát és feltételeit a törvény korlátozza. (Mt. 53. §)
Munkaügy
Vasárnapi pótlék
Vasárnapi pótlék meghatározott feltételek mellett jár vasárnapi munkavégzés esetén. Nem minden vasárnap végzett munka jogosít automatikusan pótlékra. (Mt. 140. §)
Munkaügy
Kémiai kóroki tényező
A munkavégzés során jelen lévő veszélyes vegyi anyag vagy keverék. (25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet)
Munkaügy
2006.03.14.

Jó tudni - Vállalkozói járadék

Ki jogosult vállalkozói járadékra? A vállalkozói járadék igénybejelentés, összege, időtartama, folyósítása, szüneteltetése, megszüntetése.


1. Ki jogosult vállalkozói járadékra?

Vállalkozéi járadék illeti meg azt, aki
- álláskereső,
- az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett,
- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
- munkét akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Hirdetés
Hirdetés
Egyéni vállalkozó lehet többek között a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység, szociális szolgáltaté tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, egyéni szabadalmi ügyvivő, nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó.

Társas vállalkozónak minősül például a bt. bel-és kültagja, a kkt. tagja, a kft., a kht., a közös vállalat, az egyesülés és az Európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a közjegyzői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatéi munkaközösség tagja, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.

2005. január 1-jótől az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot köteles fizetni.

2. Hol kell benyújtani a vállalkozói járadék iránti igényt?

Az álláskereső a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél nyújthat be igényt vállalkozói járadék iránt. Ehhez szükséges az állami adóhatóság igazolása a vállalkozói járulék befizetéséről és a vállalkozói járadék alapját képező naptári év jövedelméről.

3. A vállalkozói járadék összege

A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem összegének alapulvételével kell kiszámítani. Ennek során az álláskeresővé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben az álláskereső legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Ilyen naptári év hiányában a járadék összegét az álláskeresővé válást megelőző naptári évben hatályos minimálbér alapján kell kiszámítani.

A vállalkozói járadék kiszámításának alapja a fent meghatározott jövedelem havi átlagának 65 százaléka.

A járadék havi összegének alsé határa megegyezik az öregségi nyugdíj – a vállalkozói járadékra valé jogosultság kezdő napján hatályos – legkisebb összegének 90 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével.

4. A vállalkozói járadék folyósításának időtartama

A vállalkozói járadék folyósításának időtartamát azon időtartam alapján kell meghatározni, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy évben egyéni vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és ez idő alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (ezt legkorábban 2005. január 1-jótől tudta teljesíteni).

A folyósítási idő kiszámítása során öt nap járulékfizetési idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap; kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő naptári nap.

Amennyiben az álláskereső a megelőző négy évben rendelkezik legalább 365 nap munkaviszonnyal, ez az időtartam őt álláskeresési járadékra jogosítja. Ha az álláskereső álláskeresési járadékra és vállalkozói járadékra egyaránt jogosult, mindkét ellátást meg kell állapítani. Ebben az esetben az álláskeresési járadék folyósításának kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a vállalkozói járadék folyósítási idejónek kimerítését követő nap.

Ha az álláskereső a két ellátás közül legalább az egyik megállapításához szükséges jogosultsági időnek több mint a felét megszerezte, és a két időtartam összege eléri legalább az egyik ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időtartam mértékét, akkor az alábbi lehetőségek állnak fenn:

az álláskeresési és a vállalkozói járadékra valé jogosultság időtartamát össze kell számítani. Ebben az esetben azt az ellátást kell megállapítani, amely jogosultsági időtartamának több mint a felével az álláskereső rendelkezik; ha az álláskereső mindkét ellátás jogosultsági időtartamának több mint a felét megszerezte, azt az ellátást kell megállapítani, amelynek jogosultsági időtartama az álláskeresővé válást megelőzte.

5. A vállalkozói járadék folyósításának szünetelése

Szüneteltetni kell a vállalkozói járadék folyósítását, ha az álláskereső
- terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, ill. GYES-ben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára;
- előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti (kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg);
- közhasznú munkét végez;
- rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat, - feltéve, hogy ezt a kirendeltségnek bejelenti;
keresetpétlé juttatásban részesül.
Ha a szünetelés oka megszűnik, a vállalkozói járadékot a korábbi feltételek alapján tovább kell folyósítani. Ebben az esetben, ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott, a járadék alsé határának számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni.

6. A vállalkozói járadék folyósításának megszüntetése

Meg kell szüntetni a vállalkozói járadék folyósítását, ha az álláskereső
- ezt kéri;
- az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felréhaté okból nem teljesíti;
- öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú, max. 90 napig tartó kereső tevékenységet);
- olyan képzésben vesz részt, amelynek során a minimálbér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül;
- oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat;
meghalt;
- a vállalkozói járadék folyósítási idejót kimerítette.


(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →