Ma Magyarországon a fogyatékkal élők esélyegyelősége illúzié, részben ezzel összefüggésben társadalmi elfogadottságuk is jóval elmarad a nyugat-Európai országokéhoz képest. Munkaerő-piaci rehabilitációjuk, integráciéjuk során saját fogyatékosságukon túl meg kell küzdeniük a fenti problémákkal, ahogy a foglalkoztatáspolitikának is. A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiacba valé bekapcsolédását egy 1983-as rendelet szabályozta, mely az őket foglalkoztató vállalatnak normatív fejpénzt fizet minden megváltozott munkaképességű munkavállaló után. A rendszer anyagilag is érdekeltté tette a munkáltatókat, hogy ilyen dolgozót alkalmazzanak, szélsőséges esetben a kifizetett bér három és félszeresét is megkaphatták kompenzáciéként.

Nem kereshetnek többé rajtuk

Tavaly év végén új törvényt fogadott el az országgyűlés, mely megakadályozza az állami támogatással valé visszaélést, és koncepciéjában is változást hoz. A 2006. július elsejóvel életbe lépő törvény értelmében már nem lehet üzlet tárgya a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, továbbá minden cégnek, amelyik erre igényt tart, akkreditáltatnia kell magát. A FigyelőNet azon kérdésére, vajon a bürokrácia nem veti-e vissza a cégek amúgy sem nagy lelkesedését, hogy megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmazzanak, Somodi Istvánné, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (FMM) foglalkoztatási főosztályának vezetője úgy reagált, hogy a visszaélések miatt rendezni kellett a helyzetet, és az akkreditácié első szintje nem jelent nagy terhet, minden rendezett gazdasági hátterű, valés tevékenységet kifejtő cég előtt nyitva áll.

Az FMM szakemberei a helyszínen győződnek meg róla, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának feltételei valóban fennállnak, a támogatás összegével pedig el kell számolniuk a cégeknek. Nagyobb, húsz főt meghaladó létszám esetén, illetve ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya az összes foglalkoztatott húsz százalékét eléri, akkor egyéb elvárások is vannak, többek között külön szakembert kell alkalmazni, aki a rehabilitációt koordinálja, és akciétervet is kell készíteni a rehabilitációra. Az akkreditácié harmadik szintjóre azok a cégek kerülnek, melyek szakosodott foglalkoztatással, a dolgozó végzettsége szerinti munkavégzés körülményeinek megteremtésével segítik a rehabilitációt. 2005-ben a dotáciéban részesülő cégek több mint ötvenezer megváltozott munkaképességűt foglalkoztattak, s mint arról Somodi Istvánné beszámolt, ez a szám évről-évre magasabb.

A cégek inkább fizetnek

A hatályos foglalkoztatási törvény értelmében a munkadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles az erre a célra létrehozott alapba, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a húsz főt meghaladja, illetve a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám öt százalékét. A cégek többsége kifizeti a rehabilitációs hozzájárulást. Teszik ezt annak ellenére, mondta az FMM osztályvezetője, hogy nagyon sok emberen nem is látszik a megváltozott munkaképesség, sőt, sok esetben ők maguk is titkolják. A civilszférának nagy szerep jut a rehabilitációban. A Motivácié Sérülteket Segítő Alapítvány például két szinten segíti a sérültek munkaerő-piaci integráciéját – mondta el a FigyelőNetnek Kovács Zsuzsa, az alapítvány munkavállalási tanácsadója. A munkét keresőkkel egyénileg foglalkozva feltárják a munkavállalást akadályozé tényezőket, emellett lehetőség van egy tízhetes EU-s programban valé részvételre, ahol többek között önismeretet, álláskeresési technikákat, jogi ismereteket tanulnak. Kovács Zsuzsa hozzátette: sajnos a megváltozott munkaképességűek sokszor fizikailag nem bírják a versenyt.

Szemléletváltásra van szükség

Gerlach Otília, az értelmi sérült emberek nyílt munkaerő-piaci integráciéjával foglalkozó Salva Vita Alapítvány foglalkoztatási tanácsadója szerint a cégek azért nem foglalkoztatnak értelmi sérülteket, mert az emberek, a munkáltatók nem tudják pontosan, mivel is állnak szemben. Keverik az értelmi fogyatékosságot a pszichiátriai betegségekkel, nincsenek tisztában azzal, mit várhatnak el tőlük, magatartásbeli problémáktól tartanak. Ez elsősorban azzal magyarázhaté, fűzte hozzá a szakember, hogy Magyarországon az embereknek nincsenek tapasztalataik fogyatékosokkal, nincsen kultúrája az együttólésnek. A törvénynek is vannak hiányosságai: nem hat kedvező irányba a szabályozés azon eleme, mely azokat a megváltozott munkaképességű embereket sújtja, akik rokkantnyugdíjban részesülnek. Utánuk ugyanis nem számíthat kompenzáciéra az őket foglalkoztató cég, mondta Gerlach Otília. A Salva Vita jellemzően maga keresi fel a cégeket, hogy a fogyatékosok foglalkoztatását előmozdítsa, de előfordul az ellenkezője is. A munkáltatónak is segítségre van szüksége: meg kell tanulnia bánni a sérülttel. Emellett azonban szemléletváltásra is szükség van, amit azonban nem ezen a szinten kell elkezdeni. Az alapítvány évi húsz-harminc személy elhelyezkedéséhez asszisztált eddig, 96-os működésük éta mintegy százhúsz főnek segítettek, a jövőben a work shopokon szeretnének fokozottabban jelen lenni.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez