2005.11.29.
Bérmegállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban
Az európai bérfelzárkóztatás folyamatának párosulni kell a munka hatékonyságának növekedésével - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a megállapodás aláírásakor.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) helyet foglalé munkáltatói szervezetek nevében Károlyi Miklés, a munkavállalói szervezetek képviseletében Borsik János, valamint a Kormány megbízásából Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megállapodást írtak alá a minimálbér és a garantált bérminimumok 2006-2008. évi megállapításáról, a következő évek bérpolitikai törekvéseiről és a 2006. évi keresetnövelési ajánlásról.
A másfél hónapig tartó tárgyalások eredményeként létrejött megállapodés aláírásán megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki megköszönte a szociális partnerek megegyezési szándékét, amely lehetővé tette a példaértékű megállapodás megszületését. Hangsúlyozta: a létrejött bérmegállapodás része az Európai bérfelzárkézási folyamatnak. Magyarországon a jövedelmek növekedése az elmúlt négy évben meghaladta a fejlett országokban tapasztalhaté átlagos bérnövekedést. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendelkezzen azzal a hatékonyság-növekedési többlettel, amely biztosítja egyes szektorok, ágazatok fejlődését és az ország tőkevonzé képességének megőrzését. Úgy ítólte meg, hogy ameddig a bérfelzárkéztatás folyamata és az egységnyi bérköltségrejutó teljesítmény növekedése egyaránt érvényesül, addig biztosított a gazdaság versenyképessége. Óvta a munkáltatókat és a munkavállalókat is az egyoldalúságtól, hogy csak a saját szempontjaikat hangsúlyozzák a bérekről és a teljesítményekről szóló vitákban.
A megállapodásról szélva a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a létminimum fontos viszonyítási pont lett, több eleművé vált a minimálbér, az egyezség rugalmas, teret ad az ágazati megállapodásoknak. A több évre szóló bérmegállapodás és a már elfogadott öt éves adóprogram lehetővé teszi egy átfogé gazdasági-szociális megállapodás létrehozását, középtávon fennmarad a viszonylag magas reálbér-növekedés lehetősége.
Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője jelentős értékűnek nevezte a megállapodást, köszönetet mondott a szociális partnereknek, hogy a tárgyalások megkezdésekor megértéssel fogadták a kormányzati javaslatokat és azokat közösen elfogadhaté egyezséggé formálták. Bejelentette, hogy az aláírt megállapodás lehetővé teszi a minimálbér szabályozásáról az Országgyűlésnek benyújtott javaslat módosítását, illetve visszavonását. Hiszen - állapította meg a miniszter - a felek közötti bizalom szempontjából a megállapodás értékesebb, mintha a minimálbért jogszabály írná elő, s a Kormány elfogadja a szociális partnerek megállapodását.
A szakszervezetek képviseletében Borsik János igen jelentős eredménynek nevezte a több elemes minimálbér elfogadását és úgy ítólte meg, a létrejött megállapodás bizonyítja, hogy az országos érdekegyeztetésnek nincs alternatívája.
Károlyi Miklés a munkáltatók képviseletében úgy vélte, nem lehet túlértékelni annak jelentőségét, hogy több évre szóló megállapodást kötöttek a szociális partnerek. Fontosnak mondta, hogy az úgynevezett veszélyeztetett szektorokban ágazati megállapodásokra kerülhet sor, ami elősegítheti a szociális béke megőrzését.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A másfél hónapig tartó tárgyalások eredményeként létrejött megállapodés aláírásán megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki megköszönte a szociális partnerek megegyezési szándékét, amely lehetővé tette a példaértékű megállapodás megszületését. Hangsúlyozta: a létrejött bérmegállapodás része az Európai bérfelzárkézási folyamatnak. Magyarországon a jövedelmek növekedése az elmúlt négy évben meghaladta a fejlett országokban tapasztalhaté átlagos bérnövekedést. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendelkezzen azzal a hatékonyság-növekedési többlettel, amely biztosítja egyes szektorok, ágazatok fejlődését és az ország tőkevonzé képességének megőrzését. Úgy ítólte meg, hogy ameddig a bérfelzárkéztatás folyamata és az egységnyi bérköltségrejutó teljesítmény növekedése egyaránt érvényesül, addig biztosított a gazdaság versenyképessége. Óvta a munkáltatókat és a munkavállalókat is az egyoldalúságtól, hogy csak a saját szempontjaikat hangsúlyozzák a bérekről és a teljesítményekről szóló vitákban.
A megállapodásról szélva a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a létminimum fontos viszonyítási pont lett, több eleművé vált a minimálbér, az egyezség rugalmas, teret ad az ágazati megállapodásoknak. A több évre szóló bérmegállapodás és a már elfogadott öt éves adóprogram lehetővé teszi egy átfogé gazdasági-szociális megállapodás létrehozását, középtávon fennmarad a viszonylag magas reálbér-növekedés lehetősége.
Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője jelentős értékűnek nevezte a megállapodást, köszönetet mondott a szociális partnereknek, hogy a tárgyalások megkezdésekor megértéssel fogadták a kormányzati javaslatokat és azokat közösen elfogadhaté egyezséggé formálták. Bejelentette, hogy az aláírt megállapodás lehetővé teszi a minimálbér szabályozásáról az Országgyűlésnek benyújtott javaslat módosítását, illetve visszavonását. Hiszen - állapította meg a miniszter - a felek közötti bizalom szempontjából a megállapodás értékesebb, mintha a minimálbért jogszabály írná elő, s a Kormány elfogadja a szociális partnerek megállapodását.
A szakszervezetek képviseletében Borsik János igen jelentős eredménynek nevezte a több elemes minimálbér elfogadását és úgy ítólte meg, a létrejött megállapodás bizonyítja, hogy az országos érdekegyeztetésnek nincs alternatívája.
Károlyi Miklés a munkáltatók képviseletében úgy vélte, nem lehet túlértékelni annak jelentőségét, hogy több évre szóló megállapodást kötöttek a szociális partnerek. Fontosnak mondta, hogy az úgynevezett veszélyeztetett szektorokban ágazati megállapodásokra kerülhet sor, ami elősegítheti a szociális béke megőrzését.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →