A Világgazdaság birtokában lévő szakanyag nem tartalmaz szakmaspecifikus kritériumokat a színlelt szerződések lebuktatásához, ezzel szemben a parlament előtt lévő törvényjavaslatok sokkal inkább elősegítik a renitens munkadók büntethetőségét.

A jelenleg a parlament előtt lévő munka törvénykönyve lehetővé tenné, hogy a munkaügyi felügyelők vizsgálják a munkakörökhöz tartozé feladat-meghatározást is. A törvénykönyv egyik módosításával a szaktárca ezt igyekezett nagyobb ellenőrzés alá helyezni, és kötelezővé tenni, hogy a munkába állást követő 30 napon belül minden dolgozó kapja kézhez a munkaköri leírását. Ezt a vállalkozások megvétézták, ám januártól így is életbe lép, hogy minden cégnél kötelező az alkalmazottat tájókoztatni a munkaköri feladatairól.

Mind a munkaügyi, mind az adóellenőrzés során gyakorlat, hogy a vizsgálódék nem a szerződés megnevezését figyelik, hanem annak tartalmát vetik össze a munkavégzés tényleges körülményeivel. Egyre gyakoribb lesz a munkahelyen jelenlévő tanúk meghallgatása is. Az ellenőrzés során vallomást tévők, illetve a munkadójukat feljelentők védelmet élveznek, személyük titokban tartását kérhetik.

Egy másik médosíté javaslat bővítené a felügyelők intézkedési lehetőségét. A fekete-, illetve színlelt foglalkoztatás miatt a felügyelő az eltiltás időtartamára is kötelezheti a dolgozói bérek megfizetését. Így a dolgozókat nem riaszthatja el a feljelentéstől az, hogy elesik a keresetétől, ha vizsgálódik a cégnél a hatóság - számol be a Világgazdaság.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)