2005.11.08.
Több álláskeresési járadékot kapnak a magasabb jövedelműek
A munkanélküliek közül főként a hosszabb munkaviszonnyal, magasabb keresettel rendelkezőknek kedvezőbb a foglalkoztatási törvény november elsejétől hatályos módosítása, a járadék összegének szempontjából.
Korábban hiába keresett valaki 68 400 forintnál többet a leépítés előtt, akkor is csak legfeljebb 44 460 forintot érhetett el a munkanélküli járadéka. A törvénymódosítás szerint a jelenlegi 57 000 forintos minimálbérrel kalkulálva már 114 000 forintig veszik figyelembe a korábbi keresetet, vagyis a álláskeresési járadék legmagasabb összege 68 400 forint. A minimálbér jövő évi emelésével ez az összeg is emelkedik - írja az MTI.
A szokásos kiadásokat még takarékossággal is nehéz a korábbi kereset kis részéből finanszírozni. A munkanélküliek jelentős része ezért - a tényleges elhelyezkedési szándék esetén is - elsősorban a jövedelemszerzéssel volt elfoglalva, nem pedig a nyugodt álláskereséssel - állapították meg több tanulmányban munkaügyi kutatók és szakszervezeti elemzők.
Főként ezért jelentős, hogy az öregségi nyugdíjminimum 180 százaléka helyett a minimálbér 120 százaléka az álláskeresési járadék felső határa. Igaz, ez a magasabb összeg csak a járadékos időszak feléig, de legfeljebb egy negyedévig jár az álláskeresőnek, ezt követően legfeljebb két negyedévig a minimálbér 60 százaléka a járadék. Azok viszont akik igazán el akarnak helyezkedni, ezt a járadékos időszak első részében kedvezőbb körülmények között tehetik meg - vélik a szakszervezetek.
Az új szisztéma finanszírozása nem kerül többe a Munkaerőpiaci Alapnak. Korábban is háromnegyed év volt a leghosszabb járadékos időszak, de ennek egésze alatt egyforma, az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékét jelentő legmagasabb értékű járadékot lehetett igénybe venni. Körülbelül ugyanennyiből fedezhető az első negyedévben magasabb, a további két negyedévben alacsonyabb járadék.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban készített számítások szerint a múlt évben Budapesten a járadékosok korábbi keresetük 34 százalékét kapták meg járadékként. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az arány 52 százalék volt, ami az országban a legmagasabb. Ez kifejezi azt, hogy a járadékra jelentkezők átlagkeresete mindössze 71 000 forint szemben a budapesti 112 000 forinttal.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A szokásos kiadásokat még takarékossággal is nehéz a korábbi kereset kis részéből finanszírozni. A munkanélküliek jelentős része ezért - a tényleges elhelyezkedési szándék esetén is - elsősorban a jövedelemszerzéssel volt elfoglalva, nem pedig a nyugodt álláskereséssel - állapították meg több tanulmányban munkaügyi kutatók és szakszervezeti elemzők.
Az új szisztéma finanszírozása nem kerül többe a Munkaerőpiaci Alapnak. Korábban is háromnegyed év volt a leghosszabb járadékos időszak, de ennek egésze alatt egyforma, az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékét jelentő legmagasabb értékű járadékot lehetett igénybe venni. Körülbelül ugyanennyiből fedezhető az első negyedévben magasabb, a további két negyedévben alacsonyabb járadék.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban készített számítások szerint a múlt évben Budapesten a járadékosok korábbi keresetük 34 százalékét kapták meg járadékként. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az arány 52 százalék volt, ami az országban a legmagasabb. Ez kifejezi azt, hogy a járadékra jelentkezők átlagkeresete mindössze 71 000 forint szemben a budapesti 112 000 forinttal.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →