A jogszabály ugyan eddig is lehetőséget adott az adócsalék büntetőjogi felelősségre vonására, a mostani módosítással azonban egyértelműbbé vált a helyzet, és szigorodtak a büntetési tételek is. (Napi.hu)

Alapesetben - vagyis 2 millió forintot meg nem haladó járulékhiány esetén - egy évig terjedő szabadságvesztést, közmunkát vagy pénzbeli büntetést ír elő a jogszabály, a minősített eseteknél azonban már csupán szabadságvesztés szerepel a BTk. 310/A és 310/B paragrafusaiban. A Munkaerő-piaci Alap esetében a 2-150 millió forint hiány legfeljebb 3 éves, az 50-500 millió forint hiány pedig maximum 5 éves börtönbüntetést vonhat maga után. A tb-alapoknál a 3 éves büntetést 2-50 milliós be nem fizetett járulék esetén, az 5 éveset 50 milliós adóhiány felett állapítja meg a jogszabály, amely ugyanakkor a be nem fizetett közteher megtérítése esetében lehetőséget ad a szabadságvesztés aléli felmentésre.

Vadász Iván, az Adétanácsadók Egyesületének alelnöke szerint erre azért volt szükség, mert míg az adók esetében viszonylag jól megbecsülhető a büntetési tétel alapjául szolgáló adóhiány mértéke, addig a foglalkoztatás esetében csak az bizonyíthaté százszázalékosan, hogy az ellenőrzés napján dolgozott-e az illető, a be nem fizetett járulék mértéke már nehezebben becsülhető. Most tehát a színlelt szerződésekkel kapcsolatos moratériumnak köszönhetően olyan helyzet állt elő, hogy a színlelt munkaviszony esetében adójogi értelemben ugyan moratériumot élveznek a munkadók, munkajogi és büntetőjogi értelemben véve azonban nem. További bizonytalanságot okozhat a januártól hatályos új adózási forma, az ekho megjelenése. Az erre áttérő adózék esetében ugyanis azt ígérte a miniszterelnök, hogy nem firtatják a hatóságok a vitathaté szerződéseket a múltból. Vadász viszont rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabálytervezetből még hiányzik ez a garancia. Szakértők szerint a büntetőjogi rendelkezés homályos pontjai közé tartozik az is, hogy nincs olyan jogszabály, amelyik meghatározná a színlelt szerződés fogalmát. Vadász szerint az adóhatóság és a munkaügyi hatóság ellenőrei elvileg hivatalból kötelesek feljelentést tenni, ha adócsalást észlelnek, de a járulékfizetést hanyagolé munkáltatókat a foglalkoztatott vagy bármely más, harmadik személy is feljelentheti. A szakértő azonban emlékeztet arra, hogy részben kapacitáshiány miatt a hatóságok revizorai viszonylag ritkán élnek a büntetőjogi feljelentés eszközével. Az adóhatóság részéről évente átlagosan 1200 esetben tesznek feljelentést – ennél jóval magasabb a tagi kölcsönnel vagy a fiktív számlázással kapcsolatos csalások száma. Vadász így azt tartja valészínűnek, hogy az újonnan nevesített eseteket inkább lakossági bejelentések alapján vizsgálhatják majd a nyomozék, noha a színlelt szerződéssel vagy feketén foglalkoztatott dolgozó önmagának is komoly kellemetlenséget okozhatna a bejelentéssel. Amikor az APEH keretében megindult a bűnügyi igazgatóság tevékenysége, egy hónap alatt 6 ezer bejelentés érkezett, amelyeket csak évek alatt dolgozott fel a szervezet – idézi fel a tapasztalatokat Vadász.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez