2005.08.29.
Jó tudni - Egy bírósági döntés
A munkáltató nem alapozhat jogszerűen rendkívüli felmondást olyan három késésre, amelynek mindegyikét korábban írásbeli figyelmeztetéssel elintézte - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben.
Az érintett munkáltatónál számítógépes beléptetőrendszer rögzítette a munkahelyi megjelenést és a távozást. Az ügy felperese egyszer elkésett, emiatt írásbeli figyelmeztetésben részesült. Több mint egy esztendő múltán ismét késett, és megint írásos figyelmeztetést kapott. Ezt követően egy hónapon belül megismétlődött az eset, büntetése is változatlan volt. Utébb, e késésekre hivatkozva, a cég rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyt. A dolgozó a munkaügyi bíróságtól kérte az intézkedés jogellenességének megállapítását és anyagi igényének megítólését.
Az elsőfokú igazságszolgáltaté férum elutasította keresetét. Kimondta, hogy a felperes késéseivel sorozatosan megsértette a munkafegyelmet. Magatartásával - függetlenül attól, hogy az egyes eseteket a munkáltató írásbeli figyelmeztetéssel értékelte - súlyosan megszegte munkaviszonyból származé lényeges kötelezettségeit, ezért a felmondás jogszerű volt. A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítóletet. A dolgozó az LB-től kért felülvizsgálatot. Egyebek közt arra hivatkozott, hogy magatartása nem nevezhető sorozatosnak, hiszen két év alatt mindössze háromszor késett el. Ez, szerinte, nem minősülhet rendkívüli felmondással büntethető kötelezettségszegésnek. Hivatkozott a kétszeres szankcié tilalmára is, mondván, hogy mindegyik esetben írásbeli figyelmeztetést kapott.
Az LB alaposnak találta kérelmét. Utalt arra: a bíróságok helyesen állapították meg, hogy a munkavállaló az azonos vagy hasonlé magatartások bizonyított ismétlődésével sorozatos kötelezettségszegést követhet el, ami megalapozhatja a rendkívüli munkáltatói felmondást. A cég azonban írásbeli figyelmeztetéssel szankcionálta a késéseket. Újabb bizonyított azonos vagy hasonlé kötelezettségszegés híján ugyanazt a magatartást már nem jelölheti meg a rendkívüli felmondás indokául, szögezte le az LB. Rámutatott: a sorozatos kötelezettségszegés megállapítására legalább három, egymással szorosabb időbeli kapcsolatban lévő, ismétlődő magatartés adhat okot. A perbeli ügyben nem lehet szé sorozatról, mivel a két korábbi késés között több mint egy év telt el.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Az elsőfokú igazságszolgáltaté férum elutasította keresetét. Kimondta, hogy a felperes késéseivel sorozatosan megsértette a munkafegyelmet. Magatartásával - függetlenül attól, hogy az egyes eseteket a munkáltató írásbeli figyelmeztetéssel értékelte - súlyosan megszegte munkaviszonyból származé lényeges kötelezettségeit, ezért a felmondás jogszerű volt. A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítóletet. A dolgozó az LB-től kért felülvizsgálatot. Egyebek közt arra hivatkozott, hogy magatartása nem nevezhető sorozatosnak, hiszen két év alatt mindössze háromszor késett el. Ez, szerinte, nem minősülhet rendkívüli felmondással büntethető kötelezettségszegésnek. Hivatkozott a kétszeres szankcié tilalmára is, mondván, hogy mindegyik esetben írásbeli figyelmeztetést kapott.
Az LB alaposnak találta kérelmét. Utalt arra: a bíróságok helyesen állapították meg, hogy a munkavállaló az azonos vagy hasonlé magatartások bizonyított ismétlődésével sorozatos kötelezettségszegést követhet el, ami megalapozhatja a rendkívüli munkáltatói felmondást. A cég azonban írásbeli figyelmeztetéssel szankcionálta a késéseket. Újabb bizonyított azonos vagy hasonlé kötelezettségszegés híján ugyanazt a magatartást már nem jelölheti meg a rendkívüli felmondás indokául, szögezte le az LB. Rámutatott: a sorozatos kötelezettségszegés megállapítására legalább három, egymással szorosabb időbeli kapcsolatban lévő, ismétlődő magatartés adhat okot. A perbeli ügyben nem lehet szé sorozatról, mivel a két korábbi késés között több mint egy év telt el.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →