2005.08.26.
Álláskeresési megállapodás 2005. november 1-től
November 1-től minden munkanélkülivel megkötik az álláskeresési megállapodást. Az új szabály szerint a munkanélküli járadék neve is változna, mértéke pedig nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál.
A munkaügyi központokban és kirendeltségeken már készülnek a valamennyi munkanélkülivel megkötendő álláskeresési megállapodásra. Szeptember elejón országos értekezleten vitatják meg a foglalkoztatási törvény módosításából adódé feladatokat - tudta meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban az MTI.
Álláskeresési megállapodást kell kötnie minden munkanélkülinek az adott munkaügyi kirendeltséggel a foglalkoztatási törvény november 1-jótől hatályos módosítása szerint.
Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell majd annak, hogy a munkanélküli, akit ezentúl álláskeresőnek neveznek, milyen médon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében, ennek időpontjára milyen célt tűz ki maga elé, s milyen jellemzőket jelöl meg az általa keresett munkahelyre.
Az új szabályozás szerint nem csak a munkanélküli elnevezés változik álláskeresőre, de a munkanélküliek járadéka is álláskeresési járadékra, illetve álláskeresési segélyre médosul. Ez is kifejezi, hogy az veheti igénybe a járadékot, aki aktívan, tevőlegesen maga is részt vesz az álláskeresésben.
Új szabály, hogy a járadék első szakaszában - amely a jogosultsági idő fele, de legfeljebb három hónap -, a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, de a felső határa elérheti ennek kétszeresét, azaz a minimálbér 120 százalékét. Ez jóval magasabb jövedelmet jelenthet, mint a jelenlegi, a nyugdíj minimumhoz kötött felső határ.
A járadékos idő további részében viszont már egységesen csak a minimálbér 60 százaléka járna, ezzel is ösztönözve a mielőbbi elhelyezkedést. Öt nap munkaviszony egy nap járadékos időt jelent. Legfeljebb háromnegyed évig lehet kapni a segélyt.
Azok, akik nem rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz négy év alatt teljesített legalább egy éves munkaviszonnyal, csak legalább 200 nappal, azok a minimálbér 40 százalékét jelentő álláskeresési segélyt vehetik majd igénybe.
A munkanélküliekkel kötendő álláskeresési megállapodás követelményét már korábban, az Európai Uniós tagállamként elkészített nemzeti foglalkoztatási akciétervben is megfogalmazta a szaktárca. Ezek a szerződések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen az érdemi állásajánlatokra vonatkozó Európai Uniós elvárásoknak.
A közösségi elvárásokhoz igazodva célkitűzés, hogy Magyarországon a munkanélküliek 88 százalékának - regisztráciéjukat követő egy éven belül - érdemi állás vagy képzési ajánlatot tegyenek az adott munkaügyi kirendeltségek. A fiatal, többnyire pályakezdő munkanélküliek 85 százalékánál fél év alatt lesz kötelező ez a szolgáltatás.
A 2003-as adatok szerint a munkanélküliek 15 százalékának, a 25 évesnél fiatalabbak 20 százalékának nem biztosítottak egy, illetve fél éven belül ilyen érdemi segítséget. Ezeket az arányszámokat kellene 12 illetve 15 százalékra javítani.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
Álláskeresési megállapodást kell kötnie minden munkanélkülinek az adott munkaügyi kirendeltséggel a foglalkoztatási törvény november 1-jótől hatályos módosítása szerint.
Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell majd annak, hogy a munkanélküli, akit ezentúl álláskeresőnek neveznek, milyen médon tartja a kapcsolatot a kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében, ennek időpontjára milyen célt tűz ki maga elé, s milyen jellemzőket jelöl meg az általa keresett munkahelyre.
Az új szabályozás szerint nem csak a munkanélküli elnevezés változik álláskeresőre, de a munkanélküliek járadéka is álláskeresési járadékra, illetve álláskeresési segélyre médosul. Ez is kifejezi, hogy az veheti igénybe a járadékot, aki aktívan, tevőlegesen maga is részt vesz az álláskeresésben.
Új szabály, hogy a járadék első szakaszában - amely a jogosultsági idő fele, de legfeljebb három hónap -, a járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál, de a felső határa elérheti ennek kétszeresét, azaz a minimálbér 120 százalékét. Ez jóval magasabb jövedelmet jelenthet, mint a jelenlegi, a nyugdíj minimumhoz kötött felső határ.
A járadékos idő további részében viszont már egységesen csak a minimálbér 60 százaléka járna, ezzel is ösztönözve a mielőbbi elhelyezkedést. Öt nap munkaviszony egy nap járadékos időt jelent. Legfeljebb háromnegyed évig lehet kapni a segélyt.
Azok, akik nem rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz négy év alatt teljesített legalább egy éves munkaviszonnyal, csak legalább 200 nappal, azok a minimálbér 40 százalékét jelentő álláskeresési segélyt vehetik majd igénybe.
A munkanélküliekkel kötendő álláskeresési megállapodás követelményét már korábban, az Európai Uniós tagállamként elkészített nemzeti foglalkoztatási akciétervben is megfogalmazta a szaktárca. Ezek a szerződések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen az érdemi állásajánlatokra vonatkozó Európai Uniós elvárásoknak.
A közösségi elvárásokhoz igazodva célkitűzés, hogy Magyarországon a munkanélküliek 88 százalékának - regisztráciéjukat követő egy éven belül - érdemi állás vagy képzési ajánlatot tegyenek az adott munkaügyi kirendeltségek. A fiatal, többnyire pályakezdő munkanélküliek 85 százalékánál fél év alatt lesz kötelező ez a szolgáltatás.
A 2003-as adatok szerint a munkanélküliek 15 százalékának, a 25 évesnél fiatalabbak 20 százalékának nem biztosítottak egy, illetve fél éven belül ilyen érdemi segítséget. Ezeket az arányszámokat kellene 12 illetve 15 százalékra javítani.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →