2005.07.15.
Növekvő reálbérek, stagnáló foglalkoztatás
A magyar munkaerőpiacot a bérfelzárkózás jellemzi, az elmúlt három évben 23 százalékos volt a reálbér-növekedés - mondta Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője egy tanácskozáson.
A Pápán rendezett foglalkoztatás-politikai konferencián a szakminiszter elmondta: az Európai Unió egyik tagállamában sem volt ilyen dinamikus az utébbi években a reálbérek emelkedése. Hozzátette: a foglalkoztatottak száma ugyanakkor öt éve stagnál, azaz stabilan 3 millió 900 ezer körül mozog. Megjegyzése szerint ez a munkaképes korú lakosság 57 százalékét teszi ki.
A miniszter hangsúlyozta: ezzel az alacsony foglalkoztatási szintünkkel "kilégunk az Európai huszonötök sorából", hiszen az Uniós átlag 63 százalék. Csizmár Gábor rámutatott: Magyarországon igen magas az inaktívak száma, hiszen a munkaképes lakosság 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon.
Tájókoztatása szerint az utébbi években a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban csökkent, a szolgáltatások területén pedig emelkedett a foglalkoztatottak száma. A miniszter szerint "Magyarországon nagy a munkahelycsere, mert évente megszűnik körülbelül 90 ezer munkahely, 100-110 ezer viszont létrejön".
Csizmár Gábor szerint az elmúlt három év tényadata: megszűnt 275 ezer munkahely, s létrejött 300 ezer. Megjegyezte: három év alatt 60 ezerrel nőtt ugyan a munkanélküliek száma, de ez azzal magyarázhaté, hogy az inaktív lakosság köréből viszont 140 ezer személyt "ki tudtak hozni". Ismertetése szerint nálunk a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, míg az Uniós átlag 9,2 százalékos.
A miniszter elmondta: Magyarországon a diplomások 82 százalékét, a középfokú végzettségűek 66 százalékét foglalkoztatják, viszont az alapfokú végzettségűeknek csak a 28 százaléka dolgozik. Megjegyezte: utébbiak esetében az Uniós átlag 46 százalék.
A miniszter szerint mihelyt megmozdulnak az Uniós pénzforrások, s jönnek a milliárdok az országba, foglalkoztatás-bővüléssel számolhatunk az év második felében és a következő évben. Csizmár Gábor utalt arra is, hogy az EU foglalkoztatási célja az - a lisszaboni perspektíva alapján -, hogy 2010-re érje el a teljes foglalkoztatási szintet, ami lényegében a 70 százalékot jelenti. A nemzeti foglakoztatási akciétervben azt rögzítették, hogy Magyarországon 2013-ban legyen legalább 65 százalékos a foglalkoztatottság, ami lényegében az EU mai átlaga. Csizmár Gábor rámutatott: a szakemberek szerint ugyanis reálisan csak fél és egy százalék közötti foglalkoztatási ráta-növekedéssel lehet számolni évente.
Biermann Margit, a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a konferencián elmondta: a megyében a munkaképes lakosok száma 164 ezer, s ebből a foglalkoztatottak száma 148-150 ezerre tehető. A munkanélküliek száma jelenleg 12 ezer, a ráta pedig 7,8 százalékos. Megjegyzése szerint a megyében nagy eltérések vannak a téli és a nyári foglalkoztatást, illetve a munkanélküliséget jelző adatok között - több ezres is lehet az eltérés a számokban -, ugyanis a nyári szezonban a Balaton-parton megugrik a foglalkoztatottság, s erőteljesen csökken a munkanélküliség, tólen viszont éppen fordított a helyzetkép.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A miniszter hangsúlyozta: ezzel az alacsony foglalkoztatási szintünkkel "kilégunk az Európai huszonötök sorából", hiszen az Uniós átlag 63 százalék. Csizmár Gábor rámutatott: Magyarországon igen magas az inaktívak száma, hiszen a munkaképes lakosság 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon.
Csizmár Gábor szerint az elmúlt három év tényadata: megszűnt 275 ezer munkahely, s létrejött 300 ezer. Megjegyezte: három év alatt 60 ezerrel nőtt ugyan a munkanélküliek száma, de ez azzal magyarázhaté, hogy az inaktív lakosság köréből viszont 140 ezer személyt "ki tudtak hozni". Ismertetése szerint nálunk a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, míg az Uniós átlag 9,2 százalékos.
A miniszter elmondta: Magyarországon a diplomások 82 százalékét, a középfokú végzettségűek 66 százalékét foglalkoztatják, viszont az alapfokú végzettségűeknek csak a 28 százaléka dolgozik. Megjegyezte: utébbiak esetében az Uniós átlag 46 százalék.
A miniszter szerint mihelyt megmozdulnak az Uniós pénzforrások, s jönnek a milliárdok az országba, foglalkoztatás-bővüléssel számolhatunk az év második felében és a következő évben. Csizmár Gábor utalt arra is, hogy az EU foglalkoztatási célja az - a lisszaboni perspektíva alapján -, hogy 2010-re érje el a teljes foglalkoztatási szintet, ami lényegében a 70 százalékot jelenti. A nemzeti foglakoztatási akciétervben azt rögzítették, hogy Magyarországon 2013-ban legyen legalább 65 százalékos a foglalkoztatottság, ami lényegében az EU mai átlaga. Csizmár Gábor rámutatott: a szakemberek szerint ugyanis reálisan csak fél és egy százalék közötti foglalkoztatási ráta-növekedéssel lehet számolni évente.
Biermann Margit, a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a konferencián elmondta: a megyében a munkaképes lakosok száma 164 ezer, s ebből a foglalkoztatottak száma 148-150 ezerre tehető. A munkanélküliek száma jelenleg 12 ezer, a ráta pedig 7,8 százalékos. Megjegyzése szerint a megyében nagy eltérések vannak a téli és a nyári foglalkoztatást, illetve a munkanélküliséget jelző adatok között - több ezres is lehet az eltérés a számokban -, ugyanis a nyári szezonban a Balaton-parton megugrik a foglalkoztatottság, s erőteljesen csökken a munkanélküliség, tólen viszont éppen fordított a helyzetkép.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →