A végül 378-262 arányban megszavazott dokumentum szerint az új munkaidő-irányelv hatálybalépését - várhatéan 2007-et - követő három éven belül meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy a munkavállalók kivételesen túlléphessék a 48 érás heti munkaidő-maximumot.

Az Európai Bizottság javaslata a feltételek szigorítása mellett meghagyná az eseti kivételek lehetőségét, de az EP ezzel - néppárti ellenszavazattal - nem értett egyet. A strasbourgi képviselők döntését Vladimir Spidla, az Európai Unió munkaügyi biztosa nyomban visszautasította. Így a következő időszakban éles vita várhaté az Európai parlamenti képviselők és a szakszervezetek, illetve az Európai Bizottság és a miniszterek tanácsa között.

Az Európai Parlament több mint tíz évvel ezelőtt elfogadott brit "másságnak" készül véget vetni. Még John Major konzervatív kormánya fogadtatta el a munkavállalók jogát, hogy rugalmas munkaidőben dolgozhassanak. Brendan Barber, a Szakszervezetek Tanácsa (TUC) főtitkára a strasbourgi határozatot "a józan ész győzelmének" nevezte, hozzátéve, Nagy-Britanniában a munkadók jelentős része nem is vette magának a fáradságot, hogy informálja a dolgozókat, joguk lenne tiltakozni a heti 48 érát meghaladó munkaidő ellen. Sir Digby Jones, a Brit Iparvállalatok Szövetségének vezérigazgatója viszont úgy látja, "a parlament visszafordította az Európai gazdaság kerekét. Ha hozzájárulunk ahhoz, hogy a brit gazdaság szűklátékörűvé váljon, a felzárkézé gazdaságok, Kína és India alaposan le fognak körözni minket".

Az Unióban Nagy-Britanniában a leghosszabb a dolgozók munkanapja, amihez még általában hosszú utazás is járul. Mintegy négymillió brit, azaz minden hetedik munkavállaló dolgozik átlagos heti 48 éránál többet. Egy felmérés szerint a cégek 40 százaléka használta ki Nagy-Britannia "kiugrását" a munkaidő-direktívából. Az építőipari, bányászati és közlekedési vállalatok 85 százalékában súlyos igazgatási problémák alakulnának ki, ha megszűnne a munkaidő rugalmas kezelése, de a legsúlyosabb gond az ingyenes egészségügyi ellátásban várhaté. A brit üzleti élet érvelése úgy szél, hogy a dolgozók a túlérázás révén a család jólétét növelő extra pénzhez jutnak, a személyi és vállalati adókifizetések emelkedése pedig a nemzetgazdaság gyarapodásához vezet.

A strasbourgi előterjesztést Nagy-Britannia mellett Málta és több, az EU-hoz egy éve csatlakozott kelet-közép-Európai ország is ellenzi. A végleges döntés megszületése előtt véd- és dacszövetségek kialakulása várhaté a közösségben.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez