Munkaügyi Tudástár

Jogszabály

---

Hivatkozás:
BH 2011.349.

Konkrét példa:
Két dolgozó azonos feltételekkel megszegi a tanulmányi szerződését, de az egyiknek elengedik a visszafizetést, a másiktól viszont követelik ugyanazt az összeget.

Teljes válasz

---

A méltányos mérlegelés nem jelentheti azt, hogy a munkáltató önkényesen válogat.
Az azonos helyzetben lévő munkavállalókat azonos mérce szerint kell kezelni.
Ha a munkáltató méltányosságot gyakorol, annak következetesnek kell lennie.
Az indokolatlan különbségtétel jogellenes lehet.
Ez különösen pénzügyi vagy szerződéses kérdésekben érzékeny.

Jogszabály

---

Paragrafus:
Mt. 6. § (3) bekezdés

Konkrét példa:
A dolgozó szerint a munkarend átszervezése értelmetlen, de nem tud olyan személyes vagy családi körülményt felmutatni, amely miatt a döntés aránytalan lenne.

Teljes válasz

---

Nem.
A bíróság nem a munkáltató helyett dönt arról, mi lett volna a jobb megoldás.
A vizsgálat mindig jogi jellegű: volt-e jogsértés, aránytalanság, diszkrimináció.
A célszerűtlenség önmagában nem elég.
A méltányos mérlegelés a szélsőségeket hivatott kiszűrni.

Jogszabály

---

Paragrafus:
Mt. 6. § (3) bekezdés

Konkrét példa:
Egy munkáltató döntés előtt egyeztet a dolgozóval a munkaidő módosításáról, és így elkerül egy olyan megoldást, amely aránytalanul megnehezítette volna a dolgozó családi életét.

Teljes válasz

---

Mert egyensúlyt teremt a munkáltató szervezési joga és a munkavállaló emberi élethelyzete között.
Korábban sok döntés „érinthetetlen” volt, ma viszont vizsgálható az aránytalanság.
Ez nagyobb felelősséget ró a munkáltatóra, de védelmet ad a munkavállalónak.
A szabály arra ösztönöz, hogy a felek beszéljenek egymással döntés előtt és után is.
Hosszú távon ez csökkenti a konfliktusokat.

Jogszabály

---

A határozatlan idejű munkaviszony védelmi szerepe:

A határozatlan idejű munkaviszony határozott idejűvé történő módosítása a munkavállaló szempontjából objektíven hátrányos változásnak minősül. A módosítás következtében a munkavállaló elveszítheti több jogosultságát is.

Teljes válasz

---

A határozatlan idejű munkaviszony a magyar munkajogban kiemelt védelmi szintet biztosít a munkavállaló számára.
Ez a jogviszonyforma nagyobb jogbiztonságot nyújt, mivel a munkáltató csak törvényben meghatározott feltételek mellett szüntetheti meg, és felmondás esetén a munkavállalót felmondási idő, valamint jogosultság fennállása esetén végkielégítés is megilleti.

Ezzel szemben a határozott idejű munkaviszony időben korlátozott, előre meghatározott megszűnési időponttal jár, és lényegesen szűkebb felmondásvédelmet biztosít.
Ez a foglalkoztatási forma a munkavállaló számára fokozott bizonytalanságot jelent.

A módosítás hátrányos jellege

Éppen ezért egy határozatlan idejű munkaviszony határozott idejűvé történő módosítása a munkavállaló szempontjából objektíven hátrányos változásnak minősül.
A módosítás következtében a munkavállaló elveszítheti:
- a hosszabb távú foglalkoztatás biztonságát,
- a felmondásvédelemből fakadó jogait,
- valamint a végkielégítéshez való jogosultság reális esélyét.

Ez a változás nem tekinthető pusztán technikai jellegűnek, hanem a munkavállaló jogi és egzisztenciális helyzetét kedvezőtlenül érinti.

Jogkövetkezmények

A fenti okok miatt egy ilyen módosítás kizárólag valódi, önkéntes közös megegyezéssel lehet jogszerű (Mt. 58. § (1)).
Nem kényszeríthető ki közvetlen vagy közvetett nyomásgyakorlással, és különösen aggályos, ha a munkáltató azt egyes munkavállalói csoportokra szelektíven alkalmazza.

Amennyiben a hátrányos módosítás védett tulajdonság alapján történik, az az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik (Mt. 12. §, Ebktv. 8. §), és diszkriminációnak minősülhet.

Összegzés

A határozatlan idejű munkaviszony nem pusztán szerződéses forma, hanem a munkavállaló jogbiztonságának egyik legfontosabb garanciája.
Ennek határozott időre történő módosítása a munkavállaló helyzetét hátrányosan érinti, ezért fokozott jogi megítélés alá esik.

Jogszabály

---

A nyilatkozat online intézhető a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában (ONYA)

Teljes válasz

---

Nem, ebben az esetben nem kell nyilatkoznod. Ha nem szeretnéd havonta érvényesíteni az adókedvezményt (pl. családi kedvezmény), hanem egy összegben az éves adóbevallásban szeretnéd visszaigényelni, akkor nem kell adóelőleg-nyilatkozatot tenned a NAV felületén, és nem kell a munkáltató felé sem nyilatkoznod.
Ilyenkor a munkáltató havonta a teljes adóelőleget vonja le, te pedig az éves SZJA-bevallásban (pl. a NAV által készített tervezetben) tudod majd érvényesíteni a kedvezményt, és ott kapod vissza egy összegben.

Lényeges:
Csak akkor kell adóelőleg-nyilatkozatot tenned, ha azt szeretnéd, hogy a kedvezmény havonta, a fizetésedben jelenjen meg.

Jogszabály

---

A gyermekek után járó adókedvezményt, valamint az egyéb adókedvezményeket a munkavállalók a NAV oldalán tudják két éve már igényelni.

Teljes válasz

---

Ahhoz, hogy a munkáltató és a bérszámfejtés a kedvezményeket a havi fizetés számításánál figyelembe tudja venni, adóelőleg-nyilatkozatot kell tenni a NAV felületén. Amennyiben ez nem történik meg, mivel erről a NAV közvetlen értesíti a Munkáltatót, a munkáltató nem tud kedvezményt érvényesíteni.
A nyilatkozat online intézhető a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában (ONYA), az alábbi linken: NAV

A belépés Ügyfélkapu+ vagy DÁP mobilalkalmazás segítségével történik. (Belépést követően: Új nyomtatvány - > Nyilatkozatok - > Adóelőleg-nyilatkozatok)
A NAV a kitöltés során segítséget ad: sok adatot automatikusan kitölt, és ha jogosult vagy kedvezményre, azt a rendszer fel is ajánlja.
Az elküldött nyilatkozatot a NAV automatikusan továbbítja a munkáltatónak, így külön nem kell leadni.

Fontos tudni, hogy 2024. január 1 től már ezen keresztül , egyes kedvezményeket nem kell minden évben újra igényelni, azok addig érvényesek, amíg változás nem történik, vagy új nyilatkozatot nem adsz le.

Jogszabály

---

I. MUNKAVISZONY ÉS MINIMÁLBÉR

2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
153. § (1)–(2) – a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) fogalma és alkalmazása
146. § – alapbér meghatározása
155. § – bérfizetés szabályai

A minimálbér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet
– az adott évre vonatkozó minimálbér összegének kihirdetése

2026. évi központi költségvetésről szóló törvény
– társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások költségvetési fedezete

II. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

1997. évi LXXXIII. törvény az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól (Ebtv.)

Táppénz – általános szabályok
44. § – keresőképtelenség fogalma
45. § – a táppénzre való jogosultság
46. § – betegszabadság és táppénz elhatárolása
47. § – a táppénz mértéke (50%–60%)
48. § – a táppénz napi összegének felső határa

Baleseti táppénz
55. § (1)–(2) – üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó táppénz
55. § (3) – baleseti táppénz időtartama (legfeljebb 2 év)

Keresőképtelenségi jogcímek
44. § (1) a)–i) – keresőképtelenség esetei (betegség, baleset, terhesség, elkülönítés)

III. ANYASÁGI ÉS GYERMEKGONDOZÁSI ELLÁTÁSOK

1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)

Csecsemőgondozási díj (CSED)
40. § – jogosultság
41. § – az ellátás időtartama (168 nap)
42. § – az ellátás mértéke (100%)

Gyermekgondozási díj (GYED)
42/D. § – jogosultság és mérték
42/E. § – az ellátás maximuma (minimálbér kétszereséhez kötve)

IV. CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

Gyermeknevelési támogatás (GYET)
20. § (1)–(3) – jogosultság feltételei
20. § (4) – az ellátás összege (nyugdíjminimumhoz kötött)

V. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAI

2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

Rehabilitációs ellátás
9. § – rehabilitációs ellátásra való jogosultság
12. § (1)–(3) – az ellátás összege, minimum és maximum határok

Rehabilitációs hozzájárulás
23. § (1)–(2) – foglalkoztatási kötelezettség
23. § (3) – a hozzájárulás mértéke (minimálbér × 9)

VI. ADÓKEDVEZMÉNYEK (SZJA)

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)

Családi adókedvezmény
29/A. § (1)–(4)

Négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye
29/B. §

25 év alatti fiatalok kedvezménye
29/C. §

30 év alatti anyák kedvezménye
29/D. §

Háromgyermekes anyák kedvezménye
29/E. § – hatály: 2025. október 1-től

Kétgyermekes anyák kedvezménye
29/F. § – hatály: 2026. január 1-től

Első házasok kedvezménye
29/C. § (2)–(3)

Személyi kedvezmény (súlyos fogyatékosság)
40. § (1)–(2)

VII. JÁRULÉKOK ÉS MUNKÁLTATÓI KÖZTERHEK

2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról (Tbj.)
27. § – társadalombiztosítási járulék mértéke

2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho tv.)
2. § – az adókötelezettség keletkezése
8. § – az adó mértéke

Teljes válasz

---

I. BEVEZETÉS

A dokumentum célja, hogy összefoglalja a 2025–2026-os időszakban a minimálbér emeléséhez kapcsolódó munkavállalói ellátásokat, munkáltatói kötelezettségeket és adókedvezményeket. Az ismertetés célja, hogy a jogszabályi előírások gyakorlati hatása egyértelműen értelmezhető legyen mind munkavállalók, mind munkáltatók számára.

II. ALAPADATOK

2025 minimálbér: 290 800 Ft
2026 minimálbér: 322 800 Ft

Tartalma:
A minimálbér olyan alapösszeg, amelyhez számos társadalombiztosítási ellátás, adókedvezmény és munkáltatói kötelezettség kapcsolódik. Emelése ezért nemcsak a béreket növeli, hanem közvetlenül befolyásolja az állam által nyújtott támogatások és az állampolgárok által fizetendő terhek összegét is.

Jogszabályi háttér:
2012. évi I. törvény (Munka Törvénykönyve) 153. §
Minimálbér megállapításáról szóló kormányrendelet
2026. évi központi költségvetési törvény

III. MUNKAVÁLLALÓI ELLÁTÁSOK (MINIMÁLBÉRHEZ KÖTÖTT ÖSSZEGEK)

1. Táppénz
Jogszabály: 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 44–48. §, 55. §

Tartalma:
A táppénz célja, hogy a munkavállaló keresőképtelensége idején részleges vagy teljes jövedelempótlást biztosítson. Az ellátás jellege, mértéke, kezdete és időtartama attól függ, hogy a keresőképtelenség milyen jogcímen és milyen kóddal kerül megállapításra.

Általános szabály:
– az első 15 napra betegszabadság jár (munkáltató fizeti)
– ezt követően jár táppénz (egészségbiztosítás terhére)
– általános esetben legfeljebb 365 napig vehető igénybe

Mérték:
60% – általános esetben
50% – kórházi fekvőbeteg-ellátás ideje alatt

Felső plafon:
minimálbér × 2 / 30

2025 napi maximum: 19 387 Ft
2026 napi maximum: 21 520 Ft

Keresőképtelenségi kódok, jogosultság és időtartam

1-es kód – Üzemi baleset
Tartalma:
A munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett baleset miatti keresőképtelenség.
Mikor jár: a baleset napjától
Mérték: 100% baleseti táppénz
Mikortól: azonnal, betegszabadság nélkül
Meddig: a keresőképtelenség fennállásáig, legfeljebb 2 évig

2-es kód – Foglalkozási megbetegedés
Tartalma:
A munkakörhöz kapcsolódó, elismert egészségkárosodás miatti keresőképtelenség.
Mikor jár: a keresőképtelenség első napjától
Mérték: 50–60%
Mikortól: azonnal, betegszabadság nélkül
Meddig: legfeljebb 1 évig

3-as kód – Közúti baleset
Tartalma:
Nem munkavégzéssel összefüggő közlekedési baleset miatti keresőképtelenség.
Mikor jár: a betegszabadság lejártát követően
Mérték: 50–60%
Mikortól: 15 nap betegszabadság után
Meddig: legfeljebb 1 évig

4-es kód – Egyéb baleset
Tartalma:
Minden olyan baleset, amely nem minősül üzemi vagy közúti balesetnek.
Mikor jár: a betegszabadság lejártát követően
Mérték: 50–60%
Mikortól: 15 nap betegszabadság után
Meddig: legfeljebb 1 évig

5-ös kód – Beteg gyermek ápolása
Tartalma:
A szülő keresőképtelen, mert beteg gyermekét otthon ápolja.
Mikor jár: a gyermek betegsége idején
Mérték: 50–60%
Mikortól: azonnal, betegszabadság nélkül
Meddig: a gyermek életkorától függő jogszabályi időkeretben

6-os kód – Szülési táppénz
Tartalma:
A szülést megelőző, orvos által igazolt keresőképtelenség jogcíme.
Mikor jár: az igazolt időszaktól
Mérték: 50–60%
Mikortól: azonnal, betegszabadság nélkül
Meddig: a CSED megkezdéséig

7-es kód – Hatósági elkülönítés (karantén)
Tartalma:
Járványügyi hatóság által elrendelt elkülönítés miatti keresőképtelenség.
Mikor jár: a hatósági határozat időtartamára
Mérték: 50–60%
Mikortól: azonnal, betegszabadság nélkül
Meddig: a karantén megszűnéséig

8-as kód – Egyéb betegség
Tartalma:
Nem baleseti jellegű, saját egészségi ok miatti keresőképtelenség.
Mikor jár: a betegszabadság lejártát követően
Mérték: 50–60%
Mikortól: 15 nap betegszabadság után
Meddig: legfeljebb 1 évig

9-es kód – Veszélyeztetett terhesség
Tartalma:
Az anya vagy a magzat egészségét veszélyeztető állapot miatti keresőképtelenség.
Mikor jár: az orvos által megállapított időponttól
Mérték: 50–60%
Mikortól: azonnal, betegszabadság nélkül
Meddig: a szülési szabadság (CSED) megkezdéséig

2. CSED – szülési szabadság (168 nap)
Jogszabály: 1997. évi LXXXIII. törvény 40–42. §

Mérték: napi alap 100%
Felső plafon: nincs

2025 havi összeg (minimálbér): 290 800 Ft
2026 havi összeg (minimálbér): 322 800 Ft

3. GYED
Jogszabály: 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §

Mérték: 70%
Maximum: minimálbér × 2 × 70%

2025 maximum: 407 120 Ft
2026 maximum: 451 920 Ft

4. GYET
Jogszabály: 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §

2025–2026: 28 500 Ft (változatlan)

5. Rehabilitációs ellátás
Jogszabály: 2011. évi CXCI. törvény 9. § és 12. §

Minimum: minimálbér 30%
Maximum: minimálbér 150%

2025 minimum: 87 240 Ft
2026 minimum: 96 840 Ft

IV. MUNKÁLTATÓKAT ÉRINTŐ TÉTELEK

6. Rehabilitációs hozzájárulás (EGY FŐRE)
Jogszabály: 2011. évi CXCI. törvény 23. §

2025 éves összeg: 2 617 200 Ft
2026 éves összeg: 2 905 200 Ft

V. VÉGSŐ ÖSSZEGZÉS

A 2025–2026-os minimálbér-változás komplex hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra, a családokat érintő kedvezményekre és a munkáltatók költségeire, miközben erősíti a munkavállalók jövedelmi és szociális biztonságát.

Jogszabály

---

1. Mi a munkaidőkeret? (Mt. 93. §)
A munkaidőkeret a munkáltató által meghatározott időszak, amely alatt a munkaidő egyenlőtlenül is beosztható, és a ledolgozott órákat összesítve kell vizsgálni. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. (Mt. 93. § (1))

2. Mire használható a munkaidőkeret? (Mt. 97–99. §)
A munkaidő-beosztás rugalmasabbá tehető: – egyes napokra, hetekre több vagy kevesebb munkaidő rendelhető el,
– a heti munkaórák ingadozhatnak,
– a túlórát csak a munkaidőkeret végén kell megállapítani. (Mt. 97. § – munkaidő-beosztás; Mt. 99. § – munkaidőkeret elszámolása)

3. Munkaidőkeret hossza (Mt. 94. §)
A munkaidőkeret időtartama:
– általánosan legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét,
– speciális esetekben 6 hónap vagy 26 hét,
– kollektív szerződéssel akár 36 hónap. (Mt. 94. § (1)–(3))

4. Munkaidőkeretben nincs heti fix óraszám (Mt. 97. §)
A heti munkaidő lehet eltérő, amíg:
– a napi munkaidő nem haladja meg a 12 órát (Mt. 99. § (2)),
– a heti pihenőidő biztosítva van (Mt. 105–106. §),
– a keret végére kijön az előírt teljes munkaóra-mennyiség.
(Mt. 97. § (1)–(3))

5. Mikor keletkezik túlóra munkaidőkeretben? (Mt. 107. §)
Túlóra csak akkor keletkezik, ha:
– a munkaidőkeret végén a tényleges óraszám meghaladja a keretben előírt óraszámot (Mt. 107. § (1) a)),
– vagy a munkáltató a beosztástól eltérően rendel el munkavégzést (Mt. 107. § (1) b)).

Teljes válasz

---

6. Részletes példa: 4 havi munkaidőkeret heti bontásban
Alapadatok:
– Teljes munkaidő: 40 óra / hét (Mt. 92. §)
– Munkaidőkeret hossza: 4 hónap (Mt. 94. §)
– Példánk 17 hetet tartalmaz → 17 × 40 = 680 óra

Heti munkaidő-beosztási példa
(Megfelel az Mt. 97. § szerinti egyenlőtlen beosztásnak, és a napi max. 12 óra korlátnak.)

Hét	Ledolgozott órák	Megjegyzés
1. hét	32 óra	kevesebb munka
2. hét	38 óra	normál terhelés
3. hét	44 óra	átlag feletti
4. hét	48 óra	csúcsidőszak
5. hét	36 óra	csendesebb hét
6. hét	40 óra	normál
7. hét	50 óra	magas terhelés
8. hét	42 óra	átlag feletti
9. hét	30 óra	kevesebb munkanap
10. hét	46 óra	több munkanap
11. hét	40 óra	normál
12. hét	52 óra	nagyon erős hét
13. hét	36 óra	visszafogott
14. hét	44 óra	átlag feletti
15. hét	38 óra	normál
16. hét	34 óra	kevesebb munka
17. hét	30 óra	kevesebb munkanap

Összes ledolgozott munkaóra:
= 680 óra

Eredmény (Mt. 99. §):
– a keret előírt óraszáma teljesült,
– túlóra nem keletkezett,
– a heti ingadozás jogszerű, mert a napi és heti korlátokat betartották.


7. Értelmezés jogszabály alapján – A beosztás egyenlőtlenül is meghatározható (Mt. 97. §).
– A munkaidőkeret a rugalmasság eszköze, nem heti órakötelezettség (Mt. 93. §).
– Túlóra megállapítása a keret lezártakor történik (Mt. 107. §).
– Mindig biztosítani kell:
• napi pihenőidőt: 11 óra (Mt. 104. §)
• heti pihenőidőt: 40 óra egybefüggően (Mt. 105. §)
– A napi munkaidőmaximum 12 óra lehet (Mt. 99. § (2)).

Jogszabály

---

A Munka Törvénykönyve 79. § (1) bekezdése szerint próbaidő alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló jogosult a munkaviszonyt indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetni.

Teljes válasz

---

A jogalkotó célja ezzel az, hogy a próbaidő valóban azt a szerepet töltse be, amelyre kifejezetten hivatott: hogy a felek kölcsönösen meggyőződhessenek arról, hogy a közös munkavégzés hosszabb távon is mindkét fél érdekeit szolgálja-e. Amennyiben bármelyik fél úgy látja, hogy a munkaviszony folytatása nem biztosítja az elvárt összhangot, akkor indokolás nélkül és azonnali hatállyal dönthet annak megszüntetéséről. E döntéshez tehát a jogszabály nem társít indokolási kötelezettséget, így a munkáltató nyilatkozata a jelenlegi formájában teljes mértékben megfelel a vonatkozó előírásoknak. A döntés nem minősíti a Munkavállaló személyét, sem annak szakmai alkalmasságát, és nem kíván hátrányos megítélést eredményezni a jövőbeni lehetőségek során. A munkaviszony megszüntetésének jogcíme nem negatív tartalmú, munkajogilag és munkaerőpiaci szempontból kifejezetten semleges megoldásnak minősül.

Jogszabály

---

Gépkocsivezetőkre vonatkozó főbb jogszabályok

- 561/2006/EK rendelet – a közúti közlekedésben dolgozó járművezetők vezetési idejére, szüneteire és pihenőidejére vonatkozó közös szabályok
- 165/2014/EU rendelet – a tachográf használatára és a vezetési idők ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségek
- 2002/15/EK irányelv – a közúti áruszállításban dolgozók munkaidejéről (Working Time Directive)
- 66/2007. (IV.4.) Korm. rendelet – a vezetési és pihenőidők ellenőrzésére és a menetíró berendezésre vonatkozó hazai szabályozás
- Kiegészítő uniós ellenőrzési szabályok – az ELA (European Labour Authority) összefoglalója szerint a járművezetők vezetési és pihenőidejének betartását részletes nemzetközi rendelkezések szabályozzák

Teljes válasz

---

Gépkocsivezetők munkaideje – egyszerűen elmagyarázva

Mi az a munkaidő?
A munkaidő az az idő, amikor a sofőr a főnök rendelkezésére áll, vagyis
- azt csinálja, amit a munkahely kér
- ott van, ahol mondták neki
- bármikor szólhatnak neki: „Indulj!”

Mikor számít munkaidőnek?
Tényleges vezetési idő
• amikor vezetsz – ha gurul a jármű, az munkaidő

Egyéb munkavégzési idő
• papírozásnál – menetlevél, tachográf, aláírások, adminisztráció
• rakodásnál – az áru mozgatása, pakolás, biztosítás
• jármű ellenőrzésekor – átvétel, műszaki ellenőrzés, tisztítás

Rendelkezésre állási idő
• rakhelyre vársz – akkor is, ha csak állsz a sorban
• feladatot vársz – pl. diszpécser hívására vársz
• megállsz, mert mondták – de készen kell állnod az indulásra

Ezek mind a munkaidő részei.

Mi NEM számít munkaidőnek?
• Étkezési szünet – amikor szabadon azt csinálsz, amit akarsz
• Napi pihenőidő – amikor alhatsz, kikapcsolhatsz
• Heti pihenőidő – hosszabb szabadság a járműtől
• Munkahelytől független szabadidő

Ha a fuvar miatt ott kell lenned és kész kell állnod → munkaidő
Ha pihensz és azt csinálsz, amit akarsz → nem munkaidő

1. Vonatkozó jogszabályok
• 561/2006/EK rendelet – vezetési idők, szünetek, pihenők
• 165/2014/EU rendelet – tachográf alkalmazás és adatrögzítés
• 2002/15/EK irányelv – mobil munkavállalók munkaidejéről
• Magyar jogszabályok a rendeletek végrehajtására és ellenőrzésére

2. Napi vezetési idő
• Maximum 9 óra
• Hetente legfeljebb 2 alkalommal 10 órára növelhető

3. Folyamatos vezetési idő + kötelező szünet
• Maximum 4,5 óra folyamatos vezetés
• Ezt követően legalább 45 perc szünet
• Felosztható: 15 perc + 30 perc

4. Heti és kétheti vezetési idő
• Hetente legfeljebb 56 óra vezetés
• Két egymást követő héten maximum 90 óra összesen

5. Napi pihenőidő
• Rendszeres napi pihenő: minimum 11 óra
• Megosztható: 3 óra + 9 óra
• Rövidíthető 9 órára – legfeljebb 3 alkalommal két heti pihenő között

6. Heti pihenőidő
• Legalább 45 óra (rendszeres heti pihenő)
• Csökkenthető minimum 24 órára – ekkor pótlás kötelező

7. Tachográf kötelezettség
• Kötelező használni a 3,5 tonna feletti áruszállításnál
• Kötelező használni 10 főnél több utas szállításánál
• Az adatrögzítés folyamatos és hiteles kell legyen
• A vezetési, pihenési és szünetidők igazolására szolgál

8. Munkáltatói kötelezettségek
• A beosztásoknak biztosítaniuk kell a szabályok betarthatóságát
• Nem adható túlterhelő munkarend
• A tachográf adatok rendszeres ellenőrzése kötelező

9. Munkavállalói kötelezettségek
• A vezetési és pihenőidők nyilvántartásának pontos betartása
• A tachográf szabályszerű kezelése
• Szabálytalanság vagy akadály jelzése a munkáltatónak

10. Kétsofőrös (váltott) vezetés esetén
• A vezetési feladatok megoszthatók
• Mindkét sofőr számára megfelelő pihenőt kell biztosítani

11. Különleges helyzetek
• Vis maior (baleset, időjárás, torlódás) miatt kivételesen eltérhet a napi vezetési idő
• Minden eltérést indokolni és dokumentálni kell

A fenti szabályok betartása kötelező minden olyan munkavállalóra, aki az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó járművet vezet.