Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.

Munkaügy

Munkaszerződések, munkaidő, szabadság, felmondás, foglalkoztatás.

Bérszámfejtés

Munkabér, pótlékok, távollétek, költségtérítések és juttatások.

Munkavédelem

Oktatások, alkalmassági vizsgálatok, balesetek és kötelező dokumentáció.

Munka Törvénykönyve

A Munka Törvénykönyve fejezetei, paragrafusai és azok közérthető magyarázatai.

XXII. fejezet - A kollektív szerződés

116. A kollektív szerződés megszűnése | 280. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható. Több szakszervezet által kötött kollektív szerződést bármelyik szakszervezet jogosult felmondani.
(2) A felmondási jog a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható.
(3) A határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával megszűnik.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XXII. fejezet - A kollektív szerződés

116. A kollektív szerződés megszűnése | 281. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti.
(2) Több munkáltató vagy több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetén, a kollektív szerződés csak a jogutód nélkül megszűnt munkáltató vagy munkáltatói érdek-képviseleti szerv tekintetében veszti hatályát.
(3) Több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén a kollektív szerződés csak valamennyi szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével veszti hatályát.
(4) A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet (szakszervezeti szövetség) a 276. § (2)–(3) bekezdés alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére.
(5) A (4) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha a 276. § (2) bekezdés alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.

Magyarázat


A rendelkezés a képviselet rendjét határozza meg a munkaviszonyban. Meghatározza, hogy a munkáltatói oldalon kik jogosultak döntéseket hozni, illetve nyilatkozni, és mikor tekinthető úgy, hogy a munkavállaló jogszerűen járt el. Ez azért fontos, mert a jognyilatkozatok (például szerződéskötés, módosítás, felmondás) csak akkor hatályosak, ha az arra feljogosított személy teszi meg őket. A szabály így jogbiztonságot teremt mindkét fél számára.

XXII. fejezet - A kollektív szerződés

117. A munkáltató személyében bekövetkező változás | 282. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani.
(2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. *

Magyarázat


Ez a fejezet azt szabályozza, mi történik a munkaviszonyokkal, ha a munkáltató személye megváltozik – például átszervezés, cégeladás vagy tevékenység-átruházás miatt. A fő elv az, hogy a munkavállalók jogai és alapvető feltételei ne vesszenek el pusztán amiatt, hogy ki az új munkáltató. A szabály rögzíti az átadó és az átvevő munkáltató felelősségét, és kimondja, hogy a munkaszerződések főszabály szerint változatlanul fennmaradnak. Így a dolgozók számára a változás nem jelent egyik napról a másikra teljes bizonytalanságot.

XXII. fejezet - A kollektív szerződés

118. Eltérő megállapodás és felhatalmazás | 283. §

Részletek

Jogszabály szövege


E fejezet rendelkezéseitől
a) a 279. § (4) bekezdésében,
b) a 280. § (1) és (3) bekezdésében
foglaltakat kivéve eltérni nem lehet.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XXII. fejezet - A kollektív szerződés

118. Eltérő megállapodás és felhatalmazás | 284. §

Részletek

Jogszabály szövege


Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kollektív szerződés megkötésének bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
NEGYEDIK RÉSZ
A MUNKAÜGYI VITA

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XXIII. fejezet - A munkajogi igény érvényesítése

285. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) A munkáltató – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni.
(3) A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette.
(4) A munkavállaló a 295. §-ban foglaltak alapján a magyarországi foglalkoztatás tartamára fennálló igényét magyar bíróság előtt is érvényesítheti.

Magyarázat


Ez a szakasz azt írja elő, hogy bizonyos munkajogi nyilatkozatokat csak meghatározott formában – például írásban – lehet megtenni. A cél az, hogy a fontos döntéseknek nyoma maradjon, és később is egyértelmű legyen, ki mit vállalt. Ide tartozik például a munkaszerződés, annak módosítása vagy a felmondás írásba foglalása. A szabály segít elkerülni a szóban elhangzott, utólag vitatható megállapodásokat, és átláthatóvá teszi a felek jogait és kötelezettségeit.

XXIII. fejezet - A munkajogi igény érvényesítése

286. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A munkajogi igény három év alatt évül el.
(2) A bűncselekménnyel okozott
a) kár megtérítésére vagy
b) személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére
irányuló igény öt év; ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(3) Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.
(4) Az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XXIII. fejezet - A munkajogi igény érvényesítése

287. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni
a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
d) a fizetési felszólítással, továbbá
e) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal
kapcsolatos igény érvényesítése iránt.
(1a) A keresetlevelet a 61. § (6) bekezdése és a 64. § (4) bekezdése szerinti igény érvényesítése esetén a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől, vagy a jognyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő lejártától számított harminc napon belül kell előterjeszteni.
(2) A munkavállaló
a) 40. § szerinti felmondásával, vagy
b) 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával
kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető.
(3) A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadása esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
(4) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Az igényt érvényesítő igazolással élhet, ha a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető.
(5) A keresetlevél benyújtásának – az (1) bekezdés c)–d) pontban foglaltakat kivéve – halasztó hatálya nincs.

Magyarázat


Ez a paragrafus a munkáltató és a munkavállaló jognyilatkozatainak megtételére vonatkozó fő szabályokat tartalmazza. Leírja, hogyan kell ezeket közölni, mikortól hatályosak, és milyen határidőkhöz kötődnek. Lényeges, hogy a másik fél ténylegesen tudomást szerezzen a nyilatkozatról, hiszen ettől kezdve keletkeznek jogok és kötelezettségek. A rendelkezés segít abban, hogy a felek tisztában legyenek azzal, mikor „lép életbe” egy döntés vagy közlés.

XXIII. fejezet - A munkajogi igény érvényesítése

288. §

Részletek

Jogszabály szövege


A 287. §-ban foglalt határidőket nem érinti, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a jogvita feloldása érdekében békéltetés lefolytatását rendeli.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XXIII. fejezet - A munkajogi igény érvényesítése

289. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A munkáltató, az üzemi tanács vagy a szakszervezet a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatt öt napon belül bírósághoz fordulhat.
(2) A bíróság tizenöt napon belül, polgári nemperes eljárásban határoz. A bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A másodfokú bíróság tizenöt napon belül határoz.

Magyarázat


A rendelkezés arról szól, hogy a munkáltató nem tarthatja homályban a munkavállalót a fontos kérdésekben. Rögzíti, milyen információkat kell megosztani vele, és ezt milyen formában kell megtenni. Ez különösen lényeges átszervezések, felmondások vagy más jelentős változások előtt. A paragrafus a nyílt, átlátható kommunikációt erősíti a munkahelyen.