Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.

Munkaügy

Munkaszerződések, munkaidő, szabadság, felmondás, foglalkoztatás.

Bérszámfejtés

Munkabér, pótlékok, távollétek, költségtérítések és juttatások.

Munkavédelem

Oktatások, alkalmassági vizsgálatok, balesetek és kötelező dokumentáció.

Munka Törvénykönyve

A Munka Törvénykönyve fejezetei, paragrafusai és azok közérthető magyarázatai.

XVI. fejezet - A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai

100. Eltérő megállapodás | 222. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) a 214–216. §-ban,
b) a 217. § (1) bekezdésében,
c) a 218. § (1)–(2) és (4) bekezdés a) és b) pontjában
foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés
a) a 218. § (3) bekezdésében,
b) a 220. § (2)–(3) bekezdésében,
c) a 219. § (2) bekezdés a) és b) pontjában
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
(3) Munkaerő-kölcsönzés esetén
a) a 69. § (1)–(2) és (4) bekezdésében,
b) a 193–195. §-ban,
c) a 198–200. §-ban,
d) a 212. §-ban
foglaltakat nem lehet alkalmazni.
(4) Munkaerő-kölcsönzés esetén a 71–76. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5) Kölcsönzésre irányuló munkaviszony esetén a 77. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni.

Magyarázat


Ez a paragrafus a végkielégítés feltételeit és mértékét szabályozza. A végkielégítés egy egyszeri juttatás, amely bizonyos felmondási okok esetén jár a munkavállalónak, ha huzamosabb ideje dolgozik a munkáltatónál. A szabály meghatározza, milyen esetekben jár ez a juttatás, és hány év munkaviszony után mekkora összeg illeti meg a dolgozót. Célja, hogy anyagi támaszt nyújtson a munkavállalónak, amikor a munkaviszonya az akaratán kívül szűnik meg.

XVII. fejezet - 223–226. § *

101. * | 227. §

Részletek

Jogszabály szövege


*

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XVIII. fejezet - A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások

102. A versenytilalmi megállapodás | 228. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
(3) A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni.
(4) A munkavállaló, ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg, a megállapodástól elállhat.
(5) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
(6) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó.

Magyarázat


Ez a szakasz azt írja elő, hogy bizonyos munkajogi nyilatkozatokat csak meghatározott formában – például írásban – lehet megtenni. A cél az, hogy a fontos döntéseknek nyoma maradjon, és később is egyértelmű legyen, ki mit vállalt. Ide tartozik például a munkaszerződés, annak módosítása vagy a felmondás írásba foglalása. A szabály segít elkerülni a szóban elhangzott, utólag vitatható megállapodásokat, és átláthatóvá teszi a felek jogait és kötelezettségeit.

XVIII. fejezet - A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások

103. A tanulmányi szerződés | 229. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A munkaviszonyban töltött idő számításánál – eltérő megállapodás hiányában – a 115. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.
(2) Nem köthető tanulmányi szerződés
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha
b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(4) A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
(5) A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el.
(6) A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.
(7) A tanulmányi szerződést a fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.
(8) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó.

Magyarázat


Ez a szakasz azt írja elő, hogy bizonyos munkajogi nyilatkozatokat csak meghatározott formában – például írásban – lehet megtenni. A cél az, hogy a fontos döntéseknek nyoma maradjon, és később is egyértelmű legyen, ki mit vállalt. Ide tartozik például a munkaszerződés, annak módosítása vagy a felmondás írásba foglalása. A szabály segít elkerülni a szóban elhangzott, utólag vitatható megállapodásokat, és átláthatóvá teszi a felek jogait és kötelezettségeit.

XVIII. fejezet - A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások

103. A tanulmányi szerződés | 229/A. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
a) a 228. § (3) bekezdésében,
b) a 229. § (3) bekezdésében
foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés
a) a 228. § (2) bekezdésében,
b) a 229. § (1) bekezdésében
foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.
HARMADIK RÉSZ
A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XX. fejezet - Az üzemi tanács

104. Általános szabályok | 235. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A munkavállalókat az e fejezetben foglalt munkavállalói jogok tekintetében az üzemi megbízott, az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, valamint a vállalatcsoport szintű üzemi tanács képviseli.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XX. fejezet - Az üzemi tanács

104. Általános szabályok | 236. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.
(2) Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik.
(3) Az üzemi tanácsot öt évre választják.
(4) Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek a munkáltatót terhelik.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XX. fejezet - Az üzemi tanács

104. Általános szabályok | 237. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) Az üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók 236. § (1) bekezdés szerinti létszáma
a) a száz főt nem haladja meg, három,
b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt,
c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét,
d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc,
e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy,
f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom.
(2) Új üzemi tanácstagot kell választani, ha a munkavállalók és az üzemi tanács tagjainak létszáma legalább hat hónapon át a munkavállalók létszámnövekedése miatt nincs összhangban az (1) bekezdésben foglaltakkal.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XX. fejezet - Az üzemi tanács

104. Általános szabályok | 238. §

Részletek

Jogszabály szövege


(1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik.
(2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki
a) munkáltatói jogot gyakorol,
b) a vezető hozzátartozója,
c) a választási bizottság tagja.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.

XX. fejezet - Az üzemi tanács

104. Általános szabályok | 239. §

Részletek

Jogszabály szövege


Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult.

Magyarázat


Ez a paragrafus a Munka Törvénykönyvének egy konkrét területét szabályozza. Részletesen meghatározza az adott helyzetben követendő eljárást, valamint a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit. A szabály célja, hogy egyértelmű, mindenki számára követhető kereteket adjon, és megelőzze a vitás helyzeteket. A gyakorlatban azt szolgálja, hogy a felek tudják, mire számíthatnak egy ilyen élethelyzetben.