2026. szeptember 03. csütörtök • Hilda
Időjárás:
Betöltés...
MNB Árfolyam
Betöltés...

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Legnépszerűbb keresések
Felmondás Próbaidő Szabadság Betegszabadság Távolléti díj Munkaközi szünet

Hírek

A hírek időrendi sorrendben jelennek meg, mindig a legfrissebb bejegyzés található legfelül. A rövid összefoglaló után a „Részletek” gombra kattintva a teljes hír külön oldalon olvasható.

2026.09.03. - Csütörtök
Szakmai információk

Köteles felvenni a munkavállaló a főnök telefonját a pihenőnapján vagy szabadság alatt?

A mobiltelefonok és az állandó online elérhetőség világában egyre könnyebben mosódik össze a munkaidő és a magánidő: sok munkáltató természetesnek veszi, hogy szükség esetén munkaidőn kívül is eléri munkatársait. Munkajogi szempontból azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a munkavállalót egy alkalommal próbálják felhívni, vagy tényleges elvárássá válik, hogy pihenőnapján, szabadsága alatt vagy esténként folyamatosan elérhető legyen.

Részletek
2026.09.02. - Szerda
Munkáltatóknak

Vezetői bérek – fontos változás

2026 augusztusában változtak a vezető állású munkavállalók javadalmazásával kapcsolatos egyes szabályok. Fontos azonban tisztázni, hogy az újonnan meghatározott vezetői bérkorlát nem általánosan minden magyarországi vállalkozásra vonatkozik. A 1263/2026. (VIII. 19.) Korm. határozat az állam többségi befolyása alatt álló, köztulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek javadalmazását szabályozza. Ezeknél a társaságoknál – a társaság besorolásától függően – meghatározták a vezetők részére fizethető alapbér felső határát, valamint a prémiumra és egyes béremelésekre vonatkozó korlátozásokat is.

Részletek
2026.09.01. - Kedd
Szakmai információk

120 ezer forintra nő a nyugdíjminimum – szükséges szociális korrekció vagy a nyugdíjrendszer új dilemmája?

A jelenlegi 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimum 2027. január 1-jétől 120 000 forintra emelkedik, ami az egyik legjelentősebb változás lehet az alacsony összegű nyugdíjak rendszerében. A döntés mögött ugyanakkor egy összetett szakmai kérdés húzódik meg: hogyan biztosítható az időskori minimális megélhetési biztonság úgy, hogy közben megmaradjon a kapcsolat az aktív évek alatt megszerzett szolgálati idő, a járulékalapot képező keresetek és a későbbi nyugdíj összege között?

Részletek
2026.08.26. - Szerda
Szakmai információk

Kezdődhet-e baleseti táppénz pihenőnapon?

Gyakori kérdés az egyenlőtlen vagy az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál, hogy mi történik akkor, ha az üzemi balesetet követő keresőképtelenség első napja éppen beosztás szerinti pihenőnapra esik. A baleseti táppénz szabályai alapján ilyen esetben nem kell megvárni a munkavállaló következő beosztás szerinti munkanapját.

Részletek
2026.08.26. - Szerda
Jogszabályváltozások

Új bérplafon a vezetőknél – mi történik a már megállapított magasabb alapbérekkel?

A 2026. augusztus 19-én megjelent kormányhatározat új korlátokat állapított meg egyes állami tulajdonú társaságok vezető állású munkavállalóinak alapbérére. A változás különösen azoknál a munkáltatóknál okozhat komoly munkajogi kérdést, ahol a vezetők jelenlegi, munkaszerződésben rögzített alapbére meghaladja az újonnan meghatározott maximumot.

Részletek
2026.08.25. - Kedd
Szakmai információk

Évekkel később derült ki a nyugdíjas státusz – visszakövetelhető a korábban kifizetett táppénz?

Komoly társadalombiztosítási kérdést vet fel, ha csak évekkel később derül ki, hogy egy munkavállaló már a táppénz folyósításakor saját jogú nyugdíjasnak minősült. Ilyen esetben nemcsak a táppénzre való jogosultságot kell felülvizsgálni, hanem azt is, hogy a jogalap nélkül kifizetett ellátás a 90 napos határidő lejárta után visszakövetelhető-e, különösen akkor, ha az érintett időszakot korábban már kifizetőhelyi ellenőrzés érintette.

Részletek
2026.08.20. - Csütörtök
Szakmai információk

Kárt okozott a munkavállaló – Mikor és hogyan követelheti vissza a munkáltató a kár összegét?

Egy összetört eszköz, megrongált gép, hibás teljesítés vagy más munkavállalói mulasztás akár jelentős veszteséget is okozhat a munkáltatónak, de a kár összegét nem lehet automatikusan ráterhelni a dolgozóra. A munkáltatónak bizonyítania kell a felelősség feltételeit és a tényleges kár összegét, majd a követelését is szabályosan kell érvényesítenie.

Részletek
2026.08.19. - Szerda
Szakmai információk

Munkaügyi ellenőrzés 2026 – Mire kell figyelnie a munkáltatónak?

Egy foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés során nem elegendő, ha a munkáltató szerint „minden dolgozó be van jelentve”: a hatóság a foglalkoztatás számos alapvető feltételét vizsgálhatja. A munkaszerződésektől és a munkaidő-nyilvántartástól kezdve a munkabér kifizetésén át egészen a kilépő dolgozók elszámolásáig több olyan terület van, ahol egy kisebb adminisztrációs hiba is problémát okozhat.

Részletek
2026.08.18. - Kedd
Munkáltatóknak

Kétszer utalta el a munkáltató a munkabért – megtarthatja a dolgozó a tévesen kifizetett összeget?

Egy adminisztrációs vagy banki hiba miatt előfordulhat, hogy a munkáltató ugyanazt a munkabért kétszer utalja át, és a tévedés csak a munkaviszony megszűnése után derül ki. Ilyenkor fontos kérdés, hogy a volt munkavállaló köteles-e visszafizetni a pénzt, illetve megteheti-e, hogy saját maga határozza meg a visszafizetés összegét és ütemezését.

Részletek
2026.08.17. - Hétfő
Szakmai információk

Egy kis humor arról, hogyan lehet teljesen túlgondolni egy egyszerű dolgot a munkaköri feladatokról

A munkaköri feladatokról szóló tájékoztatás célja alapvetően egyszerű: legyen világos, hogy a munkavállalónak mit kell elvégeznie, miért felel és milyen hatáskörrel rendelkezik. A gyakorlatban azonban ezt sokszor sikerül annyira túlszabályozni, hogy a végére több benne a szabályzat, kompetencia, minőségbiztosítási elvárás és hangzatos megfogalmazás, mint maga a tényleges feladat. Az alábbi összeállítás humorosan mutatja meg, hová vezethet, ha minden lehetséges elvárást egyetlen dokumentumba próbálunk belezsúfolni. A cél természetesen nem az egyes munkakörök kifigurázása, hanem annak szemléltetése, hogy a jó tájékoztatás egyszerű, életszerű és a valós munkára épül. Néha valóban kevesebb a több.

Részletek
2026.08.16. - Vasárnap
Munkáltatóknak

Hogyan készítsünk jó tájékoztatót a munkaköri feladatokra vonatkozóan? – Nem attól lesz pontos, hogy mindent beleírunk, és minél hosszabb

Bár a mindennapi HR- és munkaügyi gyakorlatban szinte mindenki használja a „munkaköri leírás” elnevezést, érdemes tudni, hogy a Munka Törvénykönyve nem nem szabályozza a munkavállaló feladatainak meghatározását ezzel a dokumentummal. Az Mt. nem írja elő, hogy a munkáltatónak kötelezően „munkaköri leírás” elnevezésű dokumentumot kell készítenie és átadnia a munkavállalónak.

Részletek
2026.08.15. - Szombat
Munkavállalóknak

Mit tehetek, ha munkabaleset ér? – Ezek a legfontosabb teendők munkavállalóként

Egy munkahelyi baleset váratlanul történik, és az első pillanatokban természetesen az egészség és a szükséges orvosi ellátás a legfontosabb. A munkavállalónak azonban azt is tudnia kell, hogy a történteket munkajogi és munkavédelmi szempontból megfelelően dokumentálni kell. Egy később kialakuló vitában ugyanis jelentősége lehet annak, hogy mikor és hogyan jelentették a balesetet, kik voltak jelen, milyen körülmények között történt, és milyen sérülés következett be.

Részletek
2026.08.14. - Péntek
Szakmai információk

2027-es minimálbér: mi történik, ha módosítani kell a korábbi bérmegállapodást?

A 2027-es minimálbér kérdése már jóval az év végi bértárgyalások előtt a munkáltatók és a munkavállalók figyelmének középpontjába kerülhet. Ennek különös jelentőséget ad, hogy a korábban létrejött hároméves bérmegállapodás konkrét emelési pályát határozott meg a minimálbérre, a gazdasági folyamatok azonban időközben eltértek az eredeti várakozásoktól.

Részletek
2026.08.13. - Csütörtök
Szakmai információk

Bértranszparencia: megszűnhet az alku a fizetésről?

A bértranszparencia közelgő szabályai alapjaiban változtathatják meg azt, ahogyan a vállalkozások a fizetésekről gondolkodnak. Az egyik legérdekesebb kérdés az álláskeresők számára az, hogy mi történik a hagyományos béralkuval. Ha a munkáltatónak már a kiválasztási folyamat korai szakaszában tájékoztatást kell adnia a munkakörhöz kapcsolódó kezdő bérről vagy bérsávról, vajon marad-e egyáltalán lehetőség arra, hogy a jelentkező magasabb fizetést alkudjon ki?

Részletek
2026.08.12. - Szerda
Szakmai információk

Milyen szabályok vonatkoznak a távmunkára - Home Office - ? – Nem ugyanaz, mint amikor valaki néha otthonról dolgozik

A távmunka az elmúlt években számos munkakörben a foglalkoztatás megszokott formájává vált. Sok munkavállaló teljes egészében otthonról dolgozik, mások csak a hét bizonyos napjain végzik munkájukat a munkahelytől távol. A gyakorlatban gyakran használjuk erre a „home office” kifejezést, munkajogi szempontból azonban elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a foglalkoztatás megfelel-e a távmunkavégzés törvényi feltételeinek.

Részletek
2026.08.12. - Szerda
Álláspiaci hírek

Leállt a termelés a tószegi kerékpárgyárban – mintegy 400 munkahely kerülhet veszélybe

Komoly változás előtt áll a hazai kerékpárgyártás: leállt a termelés az Accell Hunland Kft. tószegi üzemében, a vállalat fizetési nehézségei pedig több száz munkavállaló állását érinthetik. A gyár hosszú éveken keresztül a térség egyik jelentős ipari foglalkoztatójának számított, ezért a termelés megszűnése nemcsak az alkalmazottak, hanem a környék gazdasága számára is komoly következményekkel járhat. A jelenlegi helyzet alapján mintegy 400 munkavállaló munkahelye kerülhet veszélybe.

Részletek
2026.08.05. - Szerda
Szakmai információk

Mikor számít készenlétről (rendelkezésre állás) a munkavégzés? – Nem minden munkahelyen kívüli elérhetőség jelent készenlétet

A készenlét (rendelkezésre állás) fogalmával számos munkavállaló találkozik, mégis sok bizonytalanság övezi annak pontos jelentését. Gyakran nevezik készenlétnek (rendelkezésre állás) azt is, ha a dolgozónak munkaidő után bekapcsolva kell tartania a telefonját, vagy időnként válaszolnia kell egy üzenetre. A munkajog szerint azonban nem minden munkaidőn kívüli elérhetőség minősül automatikusan készenlétnek (rendelkezésre állás). A készenlétnek (rendelkezésre állás) meghatározott feltételei vannak, és lényeges különbséget kell tenni a készenlét, az ügyelet és a tényleges munkavégzés között.

Részletek
2026.08.03. - Hétfő
Szakmai információk

Jár-e munkabér munkaszüneti napon? Sokan nincsenek tisztában a szabályokkal

A munkaszüneti napok minden évben visszatérő kérdéseket vetnek fel mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről. Gyakran felmerül, hogy jár-e munkabér akkor is, ha a munkavállaló az adott napon nem dolgozik, illetve milyen díjazás illeti meg azt, aki munkaszüneti napon mégis munkát végez. A válasz nem minden esetben egyforma, hiszen azt alapvetően a munkarend, a munkaidő-beosztás és a munkavégzés ténye határozza meg.

Részletek
2026.07.30. - Csütörtök
Szakmai információk

Mi minősül túlórának? Mikor jár túlóradíj? Kötelező-e túlórát vállalni? Megtagadható-e a rendkívüli munkavégzés?

A túlóra szinte minden munkahelyen előfordulhat. Egy váratlan megrendelés, egy beteg kolléga helyettesítése, egy sürgős határidő vagy egy szezonális munkacsúcs könnyen eredményezheti azt, hogy a munkavállalónak a szokásos munkaidején túl is dolgoznia kell. Éppen ezért sokakat foglalkoztat, hogy mikor jár túlóradíj, kötelező-e minden esetben eleget tenni a munkáltató kérésének, illetve előfordulhat-e olyan helyzet, amikor a rendkívüli munkavégzés jogszerűen megtagadható.

Részletek
2026.07.29. - Szerda
Szakmai információk

Átvihető-e a szabadság a következő évre? Sokan meglepődnek a válaszon

A munkavállalók körében gyakran felmerül a kérdés, hogy mi történik a ki nem vett szabadsággal az év végén. Sokan úgy gondolják, hogy a megmaradt napok automatikusan átvihetők a következő évre. Mások pedig attól tartanak, hogy minden fel nem használt szabadságuk egyszerűen elveszik.

Részletek
2026.07.29. - Szerda
Álláspiaci hírek

Lassul a magyar munkaerőpiac? A részletes adatok szerint új kihívások előtt állhat a foglalkoztatás

A magyar munkaerőpiac első pillantásra továbbra is stabil képet mutat. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2026 júniusában a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,6 millió főt, miközben a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Ezek az adatok önmagukban kiegyensúlyozott munkaerőpiacra utalnak. A részletes statisztikák ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a kedvező összkép mögött több olyan folyamat is zajlik, amely hosszabb távon hatással lehet a foglalkoztatásra és az álláskeresési lehetőségekre.

Részletek
2026.07.28. - Kedd
Szakmai információk

Felmondás közös megegyezéssel? – Ez a kifejezés jogilag nem létezik.

A felmondás egy egyoldalú jognyilatkozat. A közös megegyezés pedig kétoldalú megállapodás. A kettő jogilag kizárja egymást. Ha megkérdeznénk tíz munkavállalót vagy akár tíz munkáltatót arról, hogyan szűnt meg egy munkaviszony, nagy valószínűséggel többen is azt válaszolnák, hogy „közös megegyezéses felmondással”.

Részletek
2026.07.25. - Szombat
Szakmai információk

Lehet-e a határozatlan idejű munkaszerződést határozott idejűvé módosítani?

A munkaviszony módosítása a munkáltatók és a munkavállalók életében egyaránt gyakran előforduló helyzet. Előfordulhat, hogy a munkáltató gazdasági okokra hivatkozik, átszervezést hajt végre, egy meghatározott projektre szeretné foglalkoztatni a munkavállalót, vagy egyszerűen rugalmasabb foglalkoztatási formát kíván kialakítani. Ilyenkor sokszor felmerül a kérdés, hogy a korábban határozatlan időre létrejött munkaviszony átalakítható-e határozott idejűvé.

Részletek
2026.07.24. - Péntek
Munkáltatóknak

Ki adja ki a szabadságot? – A munkáltató dönt vagy a munkavállaló?

A munkaviszony során az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy ki dönthet a szabadság időpontjáról. Sokan úgy gondolják, hogy a munkavállaló saját maga határozza meg, mikor szeretne szabadságra menni, mások szerint kizárólag a munkáltató jogosult erről dönteni. A valóság ennél árnyaltabb. A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a szabadság kiadásának rendjét, és mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára biztosít jogokat és kötelezettségeket. A szabályok ismerete segíthet elkerülni a munkahelyi vitákat és félreértéseket.

Részletek
2026.07.24. - Péntek
Munkavállalóknak

Mennyi szabadság jár évente? – Így számítható ki a szabadság mértéke

Az egyik leggyakoribb munkaügyi kérdés, hogy évente hány nap szabadság jár egy munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy mindenkinek egységesen húsz vagy huszonöt nap szabadsága van, azonban a valóság ennél jóval összetettebb. A Munka Törvénykönyve az alapszabadság mellett életkor alapján pótszabadságot is biztosít, emellett bizonyos élethelyzetekben további pótszabadság is megilleti a munkavállalót. Ezért előfordulhat, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkavállalók eltérő számú szabadságra jogosultak.

Részletek
2026.07.24. - Péntek
Munkavállalóknak

Mikor jár végkielégítés? – A legfontosabb tudnivalók közérthetően

A munkaviszony megszűnésekor sok munkavállaló első kérdése az, hogy jogosult-e végkielégítésre. A közvélekedéssel ellentétben nem minden munkaviszony megszűnése esetén jár ez a juttatás. A végkielégítés feltételeit a Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza, és több tényezőtől is függ, hogy a munkavállaló jogosulttá válik-e rá.

Részletek
2026.07.23. - Csütörtök
Munkavállalóknak

Mennyi felmondási idő jár? – Amit minden munkavállalónak és munkáltatónak tudnia érdemes

A munkaviszony megszüntetésekor az egyik leggyakoribb kérdés, hogy mennyi felmondási idő jár a munkavállalónak. Sokan úgy gondolják, hogy minden esetben harminc nap a felmondási idő, azonban a Munka Törvénykönyve ennél részletesebb szabályokat tartalmaz. A felmondási idő hossza több tényezőtől is függ, például attól, hogy ki mond fel, mennyi ideje áll fenn a munkaviszony, illetve mit tartalmaz a munkaszerződés. Éppen ezért érdemes tisztában lenni a legfontosabb szabályokkal, hogy egyik fél számára se érjen kellemetlen meglepetés.

Részletek
2026.07.23. - Csütörtök
Munkavállalóknak

Felmondhat a munkáltató táppénz alatt? – A legfontosabb tudnivalók közérthetően

Sok munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy felmondhat-e neki a munkáltató akkor, amikor táppénzen van. Az interneten számos téves információ kering erről a témáról, ezért érdemes tisztázni, hogy mit mond a Munka Törvénykönyve.

Részletek
2026.07.21. - Kedd
Álláspiaci hírek

Újabb nagy gyár zárhatja be kapuit Magyarországon - Egy nagy múltú üzem sorsa fordulóponthoz érkezett

A Nestlé bejelentette, hogy 2026 végén befejezi a termelést diósgyőri édességgyárában. A vállalat tájékoztatása szerint a döntés hátterében a szezonális édességek iránti kereslet visszaesése, valamint a gyártási kapacitások átszervezése áll. A cég ugyanakkor jelezte, hogy olyan befektetőt keres, aki a telephelyen folytatni kívánja az élelmiszeripari termelést. Ez reményt jelenthet arra, hogy a gyár jövője még nem dőlt el végleg.

Részletek
2026.07.21. - Kedd
Munkáltatóknak

Új lehetőségek a kis- és középvállalkozások előtt – egyre nagyobb szerepet kaphatnak a védelmi innovációban

A magyar kis- és középvállalkozások számára új üzleti és fejlesztési lehetőségeket jelenthetnek azok a nemzetközi innovációs programok, amelyek a védelmi ipar kutatás-fejlesztési projektjeit támogatják.

Részletek