A munkavégzésre irányuló szerződések típusai Ismét napirendre került a színlelt szerződések témaköre. Az adómoratérium 2005. június 30-ával járt le. A fekete- és a szürkemunka mellett a nyilatkozatokban megjelent egy új fogalom is, az ún. "kékmunka". Indokolt tehát áttekinteni, hogy milyen kereteket biztosít a jog a munkavégzés legálissá tételéhez, milyen munkavégzésre irányuló szerződéseket ismerünk. A szerződő felek leggyakrabban a munkaszerződést, illetve a megbízási, vállalkozási szerződést alkalmazzák. Az előbbit egy külön jogág, a munkajog szabályozza, míg az utébbiak a polgári jog szerződései közé tartoznak. A munkajogra vonatkozó szabályozási anyag sokkal részletesebb, míg a polgári jog tágabb teret enged a felek szabad megállapodásainak. A szerződéstípus kiválasztásának szempontjai Azt, hogy melyik szerződést célszerű megkötni az adott helyzetben, elsősorban az elvégzendő munka jellege dönti el. További elhatárolási ismérvek: - a munka rendszeressége, állandé jellege,
- a munkadó és a dolgozó közötti szoros kapcsolat,
- a munkét végzőnek a munkadótól függő helyzete,
- a munkafegyelem megtartásának kötelezettsége,
- a munkaerőnek meghatározott keretben állandé jellegű lekötöttsége, tehát a munkaerőnek a munkadó rendelkezésre bocsátása,
- a munkadó utasításadási jogának köre, szélessége. Általánosságban elmondhaté, hogy az önállétlan vagy ún. függő munka a munkajog tárgya, a vállalkozási, megbízási szerződés alapján önállé munkavégzésre kerül sor. A megbízási szerződés alapján a megbízott egy adott feladatot köteles elvégezni, egy adott ügyet köteles ellátni. Amegbízási szerződés tehát ún. ügyviteli kötelmet hoz létre, azaz a megbízott a megbízé által rábízott ügy ellátása érdekében fejti ki tevékenységét. A megbízott valamely cél érdekében valé tevékenységre vállal kötelezettséget, de nem ígéri azt, hogy a tevékenysége valamilyen eredménnyel fog járni. Ennek keretében viszonylag nagy szabadsága nyílik az eljárós médjának, idejónek megválasztására. A lényeg, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a megbízást határidőre teljesítse. Ezért egyöszszegű megbízási díjban részesül. Vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó szolgáltatása nem csupán a szerződésben meghatározott tevékenység kifejtése, hanem a tevékenységgel elérhető s a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása. Tehát ez ún. eredménykötelemnek minősül. Mind a megbízási, mind a vállalkozási szerződés abban is különbözik a munkaszerződéstől, hogy a megbízott, illetve vállalkozó - mint a szolgáltatást nyújté - jogügyletileg korlátozott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a polgári jogi szerződésben a szerződés tárgya előre, konkrétan meg van határozva az ügy, illetve a szolgáltatandé eredmény szerződésbeli rögzítése által. A jogviszony a felek kölcsönös teljesítésével automatikusan meg is szűnik. A munkaviszony esetén ugyanakkor a mindenkori munkáltatói utasítások teljesítését vállalja a munkavállaló, a munkaköri leírás keretei között. A polgári jogi szerződéseknél az önálléság jellegzetessége megjelenik egyfelől a megrendelő, illetve a megbízé utasítási jogában: az utasítások megfogalmazása részéről nem a munkafolyamat irányítását jelenti, hanem az esetlegesen megváltozott körülményekre valé tekintettel csak korrekciés jellegű lehet. Másfelől az önálléság jele az is, hogy a vállalkozó saját költségén köteles a munka elvégzésére, a felhasznált anyagok, alkatrészek és egyéb szükséges ráfordítások őt terhelik. Az előbbiekkel ellentétben, munkaszerződés esetén egy folyamatos jellegű munkáról van szé, amit a munkáltató által meghatározott helyen (a munkahelyen), a munkáltató által rendelkezésre bocsátott munkaeszközzel, megszabott munkaidőben és a munkáltató közbenső utasításait megtartva kell végezni. A munkaszerződés tehát egy kötöttebb és állandébb munkavégzési folyamat szabályozására szolgál.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)