Munkáltatóknak
2026.09.02.
Vezetői bérek – fontos változás
2026 augusztusában változtak a vezető állású munkavállalók javadalmazásával kapcsolatos egyes szabályok. Fontos azonban tisztázni, hogy az újonnan meghatározott vezetői bérkorlát nem általánosan minden magyarországi vállalkozásra vonatkozik. A 1263/2026. (VIII. 19.) Korm. határozat az állam többségi befolyása alatt álló, köztulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőinek javadalmazását szabályozza. Ezeknél a társaságoknál – a társaság besorolásától függően – meghatározták a vezetők részére fizethető alapbér felső határát, valamint a prémiumra és egyes béremelésekre vonatkozó korlátozásokat is.
A magántulajdonban lévő vállalkozásokat ez az új bérkorlátozás nem érinti.
Egy magántulajdonban működő Kft., Zrt. vagy más munkáltató tehát továbbra is a Munka Törvénykönyvének általános rendelkezései alapján jár el a vezető állású munkavállalók foglalkoztatásakor és bérezésekor. Az új kormányhatározat miatt a magánszférában nem kell a vezetők már megállapított munkabérét csökkenteni, és nem került bevezetésre általános vezetői „bérplafon”.
A vezető állású munkavállalókra vonatkozó alapvető munkajogi szabályokat továbbra is a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 208–211. §-ai tartalmazzák. Az Mt. 208. § (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és a vezető részben vagy egészben történő helyettesítésére jogosított munkavállaló.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Fontos kiemelni, hogy a 2026 augusztusában megjelent új vezetői bérkorlátozás nem vonatkozik a magántulajdonban működő vállalkozásokra. Vagyis egy magántulajdonú Kft. vagy Zrt. vezetőjének munkabérét az új szabály miatt nem kell csökkenteni, és ezeknél a vállalkozásoknál nem vezettek be új általános vezetői bérplafont. A magánszférában továbbra is a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény – Mt.) vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Ki számít vezetőnek?
Az Mt. 208. § (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállaló elsősorban a munkáltató vezetője – egy gazdasági társaságnál tipikusan például a munkaviszonyban álló ügyvezető –, valamint az a közvetlenül alatta dolgozó munkavállaló, aki jogosult őt részben vagy egészben helyettesíteni. Van egy másik lehetőség is. Az Mt. 208. § (2) bekezdése alapján a munkaszerződés bizonyos kiemelt vagy fokozottan bizalmi munkaköröknél előírhatja a vezetőkre vonatkozó szabályok alkalmazását. Ehhez azonban a törvényben meghatározott feltételeknek – többek között az előírt bérszintnek – is teljesülniük kell. Nem lesz tehát valaki automatikusan vezető állású munkavállaló pusztán azért, mert a munkakörének elnevezésében szerepel az „igazgató”, „vezető” vagy „manager” kifejezés. Mindig azt kell megvizsgálni, hogy a munkavállaló tényleges jogköre és munkaszerződése megfelel-e az Mt. feltételeinek.
Mennyit kereshet egy vezető a magánszférában?
A magántulajdonú vállalkozásoknál az Mt. nem határoz meg általános felső összeghatárt a vezető munkabérére. A munkáltató és a vezető tehát a munkaszerződésben állapodik meg az alapbér összegéről. A felek meghatározhatnak prémiumot, bónuszt vagy más juttatást is, természetesen az általános munkajogi, adózási és egyéb alkalmazandó szabályok betartásával. Ez azt is jelenti, hogy a 2026 augusztusában bevezetett, állami tulajdonú társaságokat érintő bérmaximum miatt egy magántulajdonú vállalkozásnak nem kell módosítania a vezetője munkaszerződését vagy csökkentenie a már megállapított alapbérét.
Miben különleges mégis egy vezető munkaviszonya?
A vezető állású munkavállalókra az Mt. az általános munkavállalói szabályokhoz képest több eltérő rendelkezést állapít meg. Ilyen például, hogy a vezető munkarendje főszabály szerint kötetlen [Mt. 209. § (4) bekezdés]. A vezetőre szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak. Főszabály szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, és a törvény korlátozza azt is, hogy a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságban milyen tisztséget tölthet be vagy részesedést szerezhet [Mt. 211. §]. A vezető munkaviszonyának megszüntetésére és kártérítési felelősségére szintén találunk az általánostól eltérő rendelkezéseket az Mt.-ben.
Röviden tehát
Ha a vállalkozás magántulajdonban van, a 2026 augusztusában bevezetett új állami vezetői bérplafon nem vonatkozik rá. A magánszférában továbbra is azt kell megvizsgálni, hogy az adott személy az Mt. 208. § alapján vezető állású munkavállalónak minősül-e. Ha igen, munkaviszonyára az Mt. vezetőkre vonatkozó speciális rendelkezéseit kell alkalmazni, de a törvény általános felső bérhatárt nem állapít meg számára.
Az új rendelkezések miatt tehát egy átlagos, magántulajdonban működő vállalkozásnak nincs szüksége vezetői munkaszerződéseinek vagy béreinek módosítására.
Jogszabályi háttér:
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – különösen 204–211. §
- 2009. évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről
- 1263/2026. (VIII. 19.) Korm. határozat – az állami többségi befolyás alatt álló társaságokra vonatkozó speciális javadalmazási szabályok
Egy magántulajdonban működő Kft., Zrt. vagy más munkáltató tehát továbbra is a Munka Törvénykönyvének általános rendelkezései alapján jár el a vezető állású munkavállalók foglalkoztatásakor és bérezésekor. Az új kormányhatározat miatt a magánszférában nem kell a vezetők már megállapított munkabérét csökkenteni, és nem került bevezetésre általános vezetői „bérplafon”.
A vezető állású munkavállalókra vonatkozó alapvető munkajogi szabályokat továbbra is a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 208–211. §-ai tartalmazzák. Az Mt. 208. § (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és a vezető részben vagy egészben történő helyettesítésére jogosított munkavállaló.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ki számít vezetőnek?
Az Mt. 208. § (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállaló elsősorban a munkáltató vezetője – egy gazdasági társaságnál tipikusan például a munkaviszonyban álló ügyvezető –, valamint az a közvetlenül alatta dolgozó munkavállaló, aki jogosult őt részben vagy egészben helyettesíteni. Van egy másik lehetőség is. Az Mt. 208. § (2) bekezdése alapján a munkaszerződés bizonyos kiemelt vagy fokozottan bizalmi munkaköröknél előírhatja a vezetőkre vonatkozó szabályok alkalmazását. Ehhez azonban a törvényben meghatározott feltételeknek – többek között az előírt bérszintnek – is teljesülniük kell. Nem lesz tehát valaki automatikusan vezető állású munkavállaló pusztán azért, mert a munkakörének elnevezésében szerepel az „igazgató”, „vezető” vagy „manager” kifejezés. Mindig azt kell megvizsgálni, hogy a munkavállaló tényleges jogköre és munkaszerződése megfelel-e az Mt. feltételeinek.
Mennyit kereshet egy vezető a magánszférában?
A magántulajdonú vállalkozásoknál az Mt. nem határoz meg általános felső összeghatárt a vezető munkabérére. A munkáltató és a vezető tehát a munkaszerződésben állapodik meg az alapbér összegéről. A felek meghatározhatnak prémiumot, bónuszt vagy más juttatást is, természetesen az általános munkajogi, adózási és egyéb alkalmazandó szabályok betartásával. Ez azt is jelenti, hogy a 2026 augusztusában bevezetett, állami tulajdonú társaságokat érintő bérmaximum miatt egy magántulajdonú vállalkozásnak nem kell módosítania a vezetője munkaszerződését vagy csökkentenie a már megállapított alapbérét.
Miben különleges mégis egy vezető munkaviszonya?
A vezető állású munkavállalókra az Mt. az általános munkavállalói szabályokhoz képest több eltérő rendelkezést állapít meg. Ilyen például, hogy a vezető munkarendje főszabály szerint kötetlen [Mt. 209. § (4) bekezdés]. A vezetőre szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak. Főszabály szerint további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, és a törvény korlátozza azt is, hogy a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet végző más gazdasági társaságban milyen tisztséget tölthet be vagy részesedést szerezhet [Mt. 211. §]. A vezető munkaviszonyának megszüntetésére és kártérítési felelősségére szintén találunk az általánostól eltérő rendelkezéseket az Mt.-ben.
Röviden tehát
Ha a vállalkozás magántulajdonban van, a 2026 augusztusában bevezetett új állami vezetői bérplafon nem vonatkozik rá. A magánszférában továbbra is azt kell megvizsgálni, hogy az adott személy az Mt. 208. § alapján vezető állású munkavállalónak minősül-e. Ha igen, munkaviszonyára az Mt. vezetőkre vonatkozó speciális rendelkezéseit kell alkalmazni, de a törvény általános felső bérhatárt nem állapít meg számára.
Az új rendelkezések miatt tehát egy átlagos, magántulajdonban működő vállalkozásnak nincs szüksége vezetői munkaszerződéseinek vagy béreinek módosítására.
Jogszabályi háttér:
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – különösen 204–211. §
- 2009. évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről
- 1263/2026. (VIII. 19.) Korm. határozat – az állami többségi befolyás alatt álló társaságokra vonatkozó speciális javadalmazási szabályok
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →
