látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 104 hónap
Eltelt napok száma 3126 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 971 fő
- Napi új álláshelyek 165 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 855 735 fő


Célállapot -338 735 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Tanulmányi szerződés
Pihenőnapi szabályok változása
Munka- és pihenőidő, rendkívüli munkavégzés
Minimálbér 2009
Bérezési rendszer, bérfizetés
Külföldi állampolgár foglalkoztatása
Részmunkaidőre történő áttérés szabályai
Rehabilitációs hozzájárulás
Alkohol vizsgálat a munkahelyen
Sok a betegnap, lehet a felmondás alapja

Munkaügy

Alkohol vizsgálat a munkahelyen

A munkára képes állapot követelménye

Megjelent: 2010. november 16., kedd | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülése érdekében mind a munkáltatót, mind a munkavállalót szigorú felelősség terheli.

Az Mvt.49.§ (1) bek. általános előírásként fogalmazza meg a munkáltató számára, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazhaté, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. A munkavállaló foglalkoztatása mások életét és testi épségét nem veszélyeztetheti, továbbá a munkavállalónak alkalmasnak kell lennie a munkavégzésre.

Emellett a törvény 60.§-a előírja, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkét, köteles a munkáltatóval és munkatársaival együttműködni a biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében.

Mivel a prevencié feltételezi a munkavállaló jogkövető magatartását is, a munkavégzés során a munkavállaló nem veszélyeztetheti sem a saját, sem mások egészségét, testi épségét. A megelőzés tehát mindkét fél aktív közreműködését igényli a munkára képes állapot fenntartása során!

A Munkavédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban a Munka Törvénykönyve (Mt.) 103.§ (1) bek. a munkavállaló kötelezettségeként fogalmazza meg a munkára képes állapotban történő megjelenés követelményét.

A munkára képtelen állapot ismérvei általános érvénnyel nem határozhaték meg. Ez lehet olyan, amely a munkavállalót mindenfajta munka elvégzésére alkalmatlanná teszi (pl. ittasság, magas láz), míg egyes állapotok csak meghatározott munkafolyamatok elvégzésére vonatkozó alkalmatlanságot jelentenek (pl. magas vérnyomás).

A munkavállaló akkor tesz eleget a munkára képes állapotban valé munkavégzési kötelezettségének, ha a munkaköre ellátásához szükséges élettani adottságokkal rendelkezik, és megfelelő egészségi, fizikai, szellemi állapotban van. A munkavállalónak ezt az állapotát a munka megkezdésétől a munkaidő végéig meg kell őriznie, esetleges rosszullétét, fáradtságát jeleznie kell. A munkáltató a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni a munkavállaló munkára képes állapotát.

A munkára képes állapot ellenőrzése

Az ellenőrzés médját a munkáltató munkavédelmi tevékenységét meghatározó valamely belső utasításában, vagy az utasítások rendezésére - rendszerezésére - szolgáló Munkavédelmi Szabályzatban célszerű meghatározni.

A szabályozás során - különös tekintettel a veszélyes üzemnek minősülő vagy fokozott kockázati tényezők mellett működő munkáltatókra - indokolt lehet az ún. teljes, vagy abszolút alkoholtilalomról történő rendelkezés. Mivel az alkohol hatásával egyenértékű lehet bizonyos gyégyszerek, bédíté hatású szerek fogyasztása is, a szabályt ezekre is kiterjedő médon kell megfogalmazni.

Pl.: "A munkavállaló szervezetében nem lehet szeszes ital fogyasztásából származé alkohol, illetve a koncentráléképességet, reakciéképességet befolyásolé (szédülést kiválté, nyugtaté vagy izgaté) gyégyszer vagy más egyéb kábíté vagy bédíté hatású szer:

- rendes és rendkívüli munkaidőben,

- ügyelet, készenlét alatt,

- oktatás, vizsga, tanfolyam, orvosi vizsgálat ideje alatt.

A munkavégzés során a munkavállaló munkára képtelen állapota bekövetkezhet váratlanul jelentkező betegsége, sérülése, rosszulléte vagy önhibájából eredő ittassága, ritkább esetben kábíté hatású szerek fogyasztása miatt.

Az alkoholos állapotban történő munkavégzés komoly veszélyt jelent mind a munkavállalóra, mind pedig környezetére. Az a munkavállaló, aki szeszes italt fogyasztott, rendszerint nincs munkára képes állapotban. Az ittasság ugyanis olyan tudatzavar, amely az elfogyasztott szeszes ital mennyiségétől és minőségétől, valamint az egyén alkoholos tűrőképességétől függően alakul.

Az alkoholos befolyásoltság megállapítása a véralkohol-koncentrácié alapján történik, amelynél a következő határértékeket célszerű figyelembe venni.

0,2 %0 = az alkoholfogyasztás nem bizonyított,

0,21-0,50 %0 = ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,

0,51-0,80 %0 = igen enyhe,

0,81-1,50 %0 = enyhe,

1,50-2,50 %0 = közepes,

2,51-3,50 %0 = súlyos,

3,51 %0 felett = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.

Bédult állapoton a kábítészer- vagy gyégyszer-fogyasztás által előidézett állapotot kell elsősorban érteni. Az ilyen szerek (heroin, morfium stb.) hatása alatt történő munkavégzés szintén súlyos kockázati tényező.

A bédultság munkahelyi ellenőrzése bonyolult munkáltatói feladat, mert a kábítészer- vagy gyégyszer-fogyasztás külső jelei nem olyan egyértelműek és közismertek, mint az alkoholfogyasztás esetén. Megoldás lehet ilyen esetekben a véralkohol-vizsgálat szabályainak alkalmazása. A Munkavédelmi Szabályzatban tehát célszerű szabályozni az ellenőrzés rendjót: ki, mikor, hogyan jogosult és köteles a vizsgálatot elvégezni. A munkáltatói ellenőrzések középpontjában - gyakorlati jelentőségénél fogva - az alkoholos állapot ellenőrzése áll.

Az alkoholos állapot ellenőrzése

A szeszes ital fogyasztásának tilalmára vonatkozó szabályok megtartásának az ellenőrzése végett a munkáltató alkoholvizsgálat elvégzésére kötelezheti a munkavállalót. A munkavállaló együttműködési kötelezettsége folytán köteles magát az ellenőrzésnek alévetni.

Az alkoholos állapot vizsgálatára rendszeresített eszközzel, készülékkel rendszeres, alkalmankénti prébaszerű, illetve rendkívüli ellenőrzéseket kell tartani, és azokat az előírtak szerint dokumentálni kell.

Rendszeres ellenőrzést célszerű tartani különösen a járművezetői , az anyagmozgaté- és földmunkagépek vezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál, míg a "szúrépréba" szerinti ellenőrzések gyakoriságát a munkafegyelmi helyzet, a kockázati tényezők, a munkahelyi sajátosságok határozhatják meg.

Rendkívüli ellenőrzésekre a munkabalesetek során kerülhet sor, valamint az olyan esetekben, amikor a munkavállalónál az alkoholfogyasztásra utalé jelek érzékelhetők. Az ellenőrzést - bizonyítási okokból - két tanú jelenlétében kell elvégezni. Tanúként - szükség esetén - idegen személy is bevonhaté.

Munkáltatéi szabályozást igénylő kérdés, hogy az alkoholos állapot alkoholszondával vagy elektronikus készülékkel történő ellenőrzésére a munkáltató mely szervezeti egységei és munkavállalói jogosultak. Jogfelhatalmazés alapján az ellenőrzésre, a rendőrség és az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos is jogosult.

Az ellenőrzések nyilvántartása céljából ellenőrzési naplét célszerű vezetni. Ha a munkavállaló az alkoholos állapot tényét elismeri, két tanú jelenlétében ittasság-vizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni legalább három példányban, melyből egy példányt az ellenőrzött munkavállalónak, egy példányt a munkáltatói jogkört gyakorlénak kell átadni, míg egy példány az ellenőrzést végző birtokában marad.

Amennyiben az elektronikus készülékkel végzett vizsgálat eredménye kétséges vagy vitatott, el kell végezni az alkoholszondás vizsgálatot is. Ha az alkoholszondás vizsgálat alkoholos állapotot mutat, de az ellenőrzött munkavállaló kijelenti, hogy sem szeszes italt, sem azzal azonos hatást kiválté szert nem fogyasztott, az alkoholszondás vizsgálatot meg kell ismételni.

Amennyiben az ismételt ellenőrzés is pozitív eredményt ad, a munkavállalót el kell tiltani a további munkavégzéstől és munkanapját igazolatlannak kell minősíteni, emiatt jogszerű a munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. Így kell eljárni akkor is, ha a munkavállaló a vizsgálat elvégzését kellő indok nélkül megtagadja.

Ha a munkavállaló az ellenőrzés eredményét kifogásolja, véralkohol - vizsgálat kezdeményezhető.

A munkavállalót minden esetben tájókoztatni kell a véralkohol - vizsgálat kérésének lehetőségéről, valamint arról is, hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit meg kell térítenie.

A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállaló vérvételre történő kisérését. A véralkohol - vizsgálat eredményét kimutathatéan a vizsgált személy tudomására kell hozni. [Súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállaló esetében véralkohol vizsgálat elvégzése érdekében kezdeményezni kell, ha a rendőrség a ilyen irányú intézkedést nem hozott.]

Az alkoholos állapot bizonyított, ha

- az alkoholszondás ellenőrzés 0,2 %0, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a munkavállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy

- a véralkohol - vizsgálat eredménye a 0,2 %0-et meghaladja.

Gépjárművezetők véralkohol - vizsgálattal bizonyított 0,51-0,8 %0 közötti alkoholos állapota esetén szabálysértési, 0,8 %0 feletti állapot esetén - függetlenül attól, hogy történt-e baleset - büntetőeljáróst kell kezdeményezni.

Ha a vizsgálat a munkavállaló ittasságát minden kétséget kizáróan bizonyítja a munkavállalót el kell távolítani a munkáltató tevékenységi területén kívüli területre. (Pl. Laképark építés kivitelezési tevékenység esetében bármely alvállalkozó ittas munkavállalóját a lakóparkon kívüli területre kell kikísérni, és meg kell akadályozni a munkavállalót abban, hogy a területre ittas állapotban visszatérjen.)

Ha a munkavállaló viselkedésével azt az alapos gyanút kelti, hogy koncentráléképességét, reakciéképességét befolyásolé gyégyszer vagy kábíté, bédíté hatású szer hatása alatt áll, a munkahely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosi rendelőbe, vagy ügyeletet elláté egészségügyi intézménybe kell vizsgálatra küldeni, szükség esetén kísérni.

Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a munkavégzés korlátozé egyéb okok (szellemi vagy fizikai fáradtság, betegség utáni kimerültség) gyanúja a munkavállalónál fennáll. A munkaterületről történő eltávolításról ez esetben is gondoskodni kell.

A fentiekkel összefüggésben irányadó rendelkezéseket tartalmaz az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol - vizsgálattal tárgyában kiadott 16/1986.(XII. 17.) EüM. rendelet, valamint az alkoholos állapot és alkoholos befolyásoltság orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezéséről szóló, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. sz. módszertani levele.

Posztalkoholos állapot

Az alkoholfogyasztás tiltása egyébként nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára vonatkozik, hanem azt is jelenti, hogy a munkavállalónak alkoholos befolyástól mentes állapotban kell megjelennie munkahelyén. Így tehát az előző napi alkoholfogyasztásból adódé posztalkoholos állapot a legsúlyosabb fegyelmi büntetést is megalapozhatja.

A hazai bírósági gyakorlat egyébként is egységes abban a körben, hogy a munkahelyen ittas állapotban valé megjelenés vagy a munkaidőben történő alkoholfogyasztás olyan vétkes magatartás, amellyel a rendkívüli felmondés arányban áll, különösen olyan munkavállalók esetében, akik például járművezetőként vesznek részt a közúti forgalomban vagy munkagépet vezetnek.

Egy konkrét esetben például a munkadó alkoholszondás vizsgálatot rendelt el délelott 11 érakor a nehézgépkezelő foglalkoztatottal szemben. Az alkoholszonda 0,2 ezrelék véralkohol-koncentráciét mutatott ki. A munkavállaló tagadta, hogy aznap alkoholt fogyasztott volna, viszont azt elismerte, hogy előző este kb. három liter bort ivott. A munkáltató elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta az érintettet. A Legfelsőbb Bíréság ebben az esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában az alkoholszondás vizsgálat eredménye, tekintettel az elenyésző véralkohol-koncentrácié értékére, a munkavállaló elismerése ellenére sem elegendő a megalapozott döntés meghozatalához. Az elbocsátás jogszeruségét vitaté bírósági eljárósban ugyanis tisztázni kell, hogy -a példabeli esetben -a hatérai munkakezdéskor milyen mérvű alkoholos befolyásoltság alatt állt a munkavállaló. Ebben a kérdésben pedig orvosszakértő kirendelésére van szükség, aki az elfogyasztott ital mennyiségéből, a szondáztatás eredményéből, illetve az egyéb adatokból következtetni tud a munkakezdéskor fennállé állapotra. Ha a munkakezdéskor is fennáll -a valészínűsíthető, viszont orvosi szakvélemény nélkül nem bizonyított -alkoholos befolyásoltság állapota, akkor az elbocsátás jogszerű.

Bíréi gyakorlat

A munkaügyi bíróságok által követett jogalkalmazás viszonylag egységesen és egyértelműen foglal állást a munkára képes állapot ellenőrzését és az alkoholos befolyásoltságot érintő kérdésekben.

A Legfelsőbb Bíréság Munkaügyi Kollégiumának 122. sz. állásfoglalása elvi éllel rögzíti, hogy a munkáltató megfelelő vizsgálattal jogosult és köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentes, illetve a teljes alkoholtilalomra vonatkozó rendelkezéseket.

Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat elvégzését vagy az abban valé közreműködést alapos indok nélkül megtagadja, ezáltal a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. Ez esetben a munkavállalóval szemben rendkívüli felmondás is alkalmazhaté. A vizsgálatban valé közreműködést megtagadó munkavállaló eltilthaté a munkavégzéstől, és emiatt jogszerű munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára.

Amennyiben a munkáltató zaklatásszerűen, hosszabb időn át, esetleg naponta többször, alaptalanul ismétli a vizsgálatot, a munkavállaló kellő indokkal tagadja meg a közreműködést, valamint akkor is, ha arra nem jogosult személy rendelte el vagy végzi a vizsgálatot.

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vizsgálat eredményét kifogásolja vagy alkoholos állapotát nem ismeri el, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól véralkohol-vizsgálatot kérhet (16/1986.(XII. 17.) EüM. rendelet), a bizonyítás ugyanis a munkáltatót terheli.

Az ítólkezési gyakorlat szerint a munkahelyi alkoholtilalom megsértése esetén - munkáltatói bizonyítást feltételezve - megalapozott következmény a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetése. Teljes alkoholtilalom esetén a munkaidő alatt történt szeszesital-fogyasztás - az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül - a rendkívüli felmondást indokolttá teszi.

A Legfelsőbb Bíréság egy ügyben kimondta azt is, hogy amennyiben a szonda elszíneződött és a munkavállaló a véralkohol-vizsgálatot elutasította, az alkoholos állapotot törvénysértés nélkül meg lehet állapítani.

Amennyiben pedig a munkavállaló a szondavizsgálat eredményét nem kifogásolta, ittasságát jegyzőkönyvileg beismerte, véralkohol-vizsgálatot nem kért, a munkáltató intézkedhet a rendkívüli felmondás iránt.

A munkavállaló felelősségét nem menti az a hivatkozás sem, hogy a munka megkezdését megelőző este fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, ha az még nem bomlott le teljesen a szervezetében.

Az alkoholfogyasztás "bűnét" nem enyhíti a hosszú munkaviszony és az sem, ha a munkavállalót első alkalommal vonják felelősségre emiatt. A rendkívüli felmondást ilyen okokból a bíróság nem minősíti jogellenesnek.

A legfőbb bíréi férum a szabad bizonyítás elve alapján bizonyítottnak látta egy ügyben a munkavállaló ittasságát akkor is, amikor az alkoholvizsgálat és a jegyzőkönyv-készítés elmaradt. Ez esetben ugyanis a munkáltató tanúvallomásokkal hitelt érdemlő médon bizonyította az alkoholos befolyásoltság tényét, a munkavállaló ittasságát (alkoholszag, dülöngélő járós, üres pálinkás üveg, beszéd- és mozgászavar).

A munkáltató jogosult az alkoholos állapot ellenőrzését lefolytatni a munkahelyen, időtől és személytől függetlenül. A munkavállaló akkor is köteles az alkoholvizsgálatnak magát alévetni, ha a munkaideje egyébként már letelt, de még a munkahelyen tartózkodik.

A munkáltató által szervezett névnapokon és egyéb ünnepi rendezvényeken történő alkoholfogyasztás miatt - ha ez a munkáltató tudomásával történik - felelősségre vonás nem alkalmazhaté.

Az összességében szigorú ítólkezési gyakorlat - a jogalkotéi szándékkal összhangban - az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülését, a prevenciét szolgálja.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Egy nagy minimálbér-emelés csak fokozná a munkaerőpiaci bajokat

- Már félig rokkant a magyar, mire eléri a nyugdíjkorhatárt

- Félezren maradhatnak munka nélkül Hargita megyében

- Varga: közel a kompromisszum

- A kamionsofőrök helyét is átveszik a robotok

- Kedvezőtlenül alakul a migránsok munkaerő-piaci integrációja

2012.

- Jövőre is támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a kormány

2011.

- Negyedmillió közmunkás

- A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne

2005.

- Egyelõre nincs alku a minimálbérrõl

2004.

- A prémium évek programról - Lehetõség a nyugdíj elõtt álló köztisztviselõknek

- Több mint 57 milliárd forint humánerõforrás-fejlesztésre

Ön a 185483 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.190.32