látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 104 hónap
Eltelt napok száma 3126 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 971 fő
- Napi új álláshelyek 165 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 855 735 fő


Célállapot -338 735 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Munkaügyi Naptár 2012
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése
Munkaviszony létrejötte
Ügyelet és a készenlét
Álláskeresési segély
Leltárhiány fogalma, leltárhiányért való felelősség, általános megőrzési felelősség
Vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések
Rokkantsági nyugdíj
Július 1-től megszűnt a passzív táppénzt
Járulékfizetés

Munkaügy

Alaki kötöttség a munkaviszony megszüntetéseknél

Alaki kötöttség a munkaviszony megszüntetéseknél

Megjelent: 2009. augusztus 05., szerda | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot, illetve megállapodást a törvényi rendelkezések szerint nem lehet egyszerűen széban közölni a másik féllel, hanem azt írásba kell foglalni. Ez az alaki kötöttség irányadó a közös megegyezésre, a rendes és rendkívüli felmondásra, a prébaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésre és a határozott időre szóló munkaviszony egyoldalú munkáltatói nyilatkozattal (a hátralevő időre járó átlagkereset megfizetésével) történő megszüntetésre is [Mt. 87. § (2) bekezdés].

Mit jelent az írásba foglalás kötelezettsége?

Az írásba foglalás történhet papír alapú dokumentumon, de ma már nem kizárt az elektronikus aláírással ellátott fokozott biztonságú elektronikus dokumentumba foglalt jognyilatkozattal történt teljesítés sem.

A Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. 38. § (2) bekezdése szerint, ha a törvény a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, akkor ilyennek minősül nemcsak a ténylegesen írásba foglalt megállapodás, hanem a levélváltás, a téviratváltás, valamint a távgépírén és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandé eszközzel tett nyilatkozatváltás útján létrejött megegyezés is. Ez utébbi közé tartozik különösen a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat. Ugyan a Ptk. az Mt-nek nem háttérszabálya, de a bíróságok a joghasonlatosság elve alapján alkalmazzák a munkaviszonyokra is a Ptk. vonatkozó rendelkezését, feltéve, hogy az Mt. ilyen szabályt nem tartalmaz és a magánjogi szabály az Mt. alapelveivel nem ellentétes. Ennek alapján a polgári jogi idézett rendelkezés - amely tehát meghatározza, hogy az írásbeliség követelményének melyik, milyen eszközzel tett nyilatkozat felel meg -, nemcsak a munkaszerződés megkötésére, hanem a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásra és az egyoldalú nyilatkozatra is alkalmazandé.

A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás lényeges alaki feltétele a felek személyének konkrét megjelölése, azaz a felek nevének, elnevezésének rögzítése, valamint a felek egyező akaratának kinyilvánítása, továbbá a megállapodásnak a munkavállaló és a munkáltató által történő aláírása.

A megszüntetésre irányuló jognyilatkozat címzett, amely adott esetben a munkavállaló jognyilatkozata esetében okozhat gondot. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát nem a munkáltatói jogkört gyakorlé felé közli, joghatását tekintve elvben semmis lehet. Ezt a dilemmát lényegében feloldja, hogy a jognyilatkozatot a munkavállalónak írásban kell benyújtania és a hatáskör hiánya miatt támadt eseteleges zavart a munkáltató "szakapparátusa" megszüntetheti (például a munkavállaló nyilatkozatát a közvetlen felettese, a munkáltatói jogkör gyakorléjához továbbítja).

Meghatározott megszüntetési médoknál alaki követelmény az indokolási kötelezettség is, amelynek elmaradása az intézkedés jogellenességét vonja maga után. További alakszerűségi előírásként tartjuk számon a jogorvoslati kioktatást, amelynek elmaradása azonban a megszüntető nyilatkozatot önmagában nem teszi jogellenessé, hanem azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy annak jogszerűségét a munkavállaló a három éves elévülési időn belül vitathatja a bíróság előtt.

A munkáltatói jogkör gyakorléja

Az alakiság követelménye nem pusztán a döntés papírra vetését jelenti, hanem a munkáltatóval szemben azt az elvárást is tartalmazza, hogy derüljön ki: a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntést ki hozta, az aláíré személy döntéshozé, vagy csak döntésközvetítő. A gyakorlatban többször jelentkezik például a felmondásra jogosult személy és a felmondés aláíréja közötti összefüggés dilemmája.

A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelezettségeket mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti [Mt. 74. § (1) bekezdés]. A munkáltatói jogkör gyakorléjának megnevezése történhet elkülönítve, vagy éppen az írásbeli tájókoztatóban [Mt. 76. § (7) bekezdés], de szerepelhet a munkaszerződésben is. Ez a közlés nem csak azért fontos, hogy a munkavállaló tudja felette ki és milyen terjedelmű munkáltatói jogkört gyakorol. Lényeges ez azért is, mert a munkavállalónak tudomással kell bírnia arról, hogy a munkaviszonyból származé kötelezettségeit mely szerv felé teljesítse, illetőleg jognyilatkozatait érvényesen kinek címezve teheti meg.

A rendes, vagy rendkívüli felmondásra a munkáltató vagy az arra feljogosított munkáltatói képviselő, illetve a munkavállaló jogosult. A nem jogosult által tett intézkedés érvénytelen, azaz joghatás kiváltására elvileg alkalmatlan. Ettől eltérően, ha a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat nem a munkáltatói jogkör gyakorléjától származik, akkor nem az érvénytelenség, hanem a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei kerülnek alkalmazásra.

Ha a munkáltatói rendes felmondás nem jogosulttól származik, a jogviszony megszüntetésével összefüggő perben e tényre a munkavállaló a tárgyalás berekesztéséig hivatkozhat (LB Mfv. I. 10.161/2000.).

Az aláírás jogosultjának vizsgálatakor két szempontot kell figyelembe venni:

- ki, melyik testület, szerv a munkáltatói jogkör gyakorléja, aki a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalára jogosult,

- ki jogosult a döntés közlésére, annak aláírására.

Alaposabb vizsgálatot igényel az az eset, ha a felmondást nem a munkavállaló által a munkáltatói jogkörgyakorléjaként ismert személy írta alá. Önmagában persze a jogkör hiányára nem lehet következtetni abból, hogy a munkáltató nevében az intézkedést más írta alá. A jognyilatkozat jogellenessége a jogkör hiányának, azaz a hibásan meghozott döntésnek a jogkövetkezménye, és ez az intézkedés aláírásából nem feltétlenül következik. Vitás esetben viszont a munkáltatónak kell kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a döntés meghozatala, illetve a jognyilatkozat aláírása során a munkáltató részéről arra jogosult személy járt el.

Ha nem a munkavállalóval korábban közölt munkáltatói jogkör gyakorléjától származik az aláírás, akkor az aláíré a megszüntető nyilatkozatot átruházott hatáskörben, vagy mint döntésközvetítő jegyezheti.

A bíréi gyakorlat szerint az átruházott hatáskört kizárólag utasítással, határozattal, vagy belső szabályzat létével lehet bizonyítani.

Ha a rendkívüli felmondás jogát nem az arra hatáskörrel rendelkező személy gyakorolta és a munkaviszony ilyen médon történő megszüntetésére jogosult csak utébb - a jogvesztő határidőn túl - erősíti meg a jogosultatlanul tett intézkedést, a rendkívüli felmondást jogellenesnek kell tekinteni (BH 1997/100.).

Egymagában az a körülmény, hogy a munkáltatói jogkör jogszerű gyakorléjáról, vagy annak személye megváltozásáról a munkavállaló nem kapott tájókoztatást - bár ezt az Mt 74. §-a előírja - az intézkedést nem teszi érvénytelenné (LB Mfv. I. 10.293/1997.). Garanciális okból azonban egyes közzétett bírósági ítóletekben - az átruházott munkáltatói jogkörgyakorlás bizonyítottsága hiánya miatt jogellenes felmondás megállapítása mellett - megjelenik az az elvárás is, hogy a jogkörátadást az Mt. 74. §-a alapján a munkavállalóval is közölni kellett volna.

A munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat aláréja lehet az a személy, aki a munkavállalóval a jogszerűen meghozott munkáltatói döntést közli. Amennyiben példának okáért a rendes felmondásról az arra átruházés alapján jogosult döntött, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt (BH 2001/192.). Ha a munkáltatói jogkörgyakorlé döntésének végrehajtására jelöli ki az aláíré személyt, akkor a közölt intézkedésben erre utalni kell. Hasonléképpen kell a munkáltató jogi képviselőjónek eljárósát a munkaviszony megszüntetés kapcsán megítólni. A jogi képviselő meghatalmazással a már meghozott döntés közlésére felhatalmazhaté, de magára a döntéshozatalra nem (BH 1997/212.).

A munkáltatói jogkörgyakorlás írásba foglalt megjelenése és a gazdasági társaság képviseleti joga közötti különbségtétel időnként gondot okoz a gyakorlatban, különösen akkor, ha a társaság két ügyvezetője, igazgatóságának két tagja együttes aláírási joggal rendelkezik. Ezért indokolt kiemelni, hogy a két aláírással ellátott, "cégszerűen jegyzett" felmondés a munkáltatói jogkör gyakorlását nem teszi jogszerűvé. Más jogi minőséget jelent a cégjogi aláírás, ezért a munkáltatói jogkörgyakorlás megítólésekor nem játszik szerepet.

A munkavállaló jognyilatkozata

A munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését célzé jognyilatkozatát főszabály szerint köteles írásba foglalni. További elvárés a jognyilatkozattal szemben, hogy félreérthetetlennek és határozottnak, feltétel nélkülinek kell lennie. A feltételhez kötött rendes felmondás nem szünteti meg a munkaviszonyt („ha nem kapom meg az ígért jutalmat, felmondok”).

A korábbi joggyakorlat szerint a munkavállaló az ilyen nyilatkozatot csak személyesen tehette meg. Az újabb bíréi jogértelmezés szerint nincs olyan szabály, amely a joggyakorlás meghatalmazott útján történő gyakorlását kizárná. Ezért adott esetben a közalkalmazott jogviszonyát meghatalmazott ügyvédje útján rendkívüli lemondással érvényesen megszüntethette (lásd az eset bővebb ismertetését lapunk 2006/IX. számában).

Az alakiság megsértésének következményei

A munkaviszony megszüntetését célzé megállapodást, illetve jognyilatkozatot a munkáltató nevében az arra jogosult személynek kell aláírnia, ennek hiányában a munkáltatói intézkedés jogi hatásait tekintve érvénytelen, de jogkövetkezményeit tekintve az Mt., illetve a bíréi gyakorlat szerint jogellenes, és az Mt. 100. §-ában meghatározottak alkalmazásának van helye (MK 95.).

A jogszabályba ütköző munkáltatói döntés esetében is az érintett munkavállaló hivatkozhat arra, hogy a körülményekből kellő alappal következhetett az eljáré személy jogosultságára. Ezért ezen körülmény figyelmen kívül hagyásával kérheti a bíróságtól a jogviszonyt megszüntető intézkedés érdemi elbírálását és a jogellenes megszüntetésre alapított jogkövetkezmények alkalmazását.

Az írásba foglalás elmulasztása miatti érvénytelenség (jogellenesség) nem abszolút, orvosolhaté. A bíréi gyakorlat számos olyan esetet ismer, ahol a felek elfogadták és vita nélkül végre is hajtották az alakiság megsértésével tett nyilatkozatot, vagy megállapodást és ezáltal az egyébként érvénytelen nyilatkozat vagy megállapodás érvényessé vált. A formakényszer célja szerint a jogbiztonságot hivatott szolgálni. Az írásba foglalás követelménye az elhamarkodott kijelentések ellen kíván védelmet nyújtani, ezért jogvédelem nem jár az önkéntes teljesítőnek saját magatartásával szemben.

A közös megegyezést a felek nem foglalták írásba, de elszámoltak egymással, a munkakör átadása megtörtént. A kötelező alakiság nélkül a felek kifejezett szándékuk szerint eljártak a munkaviszony megszüntetésénél, ezért ilyen körülmények mellett a jóhiszemű és tisztességes eljárós elvének sem felelt meg, hogy a munkavállaló utébb formai jogellenességre hivatkozva anyagi igényeket támasztott a munkáltatóval szemben. A megfelelő alakszerűség hiányában is a munkaviszony a felek által megjelölt napon és médon megszűnt, ami utólag nem tekinthető jogellenesnek (LB Mfv. II. 10.907/1997.).

Hasonlé megítólés alá vonta a bíróság azt az esetet is, amikor a munkavállaló tudomásul vette az egyébként jogellenes - prébaidő hiányában azonnali hatályú - felmondást és kifejezett nyilatkozata szerint ennek ellenére nem kérte a munkaviszony helyreállítását. Ezt a tényt úgy értékelte a bíróság, hogy a felek kölcsönös akarata a munkaviszony a munkaviszony felszámolására irányult BH 1996/622.).

Másik esetben a munkavállaló kezdeményezésére történt a munkaviszony megszüntetése, amely a munkavállaló önkéntes közreműködésével foganatba ment. Ha munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban foglaltakat saját érdekében álléként önként teljesíti, saját magatartásával szemben utébb nem igényelhet jogvédelmet. A munkaviszony megszüntetése az önkéntes távozása, tehát saját ténykedése révén foganatba ment, és ennek következtében érvényessé vált (BH 1995/680.).

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Egy nagy minimálbér-emelés csak fokozná a munkaerőpiaci bajokat

- Már félig rokkant a magyar, mire eléri a nyugdíjkorhatárt

- Félezren maradhatnak munka nélkül Hargita megyében

- Varga: közel a kompromisszum

- A kamionsofőrök helyét is átveszik a robotok

- Kedvezőtlenül alakul a migránsok munkaerő-piaci integrációja

2012.

- Jövőre is támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a kormány

2011.

- Negyedmillió közmunkás

- A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne

2005.

- Egyelõre nincs alku a minimálbérrõl

2004.

- A prémium évek programról - Lehetõség a nyugdíj elõtt álló köztisztviselõknek

- Több mint 57 milliárd forint humánerõforrás-fejlesztésre

Ön a 122917 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.190.32