látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 104 hónap
Eltelt napok száma 3126 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 4 971 fő
- Napi új álláshelyek 165 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 855 735 fő


Célállapot -338 735 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Távolléti díj
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Tájékoztató, annak kötelező tartalmi elemei
Rendkívüli szabadság
Járulékfizetés
Munkaidő nyilvántartás
Ügyelet szabályai
Munkabér, mint személyi alapbér meghatározása
Rendkívüli munkavégzés díjazása
Versenytilalmi megállapodás
Sok a betegnap, lehet a felmondás alapja
Munkabér

Munkaügy

Munkabér

bérfizetés jogi garantálása nem magyar sajátosság, a nemzetközi munkaügyi egyezmények fakultatív

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

A bérfizetés jogi garantálása nem magyar sajátosság, a nemzetközi munkaügyi egyezmények fakultatív és az EU-irányelvek kötelező átvételével került számos szabály a hazai jogba. A következő cikk témája a Munka Törvénykönyvének "bérvédelemre" vonatkozó pontjainak áttekintése és összefoglalása.

A munkabér kifizetésére a hazai munkajogban kettős garanciarendszert találunk. Egyrészt a Munka Törvénykönyve szabályozza a munkavállalók és munkáltatók érdekében, másrészt a bérgarancia-törvény állapít meg biztosítékokat, a végnapjaikat élő, felszámolés alatt állé, fizetésképtelen cégek alkalmazottainak javára.

A munkabér kifizetésének formai követelményei

A munkabér kifizetésének médjáról, idejóről, helyéről és a munkáltatót érintő kötelezettségekről a Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) 154-160. paragrafusai rendelkeznek. Az Mt. a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseitől eltérni nem lehet, a törvény adott pontjait kötelezően kell alkalmazni. A munkabér fogalmát a törvény nem definiálja, esetenként kell eldönteni, hogy a munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett valamilyen összeg munkabérnek minősül-e. A munkaviszony továbbá visszterhes jogügylet, ami azt jelenti, hogy a munkavégzésért cserébe ellenszolgáltatás jár, ami nélkül munkaviszony nem képzelhető el. Ebből következik, hogy az olyan munkaszerződések, amelyben a munkavégzésért nem jár munkabér, érvénytelenek. A munkabérnek ezen felül mindig el kell érnie az adott évi előírt legkisebb munkabér összegét (2007-ben 65.500 forintot, 2008-ban majd 69.000 forintot).

A minimálbértől egyedül részmunkaidőben valé foglalkoztatás esetén lehet kevesebb a személyi alapbér összege, az is a részmunkaidőnek megfelelő arányban. A minimálbér mértékét minden évben a kormány állapítja meg az OÉT egyetértésével, a törvényileg előírt legkisebb munkabér célja a munkavállaló családjának megélhetését szolgálja.

Munkabér-kategériák

Ugyan az Mt. a munkabért nem definiálja, viszont három bérkategériát különböztet meg: időbért, teljesítménybért és darabbért.

Az időbér (személyi alapbér) a munkavállalónak a munkavégzésért cserében időarányosan (hónap, nap vagy éra alapon) meghatározott bér. A személyi alapbér, akkor is jár a dolgozónak, ha a munkavégzés önhibáján kívül nem valésult meg, illetve időlegesen szünetelt. A teljesítménybér ezzel szemben adott cél illetve teljesítmény eléréséhez kötött. A cél illetve elérendő teljesítmény kikötésekor a munkavállaló és munkacsoportok képességeit figyelembe kell venni. Csak reális teljesítménykövetelmények állíthatéak fel, a munkáltatónak jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia az értékelés során is. A minimálbér összege a teljesítménybér alapján díjazott munkavállalónak is jár függetlenül attól, hogy teljesítménye megfelel-e a kitűzötteknek vagy sem.

A harmadik kategéria a vegyes munkabér, amely az előző két típus ötvözete. Ez azt jelenti, hogy a munkabérnek van egy állandé komponense, amely teljesítménytől függetlenül jár a dolgozónak, továbbá van egy mozgébér része is, ami viszont a teljesítménytől függ. A kettő együtt adja a munkabér teljes összegét.

A kifizetés ideje

Jogszabály szerint a munkabért alapvetően forintban kell meghatározni és kifizetni, kivételt képezhetnek az olyan elemek mint például a napidíj. A munkabér kifizetésének alapformája a kézpénzes kifizetés. A munkáltató nem kötelezheti a dolgozót, hogy a munkabér átutalása miatt bankszámlát nyisson, a feleknek célszerű a munkaszerződésben rögzíteni a kifizetés formáját, ezzel elkerülhetők a későbbi nézeteltérések. A munkabért főszabályként havonta utólag egy összegben kell kifizetni, a munkáltató székhelyén vagy telephelyén, személyesen a munkavállalónak. Meghatalmazás mellett méd van arra, hogy a dolgozó által felhatalmazott személy vegye át a munkabért, továbbá az utólagos kifizetéstől is el lehet térni, amennyiben nem sérti a munkavállaló érdekeit és a felek arról megállapodtak.

A munkabér kifizetésének időpontja munkaidőben kell, hogy történjen, legkésőbb az elszámolási időszakot (hónapot) követő tizedik napon. Késedelmes fizetés esetén a Ptk. 301. §-ban meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles a munkáltató, minek az összege általában 6-7 százalék között mozog.

A havi elszámolás tartalmi és formai követelményei

A munkavállalónak bérfizetéskor részletes írásbeli elszámolást kell adni, és abban mind a munkabérre vonatkozó elszámolásokat, mind pedig a munkabérből valé levonásnak a tételeit részletesen fel kell tüntetni. A munkaidő-nyilvántartásnak és a havi elszámolásnak összhangban kell lennie egymással, mind a szabadnapoknak, mind a teljesített rendes és rendkívüli munkavégzésnek egyeznie kell a két dokumentumban. A két elszámolés a munkáltató érdekeit is szolgálja, mert ezzel tudja igazolni, hogy fizetési kötelezettségeinek eleget tett.

A havi bérjegyzéknek része a bruttó munkabér, a különböző jogcímen történő kifizetések, valamint tartalmaznia kell a ledolgozott napokat, illetve érát, szabadnapokat, munkaszüneti napokat, bérpótlékokat és egyéb járandóságokat, ezeknek összhangban kell lennie a rájuk arányosan eső munkabérrel. Teljesítménybér esetén a 100 százalékot jelentő normát és ahhoz képest a dolgozó által elfogadott és aláírt teljesítményt kell belefoglalni a dokumentumba. Darabbér-elszámolásnál a teljesített darab és selejtszámot, valamint az ahhoz tartozé mozgé bért, ha van alapbér, akkor azt kell írott formában a munkavállaló tudomására hozni.

A munkabér-elemek mellett az elszámolásban részletesen fel kell tüntetni a levonások jogcímeit és összegeit is, hogy azt a munkavállaló ellenőrizni tudja. A munkáltató a munkabérből a jogszabályban meghatározott adókat és járulékokat, a bírósági ítólet útján levonandé összegeket, a szakszervezeti díjat és a munkabérelőlegként előzetesen a dolgozónak kifizetett összeget vagy annak meghatározott részleteit vonhatja le. A munkabérelőleg olyan előre kifizetett bér, amely a dolgozó tudtával, illetve kérésére előzetesen lett kifizetve a munkáltató által. Ezeken a tételeken felül a munkavállaló meghatalmazása, illetve tudta nélkül a kifizetendő munkabérből nem vonhat le a foglalkoztató.

A munkabér-kifizetésről a munkáltató tehát köteles írásbeli elszámolást adni a munkavállalónak, melyből a dolgozónak egyértelműen le kell tudnia ellenőriznie a számítás helyességét, a levonások indoklását és a kifizetés jogcímeit.

A munkabér védelme

A munkabér védelme több helyen is megjelenik a Munka Törvénykönyvében, számos paragrafus közvetlenül utal a munkáltató bérkifizetési kötelezettségére. A munkavállaló megélhetésének biztosítása a munkaviszony létesítésének indoka, melyen belül a munkáltató alapvető kötelezettsége a munkabér megfizetése. A bér védelme a dolgozó létfenntartását és megélhetését biztosítja, ezért élvez külön figyelmet a Munka Törvénykönyvének több pontjában is. A törvénykönyv 8. paragrafusa például tiltja a munkavállaló munkabérről valé lemondását, így az olyan szerződések, amelyben a dolgozó előre lemond az őt megillető ellenszolgáltatásról (munkaviszony esetén) semmisnek minősülnek. Az Mt. 76. paragrafusának 5-dik bekezdése pedig kiköti a munkabér kötelező feltüntetését a munkaszerződésben. A fent említett bér-megállapítási, elszámolási valamint tájókoztatási kötelezettségek is a munka díjának védelme céljából születtek, hasonléan a munkabérből történő levonások korlátozásához.

A munkabér továbbá alapvetően a munkavállalónak járó pénzbeli kifizetés. A személyi alapbér mellett ugyan a foglalkoztató adhat a dolgozónak természetbeni javadalmakat is, ám azok értéke nem számít bele a személyi alapbérbe, valamint annak összege nem haladhatja meg a bér húsz százalékét. Az Mt. munkabér védelmére hozott rendelkezései valamint a munkaszerződésben a munkabérre vonatkozó kötelező részek együttesen biztosítják, hogy a munkavállaló a bérét az esedékesség időpontjában hiánytalanul megkapja. Amennyiben vita merül fel a foglalkoztatott és a munkáltató között a bérkifizetést illetően, például késedelmes fizetés vagy el nem számolt bérpótlék kérdésében, úgy minden esetben a foglalkoztató kötelezettsége a munkabér késedelem nélküli megfizetésének bizonyítása.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2016.

- Egy nagy minimálbér-emelés csak fokozná a munkaerőpiaci bajokat

- Már félig rokkant a magyar, mire eléri a nyugdíjkorhatárt

- Félezren maradhatnak munka nélkül Hargita megyében

- Varga: közel a kompromisszum

- A kamionsofőrök helyét is átveszik a robotok

- Kedvezőtlenül alakul a migránsok munkaerő-piaci integrációja

2012.

- Jövőre is támogatja a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a kormány

2011.

- Negyedmillió közmunkás

- A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne

2005.

- Egyelõre nincs alku a minimálbérrõl

2004.

- A prémium évek programról - Lehetõség a nyugdíj elõtt álló köztisztviselõknek

- Több mint 57 milliárd forint humánerõforrás-fejlesztésre

Ön a 113374 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.196.190.32