látogató számláló

 
 

M-T MUNKAÜGYI TANÁCSADÓ IRODA

H I R D E T É S



Hozzáférés
Felhasználói név:
Jelszó:


Regisztráció
24 óra
Egymillió munkahely
Álláshelyek (2010.05) 3 756 000 fő


Cél
- Álláshelyek (2020.05) 4 756 000 fő
- Havi új álláshelyek száma 8 333 fő
- Napi új álláshelyek száma 273 fő


Eltelt hónapok száma 102 hónap
Eltelt napok száma 3069 nap


Aktuális
- Álláshelyek 4 273 000 fő
- Havi új álláshelyek 5 068 fő
- Napi új álláshelyek 168 fő


Új munkahelyek száma 517 000 fő
Cél - Időarányos új munkahelyek száma 840 131 fő


Célállapot -323 131 fő
Ajánlott hírek
2017 évi változások összefoglalója - Munkaszüneti napok
Megjelent a minimálbér rendelet
8 órában is dolgozhatnának megváltozott munkaképességű személyek
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába
Pályázati lehetőségek rugalmas foglalkoztatásra
Foglalkoztatás bővítő programok indulnak idén is
Foglalkoztatást érintő változások 2016 január 1 napjától
Minimálbér - Bérminimum 2016
111 ezer forint lesz a minimálbér jövőre
Foglalkoztatási minimum bevezetését tervezik
Legolvasottabb
Rendes szabadság, alapszabadság, pótszabadság szabályai
Műszakpótlék, éjszakai pótlék szabályai
Vasárnapi munkavégzés szabályai
Távolléti díj
Felmentés a munkavégzés alól, munkabér a felmentési idő alatt
Rendkívüli felmondás szabályai
Megjelent az Erzsébet kártya rendelet
Végkielégítés szabályai
2012 változásai a foglalkoztatást közvetlenül érintő területeken
Foglalkoztatás helyettesítő támogatás szabályai 2011. szeptember 1-től
Munkaerőpiaci adatok
Erős létszámleépítés agrárcégnél
Tovább javultak a foglalkoztatási adatok
A munkanélküliség 6,4 százalékra csökkent
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 251 ezerre nőtt
306 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma
111 ezer fővel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt
4 millió 142 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma
22 éves csúcson van a foglalkoztatás
Az NFSZ adatai szerint 395,2 ezer nyilvántartott álláskereső volt hazánkban
7,4% a munkanélküliségi ráta
Legfrissebb pályázatok
Álláshirdetések
Szavazás
Jelenleg nincs folyamatban levő
szavazásunk.

Korábbi szavazások
Munkajog
Táppénz szabályok változásai
Távolléti díj és a személyi alapbér kapcsolata, összetevõi
Munkaszerződés érvényessége
Nyugdíjas foglalkoztatott
Egyéb jogviszony
Tgyás igénylés
Hogyan számítják az átlagkeresetet
Költségtérítés
Start Extra
Start Plusz

Munkaügy

Nyereségminimum - a volt elvártadó

"Nyereségminimum" a társaságiadó-alanyoknál A társaságiadó-törvény a régi szabályokhoz hasonlóan előírja a normál szabályok

Megjelent: 2010. január 01., péntek | Forrás: MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda

"Nyereségminimum" a társaságiadó-alanyoknál

A társaságiadó-törvény a régi szabályokhoz hasonléan előírja a normál szabályok szerinti adóalap megállapítását, valamint a jövedelemminimum megállapítását is. Amennyiben a minimális nyereség nem éri el a társasági adó alapját, akkor az adózé választhat: vagy az adózás rendjóről szóló törvény szerint a bevallása mellé ún. kiegészítő nyilatkozatot tesz, vagy a nyereségminimumot tekinti adóalapnak.

"Nyereségminimum" alél mentes társaságok

A törvény tételesen felsorolja azokat a társaságiadó-alanyokat, amelyeknek nem kell a nyereségminimum után adózni. Idetartozik az MRP, a kht., a vízitársulat, az alapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon és az önkéntes kölcsönös biztosítépénztár.

Mentes még a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság is.

Nem kell a minimális jövedelmet meghatározni a vállalkozásoknak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben.

Ha az adózét az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta, akkor nincs minimumnyereség-megállapítási kötelezettsége.

Elemi kár

A nyereségminimum megállapítása és ez utáni adózés aléli mentesülés esete az elemi csapás, így különösen a jógeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hé-, jóg- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy biolégiai eredetű tűz.

A példálézé jelleggel felsorolt elemi csapások csak akkor számítanak adózási szempontból mentesítő kárnak, ha a mértékük az adózé megelőző adóévi árbevételének legalább a 15 százalékét elérik. Ha az adózé év közben kezdett, akkor az árbevételt évesíteni kell, ha átalakulással jött létre, akkor a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, vagy összesített, vagy megosztott árbevételét kell figyelembe venni.

Az elemi csapás megtörténtét igazolni a kár tényét tartalmazé okmánnyal kell. Ilyen lehet a biztosíté, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztréfavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv vagy más okmány, de ha az adózé nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal, akkor az adózé által kiállított saját jegyzőkönyv is szolgálhat igazolásul.

Ha pusztán a saját készítésű jegyzőkönyv áll rendelkezésre az elemi csapás igazolására, akkor azt a kár keletkezését követő 15 napon belül az illetékes állami adóhatósághoz meg kell küldeni. Ha az adózé az igazolást nem küldi el a mondott határidőig, akkor a késedelem igazolással nem menthető ki, az elemi kár miatti mentesség nem érvényesíthető, a határidő tehát jogvesztő.

A "nyereségminimum" meghatározása a társaságoknál

Azoknak, akiket a törvény nem mentesít, a nyereségminimum meghatározásakor az összes bevételből kell kiindulniuk. Csökkentő tételként érvényesíthetik a társaságiadó-alanyok az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott közvetített szolgáltatások értékét, valamint - a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandé közös adózási rendszerről szóló közösségi irányelvnek megfelelően - a kedvezményezett átalakulást, kedvezményezett eszközátruházást és a kedvezményezett részesedéscserét érintő levonhaté tételeket.

Figyelmen kívül kell hagyni - a nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység során keletkezett telephelynek betudhaté jövedelemminimumot is.

Növelő tételként a kedvezményezett átalakulással, kedvezményezett eszközátruházással, valamint a kedvezményezett részesedéscserével kapcsolatos gazdasági eseményekhez kapcsolédé tételeket kell figyelembe venni.

A nyereségminimum az így meghatározott növelő és csökkentő tételekkel médosított jövedelem 2 százaléka, ez után kell megfizetni a 10, 16 százalékos társasági adót.

"Nyereségminimum" az egyéni vállalkozóknál

Az egyéni vállalkozóknak azt kell figyelni, hogy a személyijövedelemadó-törvény 4. és 10. melléklete szerint megállapított bevétel és a 11. számú melléklet alapján megállapított költségek különbözetének az egyébként a "normál" adóalapot érintő bevételt növelő és csökkentő tételeknek a figyelmen kívül hagyásával mekkora az összege. Ha nem éri el az elvárt jövedelemminimumot, akkor az egyéni vállalkozónak is választania kell: vagy adózik a nyereségminimum után, vagy igazolja az alacsony jövedelmet.

Adéalap, adó, mentességek az egyéni vállalkozóknál

Az egyéni vállalkozó esetében a minimumnyereség alapja egyenlő a már említett mellékletek rendelkezéseinek figyelembevételével megállapított, az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentett jövedelem 2 százalékával. Az adó mértéke - a társaságiadó-alanyokhoz hasonléan - 10, illetve 16 százalék.

Nem kell ezt a szabályt alkalmazni a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, de csak akkor, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély nem folytatott egyéni vállalkozói tevékenységet.

A már említett médon és feltételekkel az elemi kár esetén sincs nyereségminimum-megállapítási és adófizetési kötelezettség. A tevékenységét nem egész évben folytató vállalkozónál az egy naprajutó átlagos napi bevételt kell évesíteni (365 nap figyelembevételével), és a feltétel, hogy a kár értéke legalább ennek a bevételnek a 15 százalékét érje el. Az igazolás médja ugyanaz, mint a társaságiadó-alanyok esetében, és az elemi kárt igazolé saját jegyzőkönyv beküldésére nyitva állé határidő az egyéni vállalkozóknál is jogvesztő.

Kiválasztés az ellenőrzésre

A bevalláskiegészítő adatokat az állami adóhatóságnak fel kell dolgoznia, és számítógépes kockázatelemző programmal kell ún. egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére kiválasztania. Ez a vizsgálat elsősorban az adózé irataira terjed ki, amelynek során a revizorok ellenőrzik, hogy az adózé az egyes kötelezettségeit az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas médon teljesíti-e. Az ilyen ellenőrzés önmagában nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Kiválasztani azokat az adózékat fogják, akiknél alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy a szabálytalan költségelszámolásnak a következménye.

Nyereségminimum helyett nyilatkozat

A korábbi alkotmánybírósági határozatra figyelemmel az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az adózé - akár a társasági adó, akár a személyi jövedelemadó hatálya alatt áll - bizonyítsa: az, hogy nem éri el a minimális nyereséget, valés okokra vezethető vissza. Ezt a lehetőséget, illetve inkább kötelezettséget az adózás rendjóről szóló törvény írja elő, amikor kimondja, hogy ha az adózé nem választja adóalapként a nyereségminimumot, akkor köteles az adóbevallásához bevallást kiegészítő nyomtatványt mellékelni.

Nem lehet a bevallás kiegészítését úgy sem elkerülni, hogy mondjuk az adózé a bevallásában a minimumnyereséget meghaladó adóalap után vallja be, de azt utébb önellenőrzéssel médosítja. Ha az önellenőrzés következtében csökken az adóalap a minimális jövedelem alá, akkor az önellenőrzési lap mellékleteként kötelező a bevalláskiegészítő nyilatkozat megtétele.

A nyomtatványt az APEH rendszeresíti, a jogkövetkezmények szempontjából pedig a nyilatkozat adóbevallásnak számít.

Értelemszerűen külön nyomtatvány készül a társas és külön az egyéni vállalkozók részére, a kérdések pedig az adóévre és az azt megelőző évre vonatkoznak.

Ha a kitöltött nyilatkozat hibás vagy hiányos, akkor - a nyilatkozat nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül kiküldött adóhatósági értesítésre - az adózénak azt ki kell javítania.

Átmeneti szabályok 2007-re

A nyereségminimum-megállapítási kötelezettségre vonatkozó szabályok 2007. július 1-jón léptek hatályba. A naptári évtől eltérő üzleti évet választé adózék közül azoknak kell alkalmazni, amelyek 2008. január 1-jót követően nyújtanak be bevallást a 2007. adóévről.

Tekintettel arra, hogy 2007-re vonatkozóan csak a második félévre kell figyelembe venni az új szabályokat, ezért a törvénymódosítás átmeneti rendelkezést tartalmaz a társaságiadó-alanyok és az egyéni vállalkozók esetében is.

Egyéni vállalkozók átmeneti szabályai 2007-re

Az egyéni vállalkozónak is lehetősége van választani, hogy 2007-re melyik módszerrel állapítja meg a fizetendő vállalkozói személyijövedelemadó-alapját.

    Időgép - Ez történt ezen a napon!


2014.

- Százezer új munkahelyet hozhat Magyarországon a felhő

2011.

- A Bosch új gyártócsarnokát adták át Miskolcon

2009.

- Több mint ötezer friss diplomás regisztrált a munkaügyi központokban

- Tovább csökkent az első ízben munkanélküliségi segélyért fordulók száma

- Négymilliárd forint erdészeti közmunkaprogramra

2008.

- A munkaügyi hatóság hétvégén Etyeken tartott ellenőrzést

- Több mint egymilliárd forint büntetést szabott ki a munkavédelmi főfelügyelőség a nyáron

- A foglalkoztatási helyzetet a stagnálás jellemzi

2007.

- Mobilitási hét

- Luxemburg megnyitja munkaerõ-piacát a kelet-európaiak elõtt

- Modernizált munkaügyi központok

- Újabb munkaerőpiaci nyitás

- Sokan sokat tekertek

Ön a 113764 olvasó. Köszönjük!

 
 

 
 
    Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Amennyiben regisztrált felhasználónk, a belépést követően megteheti hozzászólását.

Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó | Szeretnék regisztrálni!
 
    Pályázat kereső
Adjon meg keresőszót:
 
    Álláskereső
Írja be a keresett munkakört:
 
    Bérkalkulátor
A munkavállaló havi bruttó bére
(legalább 10.001,- Ft):
 
    Fogalomtár
Írja be a keresett fogalmat:




H I R D E T É S


A szerkesztőség fenntartja magának a jogot arra, hogy a hozzászólási jogot megvonja, amennyiben a felhasználó durva, trágár, másokra sértő kifejezéseket használ, illetve hozzászólása a jóerkölcs etikai normáit megsérti.

H I R D E T É S


N E M Z E T I    F O G L A L K O Z T A T Á S I    S Z O L G Á L A T    (NFSZ)


F O N T O S A B B    S Z A K M A I    I N T É Z M É N Y E K ,   S Z E R V E Z E T E K !

P A R T N E R E I N K

H-2600 Vác, Szivárvány utca 56.
H-2133 Sződliget, Mátyás király utca 55.

Kapcsolat

A feladó neve:


Feladó e-mail címe:


Az üzenet tárgya:


Az üzenet:

Még karaktert írhat.





ipcimed.hu Az Ön IP címe (kizárólag tájékoztató jellegű információ): 54.198.142.121