Pályázat zárása: 2010-12-31

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ
KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM
Távhő-szektor energetikai korszerűsítése
c.
pályázati konstrukcióhoz
Kódszám:
KEOP-2009-5.4.0.

A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE
A pályázati felhívás és útmutató a Kormány által elfogadott 2009-2010-es időszakra vonatkozó Környezet és Energia Operatív Program akciótervei alapján kerültek kidolgozásra.
A pályázati felhívás egységcsomag öt dokumentumot tartalmaz: Pályázati felhívás és útmutató, Pályázati adatlap, az adatlap kitöltését segítő útmutató, megvalósíthatósági tanulmány útmutató (és mellékletei), támogatási szerződés minta. A pályázati felhívás és útmutató tartalmazza a pályázáshoz szükséges feltételeket, míg a támogatási szerződés minta a megvalósításra vonatkozó, általános jogokat és kötelezettségeket összegzi. Egyéb, a pályázati felhívás és útmutatóban nem szabályozott kérdésben a jogszabálygyűjteményben felsorolt jogszabályokat kell alkalmazni. A pályázati egységcsomaghoz tartozik még a tájékoztatási és nyilvánossági útmutató is.
Jelen pályázati útmutató 2009. április 22-től visszavonásig érvényes.
A1. Alapvető cél és háttérinformáció
A pályázati konstrukció alapvető és elsődleges célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint ezzel együtt a helyi és nemzetgazdasági szintű CO2 megtakarítás fokozása a távhőtermelés és -szolgáltatás primeroldali infrastruktúrájának energetikai korszerűsítésével.
A meglévő távfűtési rendszerek ma Magyarországon mintegy 2-2,5 millió lakost szolgálnak ki hőenergiával és használati melegvízzel, mintegy 650 ezer lakásban. A mintegy 63 PJ volumenű és 83%-ban földgázt felhasználó távhőpiacon az energiatermelő berendezések, az elosztó hálózatok és a hőközpontok korszerűsítése a szolgáltatás színvonalának és a megtakarított energiahordozó mennyiségének növekedését eredményezi. Ezen keresztül pedig nő a fogyasztók elégedettsége és az ingatlanaik értéke, valamint csökken az ország energiaimport-függősége és az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A konstrukció a távhőszolgáltatók és -termelők energia-takarékosság, - hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához vissza nem térítendő támogatás formájában járul hozzá.
Jelen kiírásban a pályázatok egyfordulós standard kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra.
Ennek lényege, hogy a pályázónak egy részletesen kidolgozott projektet (Pályázati adatlap és megvalósíthatósági tanulmány, valamint egyéb kötelező mellékletek) szükséges benyújtani, mely alapján döntés születik, és támogatás esetén ezen projektjavaslat alapján valósítható meg a projekt.
A2. Részcélok
Jelen pályázati kiírás esetében nem értelmezett.
A3. Rendelkezésre álló forrás
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a jelen konstrukció esetében összesen 2009-2010. évre 8 milliárd forint.
Jelen pályázati kiírás forrását a Kohéziós Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
B. PÁLYÁZÓK KÖRE
B1. Jogi forma
Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolás szerint):
VÁLLALKOZÁS
1 Jogi személyiségű vállalkozás
11 Jogi személyiségű gazdasági társaság
113 Korlátolt felelősségű társaság
114 Részvénytársaság
115 Európai részvénytársaság
12 Szövetkezet (kivéve lakásszövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet)
A pályázó vállalkozások (távhőszolgáltatók, távhőtermelők), jelen pályázati kiírásra csak akkor pályázhatnak, ha távhőszolgáltatói működési engedéllyel rendelkeznek.
B2. Méret
A C1.1. szerinti tevékenységek esetében nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, aki, vagy amely, a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet 2.§ 7. pontja szerinti közszolgáltatást végző olyan vállalkozás, amelynek adózás előtti átlagos éves forgalma (nettó árbevétele) a pályázat benyújtását megelőző két pénzügyi évben elérte, vagy meghaladta a 100 millió euró összeget A C1.2. tevékenységek vonatkozásában ilyen jellegű korlátozás nem áll fenn.
B3. Székhely
Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező szervezet pályázhat.
B4. Iparág
- A pályázó vállalkozások (távhőszolgáltatók, távhőtermelők), jelen pályázati kiírásra csak akkor pályázhatnak, ha távhőszolgáltatói működési engedéllyel rendelkeznek.
- Nem részesülhet támogatásban olyan szervezet, amely a jóváhagyott, utolsó éves beszámoló vagy SZJA-/EVA bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének vagy bevételének több mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység (TEÁOR szám: 01.11-03.22) teszi ki.
C. A PÁLYÁZAT TARTALMA
C1. Támogatható tevékenységek köre
Jelen pályázati konstrukció esetében az alábbi támogatható tevékenységekre lehet pályázni:
C1.1. Távhőellátás energiahatékonysági korszerűsítése (távhő-szolgáltatói engedéllyel rendelkezők esetében) az ún. közszolgáltatási határozat feltételrendszerének megfelelően.
ezen belül:
1. Hulladékhő hasznosítás
2. Primer hőtávvezetékek cseréje, illetve föld feletti távhő vezeték hőszigetelése, föld alá helyezése
3. Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, felhasználói hőközpontok korszerűsítése
4. Változó tömegáramú rendszer kialakítása
5. Hőhordozó közeg váltása (gőzrendszer átalakítása forróvizes rendszerre)
6. Távhőtermelő berendezések (kazánok) energiahatékony korszerűsítése
7. Meglévő, villamos energiával működő hűtési rendszerek cseréje távhővel üzemelő hűtőgépekre (távhűtés kiépítése)
8. Új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolása
9. A villamos energia kizárólag saját célú felhasználásával kapcsolt hő- és villamosenergia-temelés létesítése, trigeneráció feltételeinek megteremtése, hőtárolók létesítése
Fenti tevékenységek egymással kombináltan is alkalmazhatók
C1.2. Távhőellátás energiahatékonysági korszerűsítése (távhő-szolgáltatói engedéllyel rendelkezők esetében) az ún. regionális beruházási támogatás feltételrendszerének megfelelően
1. Meglévő, villamos energiával működő hűtési rendszerek cseréje távhővel üzemelő hűtőgépekre (távhűtés kiépítése)
2. Új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolása
3. A villamos energia kizárólag saját célú felhasználásával kapcsolt hő- és villamosenergia-temelés létesítése, trigeneráció feltételeinek megteremtése, hőtárolók létesítése
A C1.1. és a C1.2. szerinti tevékenységek egymással NEM kombinálhatók.
A C1.1. 7), 8) és 9) pontjai, illetve a C1.2. 1), 2) és 3) pontjai azonosak.
Amennyiben a fejlesztés kizárólag e két tevékenység valamelyikére (vagy mindkettőre) vonatkozik, a pályázó szabadon választhat, melyik feltételrendszer (közszolgáltatási határozat, regionális beruházási támogatás) szerint kívánja igénybe venni a forrásokat. A pályázati útmutató egyes fejezeteiben a két feltételrendszer egymástól elkülönítve (utalva a C1.1. és C1.2. pontokra) jelenik meg a követhetőség érdekében.
C2. Nem támogatható tevékenységek köre
1. Új építmény létrehozására ebben a konstrukcióban nem lehetséges pályázni, kivéve
o a szolgáltatói hőközpontok szétválasztását célzó projektek indokolt nagyságú, technológiai célú építmény építését.
o az új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolását célzó projektek indokolt nagyságú, technológiai célú építményei.
o kapcsolt hő- és villamosenergia-temelés létesítését, trigeneráció feltételeinek megteremtését és hőtárolók létesítését célzó projektek indokolt nagyságú, technológiai célú építményei
2. Nem nyújtható támogatás megújuló energiaforrások alkalmazásán alapuló távhőtermelési kapacitás kiépítéséhez (ilyen célú beruházások támogatása a KEOP-2009-4.2.0/B vagy a KEOP-2009-4.4.0 pályázati konstrukció keretében lehetséges).
3. Nem nyújtható támogatás a 1080/2006/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott lakásberuházási tevékenységekhez.
4. Nem nyújtható támogatás azon távhőtermelői tevékenységre, amelyet a távhőszolgáltatást végző távhőtermelő közvetlenül a nem lakossági felhasználónak, egyedi (nem közüzemi) szerződés alapján végez.
5. Nem nyújtható támogatás abban az esetben, ha a létesítendő kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés célja a villamos energia értékesítése.
C3. Elszámolható költségek köre
A pályázóra a költségek költségkategóriába sorolása tekintetében a számviteli törvény előírásai az irányadóak.
Kizárólag a C.1.1 és a C.1.2 pont felsorolásban szereplő tevékenységekhez kapcsolódó költségek vehetők figyelembe, egyéb költségek nem. Azaz a projektelemeken belül elszámolható költségek felsorolása teljes körű, a felsorolásban nem szereplő költségek nem számolhatók el. Nem számolhatók el mindazon költségek, melyek a projekt megvalósulásához nem elengedhetetlenül szükségesek.
A 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet szerint a következő típusú "állami támogatás" nyújtható: (1) csekély összegű támogatás, (2) regionális beruházási támogatás, (3) közszolgáltatások ellentételezésére nyújtott támogatás. Az állami támogatás szabályrendszere az útmutató D1 pontjában kerül részletesen kifejtésre.
Az elszámolható költségekre vonatkozó általános feltételek:
- A költségek felmerülésének legkorábbi időpontja 2007. január 1.
- Elszámolni kizárólag a végérvényesen a kedvezményezettet terhelő, ténylegesen felmerült költségeket lehet, melyek számlával, bevallással, egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak.
- Elszámolni azokat a költségeket lehet, melyek közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekt tevékenységéhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához, szerepelnek a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában.
- A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési szerződésben rögzített árat). A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása. A Támogatási Szerződés mellékletét képezi a Költségvetési tábla. (A költségvetési tábla a pályázathoz is csatolandó, lásd XI. melléklet).
- Több, egymástól műszakilag és időben elkülönülő beruházási ütem esetén, a költségvetési táblát az egyes ütemek szerint, és összesítetten is meg kell adni. Az egyes ütemek között átfedés lehet, az egyik ütem megvalósítási szakasza egybeeshet az (időben utána) következő ütem előkészítési szakaszával. A projekt egyes projektelemeire, illetve az előkészítésre vonatkozó maximális mértékeinek előírása az összevont költségvetésben megadott összegekre vonatkoznak. (Az egyes ütemek előkészítési költségei esetenként meghaladhatják a 6%-os korlátot, azonban az összes előkészítési költség nem.) A több költségvetés elkészítése és a pályázat tevékenységeinek ütemekre történő bemutatása a megvalósítási tanulmányban különösen indokolt, ha klasszikus előkészítési költségek (pl. tervezés) merül fel, jóval a projekt megkezdését (pl. építési naplóba történő első bejegyzés) követően. Az ütemekre bontás esetén, a pályázati anyagban - így például a létesítményjegyzékben - az egyes ütemeket elkülönítetten mutassák be.
A nem megosztható költségeket - tipikusan ilyen lehet pl. a projektmenedzsment, nem szükséges megbontani, azokat az 1. ütem költségvetés táblájában (és az összevont költségvetési táblában) kell szerepeltetni.
- Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel.
- A projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek.
- A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, ill. amilyen mértékben annak célját szolgálják.
- Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás.
Az elszámolható költségek kizárólag a kedvezményezett által le nem vonható áfát tartalmazhatják. A kedvezményezett által levonható áfa elszámolására nincs lehetőség!
Amennyiben az áfa levonható, nem számolható el még abban az esetben sem, ha a kedvezményezett ténylegesen nem él a visszaigénylés lehetőségével. Nem egyértelmű helyzetekben célszerű az illetékes APEH igazgatóság nyilatkozatának előzetes kikérése, mivel a támogatást nyújtó szervezettől nem várható el, hogy minden esetben egyértelműen meg tudja állapítani az áfa levonás lehetőségét.
D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK
D1. Támogatás formája és jogcíme
A Pályázó működési támogatásának nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban részesül (a támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás).
A jelen pályázati konstrukció keretében nyújtott támogatások a Szerződés 86., 87. és 88.cikke szerinti állami támogatásnak minősülnek.
Jelen pályázati kiírás keretében a "Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről" szóló 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet 3. §(1) A) pontja szerinti tevékenységekre nyújtható támogatás. A Rendelet alapján a következő állami támogatási kategóriák alkalmazhatók az egyes támogatható tevékenységek vonatkozásában:
- az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatban (továbbiakban Bizottsági Határozat)
- regionális beruházási támogatás [1628/2006/EK számú 2006. október 24-i Bizottsági rendelet (HL L 2006.11.1. 302/29.)],
- csekély összegű támogatásokra [1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379.)]
A Pályázati Útmutató C1.1. pontja szerinti tevékenységekre a közszolgáltatások ellentételezésre vonatkozó támogatás és csekély összegű támogatás; a C1.2. szerinti tevékenységekre regionális beruházási támogatás,továbbá csekély összegű támogatás nyújtható.
A közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtható támogatásra vonatkozó legfontosabb szabályok:
1. A közszolgáltatással járó ellentételezésként az állam/önkormányzat által vagy az állami/önkormányzati erőforrásokból bármilyen formában megítélt kedvezmény (támogatás) összes éves összege, a jelen támogatási konstrukcióban nyújtott támogatás éves összegével együtt sem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításával összefüggő költségeket, figyelembe véve a kapcsolódó bevételeket és a kötelezettségek biztosításához szükséges saját tőkearányos elismerhető nyereséget.
Továbbá a közszolgáltatással járó ellentételezésként az állam/önkormányzat által vagy az állami/önkormányzati erőforrásokból bármilyen formában megítélt kedvezmény (támogatás) összes éves összege, a jelen támogatási konstrukcióban nyújtott támogatás éves összegével együtt sem érheti el a 30 millió euró összeget.
Figyelem: A közszolgáltatással járó ellentételezés számításánál figyelembe kell venni az állam/önkormányzat által vagy az állami/önkormányzati erőforrásokból bármilyen formában odaítélt kedvezményeket.
Nem tartozik a közszolgáltatással járó ellentételezés fogalom-körébe a közszolgáltatás igénybe vevői által megfizetett szolgáltatási díj, függetlenül attól, hogy azt hatósági árként állapítják-e meg.
2. A figyelembe vehető költségek a közszolgáltatás működtetéséből származó költségek. A költségeket az általánosan elfogadott költségelszámolási elvek alapján kell kiszámítani, az alábbiak szerint:
a) amennyiben a vállalkozás tevékenysége kizárólag a távhőszolgáltatásra és az ahhoz szükséges általa végzett távhőtermelésre korlátozódik, minden költségét figyelembe lehet venni;
b) amennyiben a vállalkozás a távhőszolgáltatáson és az ahhoz szükséges, általa végzett távhőtermelésen kívül eső tevékenységeket is folytat, csak távhőszolgáltatással és az ahhoz szükséges távhőtermeléssel összefüggő költségeket lehet figyelembe venni (költségmegosztás);
c) a távhőszolgáltatáshoz (ideértve a távhőszolgáltató által e célra végzett távhőtermelést is) kapcsolódó költségek tartalmazzák a közszolgáltatás nyújtása során felmerülő változó költségeket, valamint a közszolgáltatással és a többi tevékenységgel egyaránt összefüggő állandó költségekhez való arányos hozzájárulást és az ésszerű nyereséget;
d) ha közszolgáltatás működtetéséhez befektetések is szükségesek - különösen az infrastruktúrával összefüggők -, akkor ezeket a költségeket is figyelembe lehet venni.
3. A figyelembe veendő bevételnek a közszolgáltatásból származó teljes bevételt tartalmaznia kell.
4. Amennyiben a közszolgáltató egy másik, az ésszerű nyereségen túl is nyereséget hozó általános gazdasági érdekű szolgáltatással összefüggő speciális vagy kizárólagos jogokkal rendelkezik, vagy más állami kedvezményekben is részesül, akkor - az Ek Szerződés 87. cikk értelmében történő besorolásuktól függetlenül - ezeket is hozzá kell adni a bevételhez.
5. Az elismerhető nyereség közszolgáltatással összefüggő saját tőkére vetített mértéke nem haladhatja meg az évi 6%-ot (ennek kiszámításához ld. a X. mellékletet [Útmutató a saját tőke arányos nyereség számításához])
6. Amennyiben vállalkozás a közszolgáltatáson kívül eső tevékenységet is végez, köteles belső számvitelében elkülöníteni a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó és a megosztással érintett eszközöket és forrásokat, bevételeket és ráfordításokat. Minden eszközt és forrást, bevételt és ráfordítást a számviteli törvény szerint meghatározott számviteli politikában rögzített, egységes és következetes számviteli elszámolás alapján kell nyilvántartania olyan módon, hogy az egyes tételek közszolgáltatási tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelműen megállapítható legyen.
7. A közszolgáltatáson kívül eső tevékenységekkel összefüggő költségek tartalmazzák az ahhoz kapcsolódó változó költségeket, az állandó költségekhez való megfelelő hozzájárulást és a tőkehozamot. E költségekre nem adható ellentételezés.
8. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatást a projekt a projekt beruházási szakaszát lezáró zárójelentés jóváhagyásától számított 5. év végéig, , a működési engedélyében és a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint a működési engedélyében megjelölt ellátási területen ármegállapító hatáskörrel rendelkező önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés keretében teljesíteni.
9. A jelen pályázati konstrukció keretében elnyert támogatással megvalósított beruházásokból származó, a pályázónál jelentkező, egyéb, a projektet terhelő költségekkel csökkentett nettó költségmegtakarítást a közszolgáltató köteles a lakossági távhőszolgáltatási díjat terhelő költségek megállapításánál csökkentő tényezőként figyelembe venni. E kötelezettségéről a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. Törvény (Tszt.) VII. fejezetében előírtak szerinti ár-megállapítási eljárásban a közszolgáltató köteles a Magyar Energia Hivatalt, illetve a távhőszolgáltatásban ár-megállapítási hatáskörrel rendelkező helyi önkormányzatot írásban tájékoztatni.
10. A közszolgáltató köteles a projekt beruházási szakaszát lezáró zárójelentés jóváhagyásától számított 5. év végéig, a távhőszolgáltatás díjának változásairól a Közreműködő Szervezetet írásban tájékoztatni. A tájékoztatás kötelező melléklete a támogatással megvalósult beruházásokból származó költségmegtakarítás felhasználására vonatkozó kötelezettség teljesítéséről szóló, a Magyar Energia Hivatal által kiadott igazolás.
11. A vállalkozás az esetleges túlkompenzáció ellenőrizhetősége érdekében köteles a projekt fenntartási időszaka alatt évente, legkésőbb az üzleti évet követő év június 15 napjáig a fenti elvek figyelembe vételével elszámolni a közszolgáltatás működtetéséből származó bevételekkel, költségekkel és eredménnyel, az üzleti évről készült, könyvvizsgáló által felülvizsgált és a vállalkozás legfőbb szerve által jóváhagyott beszámoló benyújtásával.
12. A közszolgáltatót, a fenntartási időszakon belül esetlegesen megállapított túlkompenzáció összegének megfelelő támogatás-visszafizetési kötelezettség terheli.
A regionális beruházási támogatásra vonatkozó legfontosabb szabályok:
Regionális beruházási támogatás esetén a támogatást csak induló beruházáshoz lehet igénybe venni. Induló beruházásnak minősül a tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő diverzifikációjával, egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos, illetve a létesítmény felvásárlása.
Helyettesítő, szintentartó beruházás, nehéz helyzetben lévő vállalkozások, és a pályázat befogadása előtt felmerült elszámolható költségekkel rendelkező projektek (megkezdett beruházás) nem támogathatóak. A projekt előkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás megkezdésének.
A csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó legfontosabb szabályok:
Csekély összegű (de minimis) támogatás esetén az adott és a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi év időszakában bármely kedvezményezett részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő kedvezményezett esetében a 100 000 eurónak megfelelő forint összeget. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az adott és a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról (ld. Pályázati adatlap 52. sz. nyilatkozat; és jelen pályázati útmutató F9. Csatolandó mellékletek).
Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.
A csekély összegű támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottságnak a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét.
A csekély összegű támogatásokról külön útmutató áll rendelkezésre. (IX.] melléklet)
D2. Támogatás mértéke
- A C1.1 fejezet szerinti tevékenységek vonatkozásában:
A támogatás mértékének minimuma: 10, a maximuma 50%. A tényleges értéket a támogatási intenzitásszámítás (ld. V. melléklet: Támogatási intenzitás számítási útmutató), valamint a saját tőke arányos nyereség-számítás (ld. X. melléklet: Útmutató a saját tőke arányos nyereség számításához [KEOP-2009-5 4 0_ROE_utmutato]) határozza meg.
- A C1.2 fejezet szerinti tevékenységek vonatkozásában:
A támogatás mértékének minimuma 10%, maximuma az alábbi táblázat alapján alakul. A tényleges értéket a támogatási intenzitásszámítással kell meghatározni (ld. Támogatás intenzitás számítási útmutató).
Észak-Magyarország 50
Észak-Alföld 50
Dél-Alföld 50
Közép-Dunántúl 40
Dél-Dunántúl 50
Nyugat-Dunántúl 30
Pest megye 30
Budapest 25
D3. Támogatás összege
A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 10 millió Ft, maximum 500 millió Ft lehet.
E. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK
A pályázatokkal kapcsolatos részletes eljárásokat a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelete a 2007-2013 időszak strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatása felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló rendelet, a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.
E1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fenntartja magának a jogot, hogy a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret - előrelátható - kimerülése esetén vagy egyéb indokolt esetben a benyújtás lehetőségét felfüggessze. A felfüggesztés tényét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a http://www.nfu.hu honlapon közzéteszi.
E2. A pályázatok benyújtásának módja, helye és határideje
A pályázat magyar nyelven, kizárólag a Pályázati adatlapon nyújtható be.
A Pályázati adatlap sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. Kézzel írott pályázatok feldolgozására nincs lehetőség.
A Pályázati adatlapot hiánytalanul, minden kérdésére választ adva és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Pályázati adatlap egy adott kérdése nem vonatkozik az Ön pályázatára, kérjük a Pályázati adatlap megfelelő helyén a "pályázatomra nem vonatkozik" megjegyzést bevezetni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a benyújtást követően a pályázat tartalmi elemeinek változtatására nincs lehetőség. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe.
A pályázatot 50 millió forint alatti támogatási igény esetén 2 nyomtatott példányban (1 eredeti; 1 másolat); 50 millió forint és azt meghaladó támogatási igény esetén 3 nyomtatott példányban (1 eredeti, 2 másolat), valamint mindkét esetben elektronikus formában (1 CD-n, amely tartalmazza legalább az adatlapot, a megvalósíthatósági tanulmányt, az energetikai mellékletet, a támogatási intenzitás számítást, valamint a saját tőke arányos nyereség számítást), zárt csomagolásban, postai küldeményként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a következő címre kell beküldeni:
"ENERGIA KÖZPONT" Nonprofit Kft.
Energiahatékonysági Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft.
Környezet és Energia Operatív Program
Kódszám: KEOP-2009-5.4.0
1134 Budapest, Váci út 45., A épület 6. emelet
1437 Budapest, Pf. 328
Személyes benyújtásra a fent megjelölt címen, munkanapokon az alábbi időben van lehetőség:
Hétfőtől csütörtökig 9-16 óra között
Kérjük, hogy a borítékon, valamint a CD lemez tokján jól láthatóan tüntesse fel a Pályázati Felhívás kódszámát (KEOP-2009-5.4.0), a pályázó nevét és címét. Kérjük, ellenőrizze a kitöltött adatokat és az adathordozó épségét!
A nyomtatott és elektronikus adathordozón (kizárólag CD lemezen) benyújtott Pályázati adatlapban található eltérés esetén a nyomtatott és cégszerűen aláírt Pályázati adatlap tekintendő hitelesnek, azzal, hogy a nyomtatott és az elektronikus formájú Pályázati adatlap megegyezőségéről a pályázó köteles gondoskodni.
A pályázati feltételekkel, tudnivalókkal kapcsolatban információkat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (http://www.nfu.hu) talál, felvilágosítást pedig a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség telefonos ügyfélszolgálata nyújt.
Az NFÜ telefonos ügyfélszolgálatának kék száma: 06-40-638-638.
A pályázatok benyújtása 2009. március 27-től folyamatosan lehetséges.
A pályázatok elbírálása folyamatosan történik, a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerüléséig. Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázat benyújtását követően az ellenőrzésre feljogosított szervek megkezdhetik a projekt ellenőrzését!