A zavart az okozza, hogy a munkában töltött utolsó napra vonatkozóan, a törvény kötelező jelleggel írja elő, hogy a munkavállalóval el kell számolni, járandóságait ki kell fizetni. Előfordulhat - főleg hosszabb felmentés esetén a munkavégzés alél, hogy a törvény szerint még hónapok múlva is "kvázi" munkáltatói vagyunk.

Ezeket a kifizetéseket a tényleges kifizetés hónapjában kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a kifizetés időpontja és az esedékesség időpontja mikor van.

Az adójóváírással kapcsolatban sokan vannak tévedésben, sajnos számviteli szakemberek is. Rendszeresen keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy miért nem számolják 1 350 000 forint felett év közben az arányosított adójóváírást. (Alapvetően ez arról tanúskodik, hogy a nagy hajtásban nem volt idő pontosan elolvasni a változást.)

Ennek egyszerű oka van. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem teszi lehetővé. El kell különíteni egymástól a személyi jövedelemadó előleg megállapítását és levonását év közben és az év végi adóelszámolást. Az adójóváírás jövedelemtől függő arányosítására és az így mutatkozé adókülönbözet elszámolására az év végi adóelszámolás keretében van lehetőség.

Év közben a törvény rendelkezése egyértelmű, ha az 1 350 000 forintos jövedelemhatárt eléri az adózé adóköteles jövedelme, akkor az adójóváírás tovább már nem vehető figyelembe az adóelőleg megállapítása során.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)