Az idén nem számíthatunk drámai változásra, összességében enyhe lassulás várhaté, melynek mértéke elsősorban a külső konjunktúra alakulásán múlik. Az előzetes adatoknál 0,1 százalékponttal gyorsabban, éves alapon 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2004 utolsó negyedében. A háromhavi változást kifejező index változatlanul egyszázalékos növekedést jelez. Az utébbi másfél évben 0,9 és 1,1 százalék között mozgé mutaté egyenletes teljesítményre utal. Eközben viszont jelentős szerkezeti elmozdulás történt a növekedésben. A lakossági fogyasztás dinamikája jelentősen mérséklődött, ma már a bővülés üteme messze elmarad a GDP-étől. 2004 utolsó időszakára tovább nyílt viszont az export-import ollé, és ez a (némi meglepetésre) gyengécske beruházási teljesítménnyel együtt azt jelenti, hogy a bruttó hazai termék növekedését az export húzta (lásd ábránkat). A lakosság költekezési kedvének megcsappanása egyenes következménye a bérkiáramlás normalizálédásának. Év közepén kétséges volt, hogy a fogyasztásbővülés valóban fenntarthaté üteműre mérséklődik-e, de végül is a tankönyvi eset következett be: a béralakulás változásához "simítva" alkalmazkodott a lakosság. A belföldi felhasználás moderált dinamikájához hozzájárult, hogy a közösségi fogyasztás jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi szinthez képest. A termelési oldalról becsült adatok szerint a mezőgazdaság éve volt 2004. Tavaly a szektorban előállított hozzáadott érték (a kedvező időjárósnak köszönhetően) 36 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szektor kis súlya miatt a tavalyi, átlagosan négyszázalékos GDP-növekedéshez 1,3 százalékponttal járult hozzá az agrárszféra. A gyatra decemberi teljesítmény ellenére 2004 utolsó negyedévében összességében élénkült az ipar, moderált maradt viszont a szolgáltatási ágazatok lendülete.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)