Megszűnhet a közalkalmazotti és köztisztviselői jogállás; egységes jogviszonyba kerülhetnek a közszférában foglalkoztatottak és bérezésük is változik, ha az egységes közszolgálati törvényt elfogadják.

A jelenlegi keresetek a fix bérezésen alapulnak, ezt számtalan pótlék egészíti ki. Az új bérrendszerben a keresetek mindössze 65 százaléka lenne fix, 15 százalékot a pótlékok tennének ki, a bérek 20 százaléka mozgé, teljesítmény alapú lenne. Az elvégzett munka mennyisége és minősége határozza majd meg a kereseteket, ám arra törekszünk, hogy ne csökkenjenek a kereseti lehetőségek - mondta Vadász János, a közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott. A törvény tervezetét március végéig társadalmi vitára bocsátják, a kormány elé várhatéan júniusban kerül.

A közszférában nem elbocsátások, hanem átmozgatások várhaték, a fent kevesebb, lent több munkatárs elve érvényesül majd: a hatósági, minisztériumi, igazgatási területen dolgozó vezetők pozíciója a legingatagabb, őket főként az egészségügy, szociális szolgáltatások, kultúra és közoktatás területén foglalkoztatnák tovább. Átszervezésre, karcsúsításra azonban csak az új közszolgálati törvény bevezetése után két évvel, 2008-ban kerülhet sor.

Nemcsak a közszolgálat, az egész kormány működése változások elé néz. Sárközi Tamás professzor úgy látja, legkorábban 2010-re hozhaté létre korszerűbben működő állam. Egyelőre három ilyen irányú törvénytervezet készült el: az a kormány felépítéséről, a költségvetési szervekről és az állami vagyonról. A javaslatok alapján egy egységes vagyongazdálkodási szerv jönne létre, továbbá a minisztériumok hatósági szerepköre minimálisra csökkenne - a választások előtt ezen a téren nem várhaté előrelépés.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)