2026. június 12. péntek Villő
Időjárás
Betöltés...

Munkaügyi információk
Minimálbér: 322.800.- Ft
Garantált bérminimum: 373.200.- Ft
SZJA: 15%
TB járulék: 18,5%
SZOCHO Adó: 13%

Munkaügyi Tudástár

Munkaügyi, bérszámfejtési és munkavédelmi kérdések közérthetően. Keresd meg gyorsan a választ a legfontosabb szakmai kérdésekre!

Legalább 5 karakter megadása szükséges.
Gyors szakmai segítség
400+ munkaügyi fogalom és magyarázat
Friss jogszabályi és munkajogi tartalmak
3 terület munkaügy, bérszámfejtés, munkavédelem
MNB Árfolyam
Diákmunka
A diákmunka tanulói vagy hallgatói jogviszony mellett végzett munkavégzés. Megvalósulhat munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatásban vagy iskolaszövetkezeti keretek között is. (Mt. 34. §; 2006. évi X. törvény 10/B. §)
Foglalkoztatás Jó tudni!
Rendkívüli munkaidő pótléka
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót pótlék vagy szabadidő illeti meg. A díjazás attól függ, hogy a rendkívüli munkaidő mikor és milyen beosztás mellett történt. (Mt. 143. §)
Bérszámfejtés Jó tudni!
Veszélyes anyag
Olyan anyag vagy keverék, amely egészségre vagy biztonságra veszélyes lehet. (2000. évi XXV. törvény)
Munkavédelem Jó tudni!
2007.07.13.

Csődtörvény, felszámolás változása

A módosult csődtörvényben a felszámolás elrendelésének okait változtatta meg a jogalkotó.


A felszámolés akkor rendelhető el, ha az érintett a jogerős bírósági határozatban megállapított kötelezettségét nem teljesítette, vagy ha a végrehajtás eredménytelen volt, illetve a csődeljárós keretében megszabott fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget. A negyedik változtatás, amely alig egy éve került a törvénybe, azt rögzítette, hogy a hitelező a fizetési határidő lejártát követően nem fordulhat rögtön – a teljesítetlen szerződést lobogtatva – a bírósághoz, illetve megteheti, de ez nem szolgáltat alapot a felszámolás megindítására: írásban kell felszélítania az adóst a fizetésre, és figyelmeztetni arra, hogy ha nem vitatja a tartozást és nem is teljesít 15 napon belül, akkor felszámolás indíthaté ellene. Az adós gyakran alap nélkül vitatta a tartozást, így megakadályozhatta a felszámolás megindítását. Míg ez a szabály tulajdonképpen az adóst védte, a mostani a hitelező érdekében született. Lényege, hogy az adós a követelést csak a felszélítás megérkezéséig vitathatja. Ha azt megkapja, és el akarja kerülni a felszámolást, akkor már csak egy dolgot tehet: fizet. Ám ha jogalap nélkül kényszerült a teljesítésre, akkor utébb, egy polgári perben visszakövetelheti a kifizetett összeget.Mivel Magyarországon sajnálatos médon gyakorlat, hogy a teljesítési határidőt a cégek alig veszik komolyan, így nagy az esélye annak, hogy emiatt valóban a felszámolás sorsára jutnak . Nem szabad „elaludniuk” az adós cégeknek. Merthogy a megrendelő vállalkozás, amely a pénzt követeli és szemfüles, akár egy komoly tőkeerős vállalatot is „felszámolásba dönthet”. Mégpedig úgy, hogy az új szabálynak megfelelően a szerződés szerinti határidő lejártát követő 15 napon belül megküldi a hitelezői fizetési felszélítást. Ha pedig erre a partner nem reagál, nem fizet, mert ugyan szokott és akar is fizetni, csakhogy ezt rutinból mindig fél évvel később teszi meg, akkor bajba kerülhet, mert a megrendelő kezdeményezheti ellene a felszámolást. Tény, hogy vannak kiskapuk is. Ha ugyanis az adósok „felébrednek”, akkor előre menekülnek, és várhatéan már a szerződési határidőben vitatni fogják a számlát, hogy ne váljanak zsarolhatévá a felszámolással.
(Világgazdaság)
Hirdetés
Hirdetés
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →