Számít például a munkaviszony megszüntetésének módja, a munkaviszonyban töltött idő és bizonyos esetekben a munkavállaló életkora is. Érdemes ezért pontosan ismerni a szabályokat, hogy senkit ne érjen meglepetés.

Mit mond a jogszabály?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 77. §-a rendelkezik a végkielégítés szabályairól. A törvény szerint végkielégítés akkor járhat, ha a munkaviszony a munkáltató felmondásával, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével ér véget. A végkielégítés célja, hogy anyagi segítséget nyújtson a munkavállalónak az új munkahely megtalálásáig tartó időszakban.

Mennyi munkaviszony szükséges?

Végkielégítésre főszabály szerint az a munkavállaló jogosult, aki legalább három év munkaviszonnyal rendelkezik ugyanannál a munkáltatónál. Három évnél rövidebb munkaviszony esetén végkielégítés nem jár. A munkaviszony hosszának növekedésével a végkielégítés összege is emelkedik.

Mekkora összeg jár?

A végkielégítés mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függ. Három év után egyhavi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után pedig hathavi távolléti díjnak megfelelő összeg jár. Ha a munkaviszony a munkavállaló öregségi nyugdíjra való jogosultságát megelőző öt éven belül szűnik meg, a törvény bizonyos esetekben további egytől háromhavi távolléti díjnak megfelelő emelést is biztosít.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló mond fel rendes felmondással. Szintén nem illeti meg a munkavállalót végkielégítés, ha a munkáltató azonnali hatályú felmondással szünteti meg a munkaviszonyt a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése miatt. Általában közös megegyezés esetén sem automatikusan jár végkielégítés. Ilyenkor kizárólag akkor illeti meg a munkavállalót, ha erről a felek a megállapodásban külön rendelkeznek.

Mi a helyzet közös megegyezés esetén?

Sokan úgy gondolják, hogy közös megegyezés aláírásakor automatikusan elveszítik a végkielégítést. Ez nem teljesen igaz. A közös megegyezés tartalmát a felek szabadon alakíthatják ki. Amennyiben a megállapodás tartalmazza a végkielégítés kifizetését, akkor az a megállapodás alapján járhat. Éppen ezért közös megegyezés aláírása előtt mindig célszerű alaposan átolvasni a dokumentumot.

További esetek, amikor nem jár végkielégítés

A Munka Törvénykönyve több olyan esetet is meghatároz, amikor a munkavállaló – a munkaviszony hosszától függetlenül – nem jogosult végkielégítésre. Nem jár végkielégítés akkor sem, ha a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló magatartásával összefüggő okból vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességére hivatkozva szünteti meg felmondással. Szintén nem jár végkielégítés, ha a munkáltató azonnali hatályú felmondással él a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése miatt. Ezeket az eseteket a Munka Törvénykönyve 77. §-a szabályozza.

Külön szabály vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra

Sokan nem tudják, hogy a végkielégítésre való jogosultság szempontjából a nyugdíjas munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak. A Munka Törvénykönyve 77. § (5) bekezdése alapján nem illeti meg végkielégítés azt a munkavállalót, aki a felmondás közlésének vagy – munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén – a munkáltató megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

A nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya természetesen ugyanúgy megszüntethető a Munka Törvénykönyvének szabályai szerint, azonban a végkielégítésre vonatkozó rendelkezések rá már nem alkalmazhatók. Ez a szabály akkor is irányadó, ha a munkavállaló hosszú évek vagy akár több évtizede áll a munkáltató alkalmazásában.

Fontos!

A nyugdíjkorhatár betöltése önmagában nem minden esetben jelenti azt, hogy a munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerint nyugdíjasnak minősül. A jogosultság megítélése során mindig a Munka Törvénykönyve 294. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott nyugdíjas fogalmat kell figyelembe venni, ezért vitás esetben célszerű szakember segítségét kérni.

Összefoglalva:

Eset	Jár végkielégítés?
A munkáltató működésével összefüggő okból mond fel	Igen, ha a törvényi feltételek fennállnak.
A munkavállaló mond fel	Nem.
Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló súlyos kötelezettségszegése miatt	Nem.
Nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkáltatói felmondása	Nem.
Közös megegyezés	Csak akkor, ha erről a felek kifejezetten megállapodnak.

Példa a gyakorlatból

Ha egy munkavállaló tizenkét éve dolgozik ugyanannál a munkáltatónál, és a munkáltató gazdasági okból felmond neki, akkor háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult lehet. Ha ugyanez a munkavállaló saját maga mond fel, végkielégítés főszabály szerint nem illeti meg.

Összefoglaló

Munkaviszony hossza	Végkielégítés
3 év	1 havi távolléti díj
5 év	2 havi távolléti díj
10 év	3 havi távolléti díj
15 év	4 havi távolléti díj
20 év	5 havi távolléti díj
25 év	6 havi távolléti díj

Munkavilága szakértői vélemény

A végkielégítés célja, hogy átmeneti anyagi biztonságot nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik önhibájukon kívül veszítik el állásukat. A jogosultság megítélése azonban mindig a munkaviszony megszüntetésének módjától és a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételektől függ. Munkavállalóként érdemes minden megszüntető dokumentumot alaposan átnézni, munkáltatóként pedig körültekintően alkalmazni a jogszabályokat. Egy megfelelően előkészített munkaviszony-megszüntetés mindkét fél számára kiszámíthatóbbá és jogszerűbbé teszi az eljárást.

Gyakori tévhitek

1. tévhit: Minden felmondás után automatikusan jár végkielégítés.
Nem igaz. A végkielégítés csak a törvényben meghatározott esetekben jár.

2. tévhit: Ha én mondok fel, akkor is megkapom a végkielégítést.
Nem. A munkavállaló rendes felmondása esetén főszabály szerint nem jár végkielégítés.

3. tévhit: Közös megegyezés esetén soha nem jár végkielégítés.
Ez nem igaz. A felek a közös megegyezésben megállapodhatnak végkielégítés kifizetéséről.

4. tévhit: Három évnél rövidebb munkaviszony után is jár végkielégítés.
Nem. A törvény szerint legalább három év munkaviszony szükséges a jogosultsághoz.

5. tévhit: A végkielégítés összege mindenkinél ugyanannyi.
Nem igaz. A végkielégítés mértéke a munkaviszonyban töltött időtől, egyes esetekben pedig további törvényi feltételektől függ.