Nem csak a pénz miatt megy külföldre a magyar, fáj neki, hogy nem nézik embernek
Nem elegendő a munkaerő-piaci gondok rendezéséhez az általános béremelés. Az alkalmazottak emberségesebb körülményeket követelnek. Ha nem kapják meg, lelépnek.
Korántsem csak az alacsony hazai bérek miatt krónikus itthon a munkaerőhiány, és jelentős az alkalmazottak cserélődésének sebessége a vállalatoknál. Bár általános vélekedés, hogy az emberek leginkább a jobb bérszínvonal miatt keresik a külföldi munkavállalás lehetőségét, a Vasas Szakszervezeti Szövetség az elmúlt két hónapban több mint háromezer munkavállaló bevonásával készített felmérése szerint ennél sokkal mélyebb és összetettebb a probléma.
Emberségesebb körülmények és empatikusabb vezetők is szerepelnek az alkalmazottak kívánságai között – összegezte az eredményeket lapunknak László Zoltán, az érdekvédelmi szervezet alelnöke. A helyzet súlyosságáról az is árulkodik, hogy bár a felmérést azért indították, hogy kiderüljön, hogyan érzik magukat a munkavállalók, rövid idő alatt akkora panaszáradattal szembesültek, hogy újabb és újabb kérdéseket kellett feltenniük a problémákkal kapcsolatban.
A tervezhető karrierlehetőségek mellett a munkavállalók szerint az is sokat javítana a helyzetükön, ha a cégek jobban odafigyelnének a munka és a magánélet egyensúlyára. Most az utóbbit szinte teljesen háttérbe kell szorítaniuk. Különösen jól látszik ez a szabadságok kiadásában: sok helyütt a munkatársak egyáltalán nem vehetik ki akkor a szabadnapjaikat, amikor szeretnék; ezek kiosztásába semmilyen beleszólásuk nincs. A cégek többsége a gyermeket nevelők igényeire, kéréseire sincs tekintettel.
Akadt olyan válaszadó, aki úgy jellemezte helyzetét: a gépre, amivel dolgozik nagyobb figyelmet szentel a vállalat, mint rá. Annak igényeire maximálisan odafigyelnek, betartják például a szervizidőszakot, míg neki ahhoz sincs joga, hogy engedély nélkül kimenjen a WC-re a szalag mellől. Ha mindez tartósan így marad, semmilyen bérrendezés nem képes a magyar munkaerőpiacot újra vonzóvá tenni – jegyezte meg László Zoltán.
(Nol.hu)